Átlagár alkalmazása

Kérdés: Vásároltunk 14 db tenyészkant EU-tagországból. A számlán 13 db 1800 euró/db egységáron, 1 db 0 euró/db értéken, ajándékként szerepel. Hogyan kerül könyvelésre, milyen értéken aktiváljuk?
Részlet az állásfoglalásából: […] A válasz annak függvényében más és más lehet, hogy atársaság milyen nyilvántartást vezet a tenyészállatokról.Amennyiben egyedi (minden tenyészkanról külön-külön)nyilvántartást vezet, akkor a 13 db tenyészkan egyedi bekerülési értékébe aszállítónak fizetendő 1800...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2008. augusztus 28.
Kapcsolódó címkék:  

Később kapott fejlesztési támogatás elszámolása

Kérdés: Hogyan járok el szabályosan abban az esetben, ha a vállalkozás támogatás keretében szerzett be egy tárgyi eszközt? A beszerzés megtörtént 2005-ben, ezzel kapcsolatos értékcsökkenés folyamatosan elszámolásra került évről évre. A támogatás lehívása a szükséges időpontban megtörtént. A támogatás pénzügyi rendezése 2008-ban valósult meg. A tárgyi eszköz 33%-os értékcsökkenéssel került elszámolásra. A támogatást elhatároltuk 2007-ben, az erre az évre eső értékcsökkenés alapján a bevételek között elszámolásra került az arányos rész. Hogyan kell a fennmaradó támogatás elszámolását rendezni, ha 2005-2006-ban nem volt a bevételek között elszámolva az értékcsökkenéssel arányos rész, mivel nem volt elhatárolás sem? A támogatott eszköz értékcsökkenése ez évben kifut, de kevesebb, mint az elhatárolások között kimutatott támogatás összege. Önrevízióval a társasági adót rendezni kell 2005-2006-os évre, vagy 2008-ban a fennmaradó elhatárolást bevételként elszámolom, függetlenül attól, hogy a felmerült költség nem arányos a bevétellel?
Részlet az állásfoglalásából: […] Az Szt. 86. §-a (4) bekezdése b) pontjának előírása alapjána fejlesztési célra kapott támogatást a pénzügyi rendezéssel egyidejűleg lehetrendkívüli bevételként elszámolni. A kérdés szerint a támogatás pénzügyi rendezése 2008. évbentörtént, ebből következően a...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2008. augusztus 28.
Kapcsolódó címke:

CD-lemezek készletértéke

Kérdés: CD-lemezek előállításával foglalkozunk. A zenekarok és az énekesek számláit közvetített szolgáltatásként könyveljük, az üres CD-lemezt anyagköltségként, a csomagolást a megfelelő 5-ös számlán számoljuk el. A megmaradó készletet (ami az év végén még nem kerül eladásra) milyen áron értékeljük?
Részlet az állásfoglalásából: […] A kérdés szerint lejátszható CD-lemezeket állítanak elő ésértékesítenek. Olyan CD-lemezeket értékesítenek, amelyek a zenekarok és azénekesek produktumát is tartalmazzák. A készterméknek minősülő CD-lemezelőállítási költsége az üres CD-lemez vételi árán túlmenően...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2008. augusztus 28.
Kapcsolódó címkék:  

Méretre vágás minősítése

Kérdés: Bútorlapszabászat a vásárolt bútorlapokat a vevő kérésének megfelelő méretre vágja, és úgy értékesíti. A megvásárolt bútorlap elábé vagy anyagköltség?
Részlet az állásfoglalásából: […] A kérdésre a válasz annak függvényében más és más lehet,hogy a méretre vágás eredményeként keletkezik-e új termék vagy sem.Véleményünk szerint a méretre vágás nem változtatja meg atermék jellegét, minőségét, nem eredményez új terméket, így a méretre...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2008. augusztus 28.
Kapcsolódó címke:

