1930 talált állásfoglalás a bekerülési érték kifejezésre

Kérdés: A 142/2012. (XII. 27.) VM rendelet alapján szőlőültetvények telepítéséhez kapott támogatást a társaság. A szerződés szerint a támogatás a szerkezetátalakítás költségeihez való hozzájárulásból (szőlőültetvények vétele, ültetési munka, támrendszer kialakítása) és a bevételkiesés kompenzációjából tevődik össze. Az ültetvény teljes egészében beruházásként került elszámolásra, bevételkiesés nincs. A kapott támogatás halasztott bevételként, időbeli elhatárolással, majd a tárgyi eszköz (új szőlőültetvény) értékcsökkenésével arányosan egyéb bevételként elszámolható?

Kérdés: Ügyfelem közhasznú alapítvány, amely pályázat útján támogatást kap eszközbeszerzéshez. A pályázatban szereplő eszközök beszerzése és üzembe helyezése 2017. november hónapban megtörtént. A pályázat lezárása és a pályázat alapján járó támogatási összeg átutalása majd 2018-ban következik be, a 2017. évi beszámoló elkészítése után. A szóban forgó eszközök amortizációját 2017-ben a még visszalévő hónapokra elszámoljuk. Hogyan kell kezelni 2017-ben és a további években az értékcsökkenésre jutó támogatás összegét? A működésre kaptak pályázat alapján erőforrásokat. Az alapítvány által megvalósított projekthez szükséges anyagbeszerzés, bérköltség összegét 2017-ben elszámoljuk, de a támogatási összeg csak 2018 júniusában érkezik meg. Így költség 2017-ben, bevétel 2018-ban?

Kérdés: Saját rezsis beruházást kiviteleztünk, amelyhez bérköltség és anyagköltség kapcsolódik. A beszerzett anyagok áfáját a számlák teljesítési dátumakor visszaigényeltük, a tárgyi eszközt teljes egészében adóköteles tevékenységhez kívánjuk használni. Az üzembe helyezéskor hogyan kell könyvelni a felszámítandó áfát?

Kérdés: Nyílt végű pénzügyi lízing keretében beszerzett személygépkocsi áfáját nem kívánjuk visszaigényelni. A gépkocsi értéke 10 millió forint, 5 millió forint az önrész, amely gépkocsi-beszámítás volt. A hátralévő összeget fizette ki a lízingbeadó, amelyről törlesztőrészlet+áfa+kamat megbontásban számlát küld minden hónapban. A maradványérték bruttó 1,4 millió forint. A beszerzési érték tartalmazza-e a le nem vonható áfát? Hogyan kell azt könyvelni?

Kérdés: Egyik partnerem könyvelési gyakorlatával kapcsolatosan aggályaim merültek fel. A kft. 2010 óta – többek között – szabadidős tevékenység keretében bérhorgásztatással is foglalkozik. A halakat vásárolják a bányatóba, év végén nincs lehalászás, és a haltelepítéseket készletre veszik. Haltenyésztéssel nem foglalkoznak. Év végén a kifogott és megvásárolt, valamint az elhullott mennyiséggel korrigálják a készletet, és anyagköltségként elszámolják azt. A 2013. évi CII. tv. kimondja, hogy az élőhal-állomány az állam tulajdonát képezi. Így felmerül a kérdés, hogy a vízben lévő és oda telepített halállomány vásárlásakor azonnal költségként kell-e elszámolni? Ha igen, akkor az előző évek beszámolóit önellenőrizni kell? Megjegyzem, több 10 milliós nagyságrendű jelenleg a készlet értéke. (A kérdező idézi a 2013. évi CII. tv. 6. és 21. §-át!)

Kérdés: A "B" társaság 100 százalékos tulajdonosa az "A" társaságnak. Az "A" társaság különválással megszűnik, az "A" társaságból három új társaság jön létre. Az "A" társaság jegyzett tőkéje 100 egység, eredménytartaléka 1000 egység. Különválás után az "A1" társaságnak a jegyzett tőkéje 30 egység, az eredménytartaléka 200 egység, az "A2" társaságnak a jegyzett tőkéje 30 egység, az eredménytartaléka 300 egység, az "A3" társaságnak a jegyzett tőkéje 40 egység, az eredménytartaléka 500 egység. Hogyan kell megállapítani "B" társaságnál az egyes társaságok részesedésének bekerülési értékét?

Kérdés: A kivetéssel megállapított import utáni vám és áfa kérelemre történt, utólagos helyesbítését (csökkentését) követően a NAV a visszajáró összeget kiutalta ügyfelemnek. A visszatérített vámköltséget az áruk beszerzési értékének módosításaként könyveltem, a visszautalt áfa könyvelésében viszont bizonytalan vagyok, egyéb bevételként könyvelném. Helyesen gondolom?

Kérdés: A cég bérel egy kivett lakóház, udvar megnevezésű, 411 négyzetméter területű ingatlant. A bérbeadóval megállapodtak, hogy legkésőbb 5-6 éven belül a cég megveszi az ingatlant. A bérleti szerződést úgy kötötték, hogy a cég értéknövelő beruházásokat hajt végre az ingatlanon. Az udvaron található romos garázst és a garázzsal egybeépített kerítést a cég elbontotta, a fákat kivágta és az udvart átalakította parkolóvá. Az udvar másik oldalán található kerítésen végzett kisebb bontás után a kerítést átalakította. A későbbiek során a lakóépületet is szeretné felújítani és irodává, tárolóvá átalakítani. Ez egyelőre bérelt ingatlanon végzett beruházás, felújítás, célszerű megbontani aszerint, hogy épület, parkoló vagy kerítés. Nem tudom eldönteni, hogy a bekerülési érték része-e, vagy igénybe vett szolgáltatás (a kerítésbontás, sittelhordás, illetve épületbontás, sittelhordás, kapukészítés). Amikor megveszi a cég az ingatlant, akkor a bekerülési értéket meg kell osztani telekre és építményre, az építményeket épületre, kerítésre, parkolóra. Az ingatlan megvásárlását követően hogyan kezelem majd a bérelt ingatlanon végzett beruházást, felújítást?

Kérdés: Az Szt. 49. §-ához hasonlóan kell-e eljárni a 3. §-ban megfogalmazott kockázatitőke-jegy, befektetési jegy tulajdonosának is a bekerülési, beszerzési érték megállapításakor?

Kérdés: Kérem, ismertessék a vásárolt anyagok bekerülési (beszerzési) értékébe tartozó sajátos tételeket, azok bizonylatait, elszámolásának, megosztásának lehetséges eseteit!