532 cikk rendezése:
271. cikk / 532 Eredményen való osztozás
Kérdés: A kft. kizárólag pénznyerő automatákat üzemeltet, tevékenysége tárgyi áfamentes. A pénznyerő automatákat különböző vendéglátó-ipari egységekben helyezi el, egyéni vállalkozóknál. Az egyéni vállalkozó állandó összegű bérleti díjról állított ki számlát, 25 százalékos áfával. A tiszta játékbevétel a kft.-t illeti meg, a bérleti díjat költségként számolja el. A jövőben – szerződés alapján – osztoznak a bevételen, amelyről az egyéni vállalkozó számlát állít ki. Kérdésem, ez a számla áfás vagy áfamentes legyen? Szerintem áfaköteles. Olvastam az 1471. számú kérdésre adott válaszukat. Azóta azonban már hosszú idő eltelt, a törvények is változtak. Ügyfelem ragaszkodik az áfamentes számlázáshoz.
272. cikk / 532 Közösen használt rendelő költségeinek átterhelése
Kérdés: Betéti társaságként működő ügyfelünk a háziorvosi tevékenysége mellett adóköteles tevékenységet is folytat. Háziorvosi tevékenységének folytatásához ügyfelünk közösen használja rendelőjét egy másik háziorvosi bt.-vel. Az áram- és a távhőszámlákat ügyfelünk egyenlíti ki (az áfa nem vonható le), a betéti díjat a másik bt. rendezi. Amennyiben a jövőben egymás felé átszámlázzák a fenti költségek 50-50 százalékát, helyes-e, ha ügyfelünk az energiaköltséget adómentesen számlázza át? A továbbszámlázott áramköltséget ki kell-e könyvelni az anyagköltségből, hogy az iparűzési adónál a levonható anyagköltség csak az ügyfelünk által ténylegesen használt áramot és távhőt tartalmazza?
273. cikk / 532 Bérlet vagy szolgáltatás?
Kérdés: Partnerünktől filteres kávégépet bérelünk. A számlát bérleti díjról állítják ki, amelynek az alapja az adott hónapban elfogyott filter, amelyből a kávé készül. Helyes-e ez a számlázási gyakorlat? Ha igen, nekünk bérleti díjként vagy anyagköltségként kell könyvelni?
274. cikk / 532 Gépbérletidíj-számlák könyvelése
Kérdés: Gépbérbeadással foglalkozó gazdasági társaság a következő számlákat bocsátja ki. Első számla: teljesítés 2010. 01. 31.; fizetési határidő 2010. 01. 31.; számla kiállítása 2010. 01. 10.; szolgáltatás 2009. 12. hó 1-31. közötti gépbérbeadás. Második számla: teljesítés 2010. 01. 10.; fizetési határidő 2010. 01. 10.; számla kiállítása 2009. 12. 20.; szolgáltatás 2009. 12. hó 1-15. közötti gépbérbeadás. Kérem bemutatni a számlák helyes számviteli és áfaelszámolását a számlakibocsátó és a számlafogadó oldaláról!
275. cikk / 532 Tulajdonos ingatlanának bérbeadása
Kérdés: Társaság székhelye a tag állandó lakóhelyéül szolgáló ingatlan. A székhelyre vonatkozó szívességi használati megállapodás szerint az ingatlan használata ingyenes, de az ingatlan használatával felmerülő valamennyi költséget köteles viselni a társaság. Kérdésem a 2010-es szabályozás szerint, hogy a magánszemélynek a felmerülő költségek átterhelését hogyan kell elszámolnia? Be kell-e jelentkeznie bérbeadási tevékenységre, ki kell-e számláznia a felmerülő és átterhelt költségeket? Ha tételes költségelszámolást választ a bérbeadásra vonatkozóan, akkor a kiszámlázott (átterhelt) költségekkel szembeállíthatja-e (levonhatja-e) a felmerült (általa megfizetett) közös költséget és rezsit? A társaságnak mint kifizetőnek kell-e szja-előleget levonnia a kiszámlázott költségekből tételes költségelszámolás választása esetén? Áfa szempontjából mi a szabály a kiállított számlákra vonatkozóan? Választhatja a magánszemély a bérbeadási tevékenységére az alanyi adómentességet?