Mobiltelefon-használat alkalmazottaknak

Kérdés: Alkalmazottaink részére mobiltelefon-használatot biztosítunk, amit kiszámlázunk a dolgozóknak. A dolgozók egy része a tételesen kapott számlarészletezés mellett feltünteti, hogy ebből mely hívások magáncélúak, és ez kerül számlázásra, más részük pedig úgy nyilatkozott, hogy nem akar tételes kigyűjtést végezni a magáncélú hívásokról, feléjük a hívásaik számla szerinti összegének 20%-a kerül továbbhárításra. Természetbeni juttatásért adót nem fizetünk az APEH-nak, mivel véleményünk szerint a magáncélú használatot továbbszámlázzuk. Segítségüket abban várjuk, hogy a továbbszámlázás módja véleményük szerint megfelelő-e 2008. 01. 01-től is, mert több előadáson ezzel kapcsolatosan ellentétes vélemény hangzott el.
Részlet az állásfoglalásából: […] A kérdésben leírt továbbszámlázás módja – az szjaszempontjából – 2008. 01. 01-től is megfelel a törvényi előírásoknak. A tételesen kigyűjtött és számlázott magáncélútelefonhívások – áfa nélküli – ellenértékét (a dokumentált forgalomarányoskiadásnak, a nem...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2008. augusztus 7.
Kapcsolódó címke:

Képernyő előtti munkavégzés

Kérdés: Dolgozóink egy része naponta több órát számítógép előtt tölt, romlik a szemük. Egy-két kollegámnak szemüvegre van szüksége. A nekik készített szemüveg miként számolható el? Áfája visszaigényelhető? Védőfelszerelésnek minősül? Több helyen olvastam/hallottam, hogy a munkáltató 2003. 01. 01-től köteles megtéríteni azon munkavállalóinak védőszemüveg-költségeit, akik munkakörükben igazolható módon munkaidejük jelentős részében számítógépet használnak. A minimálisan szükséges feltétel a szemüveglencsére és a keretre értendő, így az adott juttatás adómentes. Kérdés, hogy a dolgozók által megrendelt szemüvegkészítés számlája elszámolható-e? Természetesen állandó viseletről van szó, a dolgozó hazaviszi ezt a szemüveget.
Részlet az állásfoglalásából: […] Elöljáróban annyit, hogy nem pontosak a kérdező információi,vagy az információt adók nem voltak körültekintőek.A képernyő előtti munkavégzés minimális egészségügyi ésbiztonsági követelményeiről szóló 50/1999. (XI. 3.) EüM rendelet [EüM rendelet]rendelkezik. Az EüM...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2008. augusztus 7.
Kapcsolódó címke:

Cukorrépa-termesztés megszüntetésének támogatása

Kérdés: Egy, a cukorrépa-termesztést is integráló mezőgazdasági vállalkozás – a térségben lévő cukorgyár bezárása miatt – 2007. évben felhagyott a cukorrépa-termesztéssel, és termelési kvótájáról is lemondott. Az MVH-tól szerkezetátalakítási támogatási határozatot kapott 2008. januári keltezéssel. A vállalkozás mérlegkészítési időpontja április 30. A határozatban a támogatás összege euróban van számszerűsítve, azonban a kifizetési árfolyamot nem tartalmazza, erről az MVH külön határozatot fog kiállítani a későbbiekben. A határozat szerint a támogatás mértékét "a 2007/2008. évi lemondás után" állapították meg, melynek a kifizetésére 2008 júniusában és 2009 februárjában kerül sor, két részletben. A támogatás elszámolása az alábbi számviteli kérdéseket veti fel: 1. Melyik évre, illetve évekre kell elszámolni egyéb bevételként a kapott támogatást? 2. Amennyiben a támogatás összege a mérlegkészítés időpontjáig csak euróban áll rendelkezésre, a 2007. évre elszámolandó támogatást milyen árfolyamon kell a beszámolóba beállítani, s majd a tényleges árfolyam birtokában hogyan kell eljárni az árfolyam-különbözetek elszámolását illetően? 3. A vállalkozás a szerkezetátalakítás érdekében a 2007-2009-es években több, a növénytermesztéshez kapcsolódó gépi, valamint állattenyésztési beruházás megvalósítását tervezi. Van-e lehetőség a "cukorrépa-termesztés megszűnése miatt" kapott szerkezetátalakítási támogatásnak – az éves beruházási (üzembe helyezési) költségek 2007. évi ténylegesen megvalósított és 2008-2009. évi tervezett összegéig – évek között történő időbeli elhatárolására, majd az amortizációs költségekkel arányos összegben történő feloldására?
Részlet az állásfoglalásából: […] Az Szt. 77. §-a (3) bekezdésének b) pontja alapján aköltségek (ráfordítások) ellentételezésére – visszafizetési kötelezettségnélkül – jogszabály által meghatározott szervezettől kapott, illetve az üzletiévhez kapcsolódóan a mérlegkészítés időpontjáig – a...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2008. július 17.

