Adó továbbszámlázása (áfa)

Kérdés: Cégünk a nagy teljesítményű személygépkocsik adója tárgyát képező személygépkocsit lízingel. A lízingszerződés értelmében a lízingcég áthárítja az adót, áfával növelten kiszámlázta nekünk az adó összegét. Véleményem szerint ez a gyakorlat helytelen. Szerintem csak az áfa nélküli összeget terhelhetné cégünkre. Ha jogosan számlázza áfával az adót a lízingcég, akkor az áfa levonható az Áfa-tv. 124. §-ának (2) bekezdése alapján?
Részlet a válaszából: […] A rövid válasz az, hogy az adót sem áfával, sem áfa nélkülnem lehet – jogszerűen – számlázni. Az adó sem terméknek nem tekinthető, semszolgáltatásnyújtásnak nem minősíthető. Az adót annak kell költségként,ráfordításként, esetleg a bekerülési érték részeként...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. augusztus 26.

Erdőgazdálkodással kapcsolatos bevételek, ráfordítások

Kérdés: Kettős könyvvezetésre kötelezett bt. tevékenységi köre erdőgazdálkodás, erdő-szakirányítás és fakereskedelem. A társaság a tevékenységét részben bérelt erdőterületen végzi. Az erdő sajátosságaira tekintettel, hogyan kell a kettős könyvvitelben szerepeltetni a bevételt és az elszámolt bérleti díjat? Egy adott erdőrészlet hozama (a fakitermelés) és ennek árbevétele jellemzően a bérleti időtartam első évében jelentkezik, ekkor kell a bérleti díjat is kifizetni. Az első évben a fakitermelés költsége, az erdőfelújításból az újratelepítés, továbbá az ápolás és pótlás költségei jelentkeznek, amelyre a kitermelés évében céltartalékot kell képezni. Úgy gondolom, hogy az első évben jelentkező árbevételt és bérleti díjat időbeli elhatárolással meg kellene osztani a bérleti időszak időtartamára. Dönthetek úgy is, hogy a kitermelés évében számolom el a bevételt és a teljes futamidőre jutó bérleti díjat?
Részlet a válaszából: […] A rövid válasz az, hogy nem lehet másként eljárni, mintahogyan azt a bt. utolsóként megfogalmazott kérdése tartalmazza, azaz akkorkell az árbevételt elszámolni, amikor az az Szt. szerint kötelező, a bérletidíjat pedig akkor, amikor azt a megállapodás szerint fizetni kell.A rövid...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. augusztus 26.

Székhelynek minősülő lakhely felújítása

Kérdés: A kft. házaspár tulajdonosainak lakhelye a cég székhelye is egyben. Oktatásszervezéssel, pályázatkészítéssel foglalkoznak. A ház egy részét irodának alakították át, az alkalmazottak odajárnak dolgozni. Az egyik tulajdonos bérleti díjat számláz a használatért. A kft. márciustól egy ingatlant bérel erre a célra, mivel az irodát "kinőtték". Ott minden felmerült költséget elszámolnak. A székhelyen továbbra is maradt az iroda, vezetői központ, raktár. A székhely (a ház) felújítása esedékessé vált. Homlokzatfestés, fűtéskorszerűsítés, kültéridíszburkolat-csere, kazáncsere, bútorcsere, konyhai gépek cseréje, valamint könnyűszerkezetes raktár építése. Elszámolhatók-e ezek a kft.-nél költségként vagy beruházásként, részben vagy egészen? Ha igen, milyen megállapodás, nyilvántartás szükséges hozzá?
Részlet a válaszából: […] Elöljáróban annyit, önmagában az a tény, hogy a székhely atulajdonosok lakhelye, nem lehet jogcím a tényleges használattól elérőenfelmerülő költségek, elvégzendő felújítási, beruházási munkák elszámolására.Ebből az következik, hogy elsődlegesen azt kell tisztázni, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. július 15.

Eredményen való osztozás

Kérdés: A kft. kizárólag pénznyerő automatákat üzemeltet, tevékenysége tárgyi áfamentes. A pénznyerő automatákat különböző vendéglátó-ipari egységekben helyezi el, egyéni vállalkozóknál. Az egyéni vállalkozó állandó összegű bérleti díjról állított ki számlát, 25 százalékos áfával. A tiszta játékbevétel a kft.-t illeti meg, a bérleti díjat költségként számolja el. A jövőben – szerződés alapján – osztoznak a bevételen, amelyről az egyéni vállalkozó számlát állít ki. Kérdésem, ez a számla áfás vagy áfamentes legyen? Szerintem áfaköteles. Olvastam az 1471. számú kérdésre adott válaszukat. Azóta azonban már hosszú idő eltelt, a törvények is változtak. Ügyfelem ragaszkodik az áfamentes számlázáshoz.
Részlet a válaszából: […] A Számviteli Levelek 71. számában szerepel az 1471. számúkérdésre adott válasz. Nemcsak az a probléma, hogy azóta hosszú idő telt el,hanem az is, hogy az a kérdés egészen másról szólt, és ennek megfelelően ajelenlegi kérdésre nem lehet adaptálni az akkori választ.Az Áfa-tv....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. június 24.

