1930 talált állásfoglalás a bekerülési érték kifejezésre

Kérdés: Társaságunk – az Energiahatékonysági Kötelezettség Rendszer kötelezettje – energiahatékonyság-javító beruházást, intézkedést hajtott végre. Ennek következtében energiamegtakarítást értünk el, amit energetikai auditáló szervezet hitelesített 2023-ban. A hitelesítésnek díja volt, amit egy összegben költségként számoltunk el. A MEKH tájékoztatása szerint a hitelesített energiamegtakarítás korlátozottan forgalomképes vagyoni értékű jog, amely kizárólag a kötelezett fél részére ruházható át. Milyen áron kell nyilvántartani az EKR-tanúsítvány szerinti megtakarítás mértékét? Mi lesz a bekerülési értéke? Illetve milyen főkönyvi számlával szemben tudom az immateriális javak közé felvenni? Amennyiben éven belül használjuk fel, akkor a készletek közé sorolandó-e? Ennek a hitelesített megtakarításnak egy részét kötelezettség teljesítésére kívánjuk felhasználni, másik része értékesítésre kerül az áfa felszámításával. Amennyiben a tanúsított megtakarítást kötelezettség teljesítésére használjuk fel, akkor a felhasznált megtakarítás könyv szerinti értékét az egyéb ráfordítások között számoljuk el? Az értékesítés bevétele helyesen a nettó árbevétel része, vagy pedig az egyéb bevételekhez sorolandó?

Kérdés: Önkormányzatunk szerződést köt egy kivitelezővel útfelújításra. Az útfelújítás során a más tulajdonában lévő helyrajzi számon is elvégzik az útbekötést. Az önkormányzat kifizeti a kivitelezés teljes költségét, majd a másik tulajdonosnak (különmegállapodás alapján) továbbszámlázza a kivitelező által kiszámolt, rá jutó beruházás költségét. Helyesen jár-e el az önkormányzat, ha az idegen tulajdonra jutó rész beruházási értékét beruházásként könyveli, és a továbbszámlázást ingatlan értékesítéseként vagy pedig közvetített szolgáltatásként kellene-e könyvelni, mind a kiadási (K335), mind a bevételi (B403) oldalon?

Kérdés: Bár majd csak októberben kerül sor az első kiterjesztett gyártói felelősségi díj bevallására és megfizetésére, a könyveléssel kapcsolatban már most több kérdés merült fel bennünk. Ha a koncessziós társaság számlázza felénk, akkor hatósági díjként kell könyvelni szállítói számlaként? Lehet-e része a külföldről vásárolt készletek bekerülési értékének? (A környezetvédelmi termékdíjat eddig így kezeltük.)

Kérdés: Társaságunk olyan energiahatékonyság-javító beruházás(oka)t valósít(ott) meg, amely(ek) az energiahatékonyságról szóló 2015. évi LVII. tv. szerinti energiahatékonysági intézkedésnek, illetve beruházásnak minősül(nek), mely(ek) hitelesítését követően az EKR-ben elszámolható megtakarításnak minősül(nek). Az Ehat. tv. 15/B. §-a alapján a hitelesített megtakarítás átruházható úgy, hogy a cégünk számlázza a vevőnek, aki a számla ellenértékének megfizetésével megszerzi a megtakarítások tulajdonjogát. Véleményünk szerint ez a hitelesített energiamegtakarítás egy korlátozottan forgalomképes vagyoni értékű jog, és mivel az Áfa-tv. szerint szolgáltatásnyújtásnak tekinthető, áfaköteles az értékesítése. Jól gondoljuk? Miként történik ennek a számviteli kezelése?

Kérdés: Új irodaház építése esetén az épület bekerülési értékébe tartozhat-e a gázzal oltó rendszer, a mélygarázsba szerelt elektromos autótöltő rendszer, az olyan szünetmentes tápegységek és az azokat ellátó generátor, amely nem az épület egészének áramellátását biztosítja, hanem csak a szerverteremben lévő szervereket?

Kérdés: Társaságunk rendszeresen bonyolít le EU-n belüli kereskedelmi ügyeleteket, azon belül is ún. háromszögügyleteket, ahol Horvátországból megvásárolt árut közvetlenül a németországi vevőnknek értékesítünk és szállítunk. Az egyszerűsítés érdekében a horvátországi eladót hívjuk "A" szereplőnek, mi vagyunk a "B" szereplő, és a vevőnk a "C" szereplő. Az Áfa-tv. előírásai szerint ún. háromszögügylet akkor valósul meg, ha vagy "A" fuvaroztat, vagy "B" vevői minőségben fuvaroztat. A mi esetünkben általában mi (azaz "B") fizetjük a fuvart a "C" felé történő szállításra, és az árut leszállítva adjuk el (CPT-paritással). Kérdés, ebben az esetben a fuvarköltséget elszámolhatjuk-e az elábéra, azaz a fuvarköltséggel csökkenthetjük-e az iparűzési adó alapját? Ha nem számolható el elábéra, akkor mi a helyes könyvviteli elszámolás, könyvelés ebben az esetben? Mivel éves szinten az ilyen fuvarköltség elég jelentős összeg, nem mindegy, hogy csökkenthető-e vele az iparűzési adó alapja vagy sem.

Kérdés: Üzletrész-csereszerződéssel kapcsolatban tenném fel a kérdésemet. Van 3 cserepartner kft., amelyek tulajdonosai cégek. CSP1 partner jegyzett tőkéje 3 M Ft, ebből átad CSP2-nek 750 E Ft-nyi és CSP3-nak 750 E Ft-nyi üzletrészt. CSP1 tagi kölcsöne 201.420 E Ft, ebből átad CSP2-nek 50.355 E Ft-ot, CSP3-nak 50.355 E Ft-ot. CSP2 és CSP3 tulajdonosa egy kft.-nek 50-50 M Ft üzletrésszel, ebből átad CSP2 25 M Ft-ot, CSP3 25 M Ft-ot CSP1-nek. Továbbá tagi kölcsönök CSP2-nek 64 M Ft, CSP3-nak 64 M Ft, ebből átad CSP1-nek 32-32 M Ft-ot. Hogyan kell könyvelni a CSP2 és a CSP3 cégeiben, illetve az általuk alapított cégekben ezt a tranzakciót?

Kérdés: A megrendelő kérésének megfelelően a már teljesített építési-szerelési tevékenység, amely az ingatlan rendeltetésének megváltoztatására irányul (tároló irodává való átalakítása), fordított adózás hatálya alá tartozik-e, azzal a kiegészítéssel, hogy a településképi bejelentés megtörtént, de tudomásulvételét a hatóság elutasította (értéknövelő beruházást nem engedélyez), és a változás elvégzését megtiltotta?

Kérdés: Cégünk felszámolásból megvásárolt ingatlan továbbértékesítésével foglalkozik. Az ingatlant a könyveiben az áruk között mutatja ki. Az ingatlanhoz kapcsolódó reklám, ingatlanügynök díja, gázszámla, kertgondozás, lomtalanítás stb. költsége része a bekerülési értéknek (ezt is a 26-ba könyvelem), vagy külön költségnemekre, és értékesítéskor rendezem. Kérem a kontírozást bemutatni!

Kérdés: Vállalkozásunk egy új szárítót létesít. A szárító helyén egy romos épület volt, amelyet lebontottak. A bontási költség a beruházás értékébe belekalkulált. Csak a szárító építmény részére, vagy a szárító építmény és technológia részére kell osztani a költséget?