Közvilágítás-beruházás térítés nélküli átadása

Kérdés: A kft. központi telepe bejáratának átalakítását az illetékes kht. a közvilágítás elkészítéséhez kötötte. A kht. a régi épület bővítésének használatbavételi engedélyét nem adta meg, amíg a közvilágítást el nem készítettük. A közvilágítás költsége 4400 E Ft + áfa. Az APEH tájékoztatója szerint a közvilágítás nem szolgálja az adóköteles bevételszerző tevékenységet, ezért az áfa nem vonható le, a térítés nélküli átadást nem terheli áfa, és az átadónak nincs számlázási kötelezettsége. Az átadott villanyhálózatot további 16 százalék társasági adó és 4 százalék különadó is terheli. Az ingyenes átadás más szolgáltató jogtalan vagyonnövekedését és gazdagodását idézi elő. Helyes ez így?
Részlet az állásfoglalásából: […] A közvilágítás valóban nem szolgálja a kérdező társaságtevékenységét. A kérdező társaság azonban nem közvilágítást valósított meg,hanem az azt szolgáló beruházást. A beruházással kapcsolatosan pedig az újÁfa-tv. 124. §-a (de a régi Áfa-tv. sem) nem korlátozza...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2008. július 17.
Kapcsolódó címke:

Biztonsági őrzéshez szükséges eszközök

Kérdés: Cégünk biztonsági őrzéssel, valamint vagyonvédelmi berendezések ügyfelek részére történő beszerzésével, beszerelésével és működtetésével is foglalkozik. Őrzési pályázatot – több esetben – akkor tudunk nyerni, ha az élőerős őrzés mellett vállaljuk, hogy biztonságtechnikai eszközöket is beépítünk az őrzendő objektumba a saját költségünkre. A megbízó ingatlanján beépített eszközök a megbízás lejárta után a megbízónál maradnak. Ez a szerződésben is rögzítésre kerül. Hogyan történjen a számlázás? Csak a szolgáltatást vagy az eszközöket is számlázni kell? Az eszközöket hol kell aktiválni? Hogyan számolja el partnerünk az általa kiállított biztonsági szolgáltatásról szóló számlát? Hogyan kerülnek át a beépített eszközök a megbízó könyveibe?
Részlet az állásfoglalásából: […] A válaszhoz először azt kell tisztázni, hogy a biztonságiszolgálat végzése és a biztonságtechnikai eszközök beépítése között van-ekapcsolat? A biztonsági szolgálat ellátása lehetséges-e ezen biztonságtechnikaieszközök hiányában? Ha lehetséges, akkor a biztonságtechnikai...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2008. július 17.
Kapcsolódó címke:

Beruházás bekerülési értékébe tartozó költségek

Kérdés: A társaságnak néhány ingatlan értékesítésén túlmenően egyéb értékesítése a társaság megalakulása óta nem volt. 2007-ben saját tulajdonú telkén bevásárlóközpont-építésbe kezdett. A kivitelezésre vállalkozási szerződést kötött. A tervezési, szakértői, régészeti és egyéb kapcsolódó feladatok elvégzésének a díjait a beruházási számlán könyvelték. A társaságnál két ügyvezető van. Az egyik a tulajdonos, aki megbízási díjat kap, a másikat munkaszerződéssel foglalkoztatják. Ezenkívül van még egy fő kereskedelmi menedzser, egy fő projektmérnök, egy fő adminisztrátor. Az ő bérüket, illetve járandóságaikat el lehet-e a beruházás költségei között számolni? Másból a társaságnak most nincs bevétele, és már szervezik a következő bevásárlóközpont építését, közben kötik a leendő bérlőkkel a bérleti szerződést. Hozzárendelhető-e mindenki bére az adott beruházáshoz, vagy el kellene azt határolni?
Részlet az állásfoglalásából: […] A kérdésben leírtak alapján a társaságnál valóbanfelmerülhetnek olyan költségek, amelyek az adott bevásárlóközpont-beruházáshozszorosan kapcsolódnak. Így azok az Szt. 47. §-ának (1) bekezdése szerint – mintaz eszközhöz egyedileg hozzákapcsolódó tételek – a...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2008. június 26.
1
…
125
126
127
…
193