Társulás által megvalósított projekt elszámolása

Kérdés: A megye önkormányzataiból alakult Társulás megvalósított egy projektet, amelyben a megye településeinek szilárdhulladék-lerakóit rekultiválták. A projekthez 100% uniós, illetve hazai támogatást kaptak. A projekt fizikailag megvalósult. A rekultivált földterületeket a Társulás vissza fogja adni a települési önkormányzatoknak. A Társulás a beruházás költségeit könyveiben elkülönítetten nyilvántartja. A szállítók kiegyenlítése a Közreműködő Szervezet részéről szállítói finanszírozással történik, a Társulásnál pénzmozgás nincs. Hogyan történjen a beruházás kivezetése, ha az átadás térítés nélküli? A NAV állásfoglalása alapján egyenes adózást alkalmaztunk a projekt megvalósítása során. A beszerzéseket terhelő áfát nem vontuk le. A finanszírozás bruttó módon történt. A rekultivált földterületek önkormányzatoknak történő átadása során az áfát fel kell számítani?
Részlet az állásfoglalásából: […] A kérdés szerinti projekt megvalósítása során a szállítói számlákat beruházásként számolták el. Mivel az elő­zetesen felszámított áfát nem vonták le, annak összegét is beruházásként kellett elszámolni (ez egyébként következik a bruttó finanszírozásból is). A...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2014. május 29.
Kapcsolódó címke:

Halasztott bevétel az eszközök átadásakor

Kérdés: Víziközmű-szolgáltató társaság az elmúlt években jogszabály alapján közműfejlesztési hozzájárulást kapott. A társaság a tevékenységét 2014. április 30-ával megszüntette, emiatt az üzemeltetéshez szükséges eszközeit értékesíti. A társaságnál vevői követelések, szállítói tartozások maradnak, és halasztott bevételként a közműfejlesztési hozzájárulás. A társaság a beszedett hozzájárulásból beruházást valósított meg, üzembe helyezés után a költségeknek megfelelő összeggel csökkentette a halasztott bevételt, de még maradt. Mi a teendő ebben az esetben a halasztott bevétellel? A hozzájárulásból megvalósult beruházás jogszabály alapján átadásra kerül az önkormányzatok részére.
Részlet az állásfoglalásából: […] A kérdésre a választ az Szt. 45. §-ának (2) bekezdése magában foglalja. Ennek alapján a közműfejlesztési hozzájárulásként kimutatott halasztott bevételt a fejlesztés (a beruházás) során megvalósított eszköz bekerülési értékének, illetve bekerülési értéke arányos...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2014. május 29.
Kapcsolódó címke:

Jegyzett tőke leszállítása a zrt.-nél

Kérdés: A zrt. milyen módon tudja a jegyzett tőkét leszállítani? Annak milyen adóvonzata van? A zrt. tagjai társaságok, az elmúlt években nyereséges volt, pozitív eredménytartaléka és tőketartaléka van. Szóba jöhet a tőkekivonással és a tőkekivonás nélküli verzió is. A jegyzett tőke 150 millió forint, 50 millió forintra kívánják leszállítani.
Részlet az állásfoglalásából: […] Az alaptőke-leszállítás zrt.-re vonatkozó előírásait az új Ptk. Harmadik könyvének XXXVII. Fejezete tartalmazza, számviteli elszámolása az Szt. 35-37., illetve 86. §-ának szabályaiból következik.Az alaptőke leszállításáról a közgyűlés dönt. A közgyűlési...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2014. május 29.

Áfahiány elszámolása

Kérdés: Az 5939-es válaszban azt írták, hogy ha a NAV megállapítja, hogy az áfa nem lett volna levonható, akkor azt az egyéb ráfordítások között kell elszámolni. Szerintünk a le nem vonható áfát ugyanoda kell könyvelni, ahová az áfa alapját, azaz költségként könyveljük, ezért a le nem vonható áfát is az adott költségnemre könyvelnénk. Nem járunk el helyesen?
Részlet az állásfoglalásából: […] A Számviteli Levelek 289. számában az 5939. kérdésre adott válaszunkat azzal kezdtük, hogy a kérdésre egyértelmű válasz nem adható, mivel a kérdés nem tartalmazza azt, hogy milyen adóhiányt állapított meg a NAV. Így a választ csak általánosan lehetett megfogalmazni.Jelen...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2014. május 8.
Kapcsolódó címke:

Bérelt ingatlan felújítása, adóalap-csökkentés

Kérdés: Építőipari kivitelezéssel foglalkozó kft. bérelt ingatlanban irodájának kialakítását, felújítását végezte el. Az irodakialakítás tárgyévi beruházási költsége a társaságiadó-alap megállapításánál a Tao-tv. 7. §-a (1) bekezdésének zs) pontja szerinti adóalap-csökkentő tételként figyelembe vehető-e, különösen tekintettel arra, hogy kivételt képez, ha üzemkörön kívüli ingatlanon végzik a felújítást?
Részlet az állásfoglalásából: […] A Tao-tv. 7. §-a (1) bekezdésének zs) pontja alapján az adózás előtti eredményt csökkenti az adóév utolsó napján kis- és középvállalkozásnak minősülő adózónál ... az ingatlan bekerülési értékét növelő adóévi felújítás, bővítés, rendeltetésváltoztatás,...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2014. május 8.
Kapcsolódó címkék:    