276. cikk / 532 Személygépkocsi bérbeadása az ügyvezető részéről
Kérdés: Kft. esetében az ügyvezető bérbeadná személygépkocsiját havi 9 E Ft-ért a kft.-nek. Milyen jövedelme keletkezik az ügyvezetőnek? Milyen adót, járulékot kell a kft.-nek levonni? Számlát nem ad róla, szerződés van a kft. és a magánszemély között. Később a kft. tervezi a gépkocsit megvásárolni, de most anyagilag nem tudja megtenni. A benzint a cég fizeti a cég nevére szóló számlák alapján. Útnyilvántartást vezetnek.
277. cikk / 532 Külföldön bérelt személygépkocsi cégautóadója
Kérdés: Úgy tudom, amennyiben a cég munkatársa külföldön kiküldetés idejére autót bérel (azért, hogy a repülőtérről eljusson a tárgyalás színhelyére, onnan a kiküldetés alatt a szálláshelyére), akkor ezen autó után cégautóadó-fizetési kötelezettsége keletkezik Magyarországon, mivel a magyar cég az ezzel kapcsolatos költségeket elszámolja. Valóban így van? A gyakorlatban a meghívó cég béreli az autót, de annak költségeit számlázza a magyar cég felé. És mi a helyzet fordított esetben, amikor a magyar cég béreli az autót a külföldi vállalat kiküldöttjének?
278. cikk / 532 Bérleti díj közvetített szolgáltatás?
Kérdés: Jégkorong-egyesület (gyerekek jégkorongoktatásával foglalkozik) vállalkozási (hirdetési) tevékenységet is végez. A hirdetéseket a jégpályán (amelyet bérel) és a gyerekek dresszén helyezi el. Kérdés, a jég bérlésére kifizetett összeg tekinthető-e közvetített szolgáltatásnak?
279. cikk / 532 Külföldi kiküldött lakhatása
Kérdés: Külföldi állampolgárnak lakást bérelünk 4 hónapra. Cégünknél dolgozik, egy számítógépes rendszert helyez üzembe. Egy velünk kapcsolt vállalkozási viszonyban lévő szlovák cég alkalmazottja. Az Szja-tv. 1. sz. melléklete szerint: 8.6. az ingyenesen vagy kedvezményesen juttatott f) szolgálati lakásban, munkásszálláson történő elhelyezés. Ez alapján a lakásbérleti díjat és a kifizetett rezsiköltséget 54% szja terheli mint természetbeni juttatást. Mi van abban az esetben, ha 4 hónapra hotelben helyezzük el, cégünk nevére szóló számla ellenében? Ez szja-mentes költség a magyar cégnél?
280. cikk / 532 Felújítási munkák térítés nélküli átadása
Kérdés: Az önkormányzat 100%-os tulajdonában lévő vagyonkezelő zrt. üzemeltetési szerződés alapján kezeli az önkormányzat tulajdonában lévő lakás és nem lakás célú bérleményeket. A befolyt bérleti díjak a zrt.-nél maradnak. Ebből fedezik a bérlemények üzemeltetését és felújítását, az önkormányzatnak pedig üzemeltetési díjat fizetnek. A bérleményeken végzett, ún. "címjegyzékes felújítási munkák" bekerülési értékét beruházásként (felújításként) számolják el a zrt.-nél. Mivel az ingatlan vagyon az önkormányzat könyveiben szerepel, az üzemeltetési szerződésben is úgy állapodtak meg, az elvégzett felújítási munkák térítés nélkül átadásra kerülnek az önkormányzat részére. Ezen térítés nélküli átadás könyv szerinti értékével kell-e növelni a társasági adó alapját?