Beruházási adóalap kedvezménye (kkv)

Kérdés: Egy cég 2012. évben beruházást hajtott végre, új épület formájában, mely beruházásra támogatást is kapott. A beruházást 2013. évben aktiválta, és a támogatással is akkor számolt el. Mivel jogosult volt a Tao-tv. 7. §-a (1) bekezdésének zs. pontja alapján az adóalap-kedvezményre, azt az aktiválás évében kívánta igénybe venni, illetve ha nem lehet, önellenőrzéssel 2012. évben. A NAV tájékoztatója szerint 2013. évben, ha volt még ráfordítása, csak az arra eső csökkentést lehet figyelembe venni. 2012. évre nem lehet önellenőrzést végrehajtani. Azonban az Art. előírása szerinti magyarázatnál az 5 év elévülési időt nem említette. Valóban nem veheti igénybe a társaság a 2012. évben beruházásra költött ráfordítást?
Részlet az állásfoglalásából: […] Megerősítjük az adóhatóság álláspontját. A Tao-tv. 7. § (1) bekezdésének zs) pontja szerint ugyanis a kedvezményként a tárgyi eszköz üzembe helyezése érdekében elszámolt adóévi beruházások értéke, továbbá az ingatlan bekerülési értékét növelő adóévi...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2014. május 8.
Kapcsolódó címkék:  

A vevő raktárába történő szállítás költségei

Kérdés: Gabonakereskedelemmel foglalkozunk, és az esetek egy részében az eladó telephelyéről az áru nem kerül a saját raktárba, hanem rögtön a vevő raktárába, vagy a dunai kikötőbe szállítjuk. Ebben az esetben milyen járulékos költségek képezik az eladott áruk bekerülési értékét az ellenértéken kívül?
Részlet az állásfoglalásából: […] Rossz a kérdésfeltevés! Az Szt. 47. §-ának (1) bekezdése alapján az eszköz bekerülési (beszerzési) értéke az eszköz megszerzése érdekében a raktárba történő beszállításig felmerült, az eszközhöz egyedileg hozzákapcsolható tételek együttes összege. A kérdés...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2014. május 8.
Kapcsolódó címke:

Ázsió követelése

Kérdés: Cégünk részesedést vásárolt egy befektető cégben, mely összeget ázsióval növelten kellett átutalnia. Ezt az ázsiót, ami után osztalék nem jár, hová kell könyvelni? Maradhat-e a bekerülési érték része? Csak az analitikában kell esetleg külön nyilvántartani?
Részlet az állásfoglalásából: […] A cég által vásárolt részesedés esetében az eladási árat kell meghatározni, és a vevőnél ezen a vételáron kell a részesedések között nyilvántartani. A vásárolt részesedésnek nincs külön vételára, és pluszként ázsió. Ázsióról, a részesedés névértéke és...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2014. május 8.
Kapcsolódó címke:

Hűségkártyaprogram

Kérdés: Társaságunk termékeladással és szolgáltatásnyújtással foglalkozik üzleti partnerek és magánszemélyek számára. A magánszemély vevőink részére bevezettük a hűségkártyaprogramot. Erre a kártyára pontokat lehet gyűjteni termékvásárlással és szolgáltatás igénybevételével. A gyűjtött pontok beválthatók – a részvételi szabályzatban foglaltak szerint – az általunk termelt, illetve forgalmazott termékre vagy nyújtott szolgáltatásra. A programban másik partner nem vesz részt. Milyen bizonylaton kell kiadni a pontokra beváltott terméket, illetve szolgáltatást? Hogyan kell a számvitelben, az áfában elszámolni?
Részlet az állásfoglalásából: […] A kérdés szerinti hűségpontok gyűjtésének lényege, hogy a magánszemély a pontszerzés időszakában a vásárolt termék, a nyújtott szolgáltatás teljes árát megfizeti, majd a gyűjtött pontok beváltásakor árengedménnyel csökkentett árat fizet, vagy egyáltalán nem fizet a...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2014. május 8.
Kapcsolódó címke:

Épületgépészet aktiválása

Kérdés: Gyártócsarnok aktiválásakor az épületet és a gépészetet külön-külön kell aktiválni, más-más leírási kulccsal? A részletes költségvetési összesítő alapján külön tudom szedni, hogy mennyi az épület és az elektromos hálózat, valamint az üzemgépészeti berendezések értéke, de ezek az épület részét képezik, külön-külön nem használhatók. Tételes költségvetés alapján gyűjtsük ki, hogy melyik az, ami közvetlenül össze van építve az épülettel (benne van a falban) és melyik nem? Vagy aktiválhatom egyben a kivitelező számlája alapján az összeget gyártócsarnokként? A próbaüzem keretében rákötik a gépeket a hálózatra, amelyhez kábeleket, egyéb anyagokat vásárolnak. Könyvelhetők karbantartásként? A gyártógépek az anyavállalat tulajdonában vannak.
Részlet az állásfoglalásából: […] A választ azzal kell kezdeni, hogy az eszközöket rendeltetésük, használatuk alapján kell a befektetett eszközök vagy a forgóeszközök közé sorolni. Nyilvánvalóan más a rendeltetetése a gyártócsarnoknak, illetve a benne elhelyezett gyártógépeknek. Ebből következően...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2014. május 8.
Kapcsolódó címke:
1
…
77
78
79
…
193