Közösen használt rendelő költségeinek átterhelése

Kérdés: Betéti társaságként működő ügyfelünk a háziorvosi tevékenysége mellett adóköteles tevékenységet is folytat. Háziorvosi tevékenységének folytatásához ügyfelünk közösen használja rendelőjét egy másik háziorvosi bt.-vel. Az áram- és a távhőszámlákat ügyfelünk egyenlíti ki (az áfa nem vonható le), a betéti díjat a másik bt. rendezi. Amennyiben a jövőben egymás felé átszámlázzák a fenti költségek 50-50 százalékát, helyes-e, ha ügyfelünk az energiaköltséget adómentesen számlázza át? A továbbszámlázott áramköltséget ki kell-e könyvelni az anyagköltségből, hogy az iparűzési adónál a levonható anyagköltség csak az ügyfelünk által ténylegesen használt áramot és távhőt tartalmazza?
Részlet a válaszából: […] A válasz előtt megjegyezzük, azzal nem lehet egyetérteni,hogy az áram- és távhőszámlákat ügyfelük, a bérleti díjat a másik bt. rendezi. Ezesetben ugyanis ügyfelük olyan kötelezettséget vállal magára, amelykötelezettség nem őt terheli az áram- és távhőszámlák...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. június 3.

Bérlet vagy szolgáltatás?

Kérdés: Partnerünktől filteres kávégépet bérelünk. A számlát bérleti díjról állítják ki, amelynek az alapja az adott hónapban elfogyott filter, amelyből a kávé készül. Helyes-e ez a számlázási gyakorlat? Ha igen, nekünk bérleti díjként vagy anyagköltségként kell könyvelni?
Részlet a válaszából: […] A számviteli elszámolás alapvetően a gazdasági eseménytalátámasztó szerződésre épül. Az adott esetben is a válasznál abból kellkiindulni, hogy mit tartalmaz a szerződés! A kérdésben leírtakból több megoldáskövetkezhet.Ha a szerződés a kávégép bérbeadásáról szól,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. június 3.

Gépbérletidíj-számlák könyvelése

Kérdés: Gépbérbeadással foglalkozó gazdasági társaság a következő számlákat bocsátja ki. Első számla: teljesítés 2010. 01. 31.; fizetési határidő 2010. 01. 31.; számla kiállítása 2010. 01. 10.; szolgáltatás 2009. 12. hó 1-31. közötti gépbérbeadás. Második számla: teljesítés 2010. 01. 10.; fizetési határidő 2010. 01. 10.; számla kiállítása 2009. 12. 20.; szolgáltatás 2009. 12. hó 1-15. közötti gépbérbe­adás. Kérem bemutatni a számlák helyes számviteli és áfaelszámolását a számlakibocsátó és a számlafogadó oldaláról!
Részlet a válaszából: […] A válasz előtt meg kell jegyezni, a számlában, a számlázástalátámasztó szerződésben nevesítve utalni kell az Áfa-tv. 58. §-ának (1)bekezdésére, amelyből egyértelműen következik, hogy a számlákon feltüntetettteljesítési időpont az ellenérték megfizetése...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. május 13.

Tulajdonos ingatlanának bérbeadása

Kérdés: Társaság székhelye a tag állandó lakóhelyéül szolgáló ingatlan. A székhelyre vonatkozó szívességi használati megállapodás szerint az ingatlan használata ingyenes, de az ingatlan használatával felmerülő valamennyi költséget köteles viselni a társaság. Kérdésem a 2010-es szabályozás szerint, hogy a magánszemélynek a felmerülő költségek átterhelését hogyan kell elszámolnia? Be kell-e jelentkeznie bérbeadási tevékenységre, ki kell-e számláznia a felmerülő és átterhelt költségeket? Ha tételes költségelszámolást választ a bérbeadásra vonatkozóan, akkor a kiszámlázott (átterhelt) költségekkel szembeállíthatja-e (levonhatja-e) a felmerült (általa megfizetett) közös költséget és rezsit? A társaságnak mint kifizetőnek kell-e szja-előleget levonnia a kiszámlázott költségekből tételes költség­elszámolás választása esetén? Áfa szempontjából mi a szabály a kiállított számlákra vonatkozóan? Választhatja a magánszemély a bérbeadási tevékenységére az alanyi adómentességet?
Részlet a válaszából: […] Ha a magánszemély a térítésmentesen használatba adottingatlan felmerülő költségeit át kívánja terhelni a cégére, akkor be kelljelentkeznie bérbe­adási tevékenységre, és ki kell számláznia a felmerülő ésátterhelt költségeket.Ha tételes költségelszámolást választ a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. április 29.

Személygépkocsi bérbeadása az ügyvezető részéről

Kérdés: Kft. esetében az ügyvezető bérbeadná személygépkocsiját havi 9 E Ft-ért a kft.-nek. Milyen jövedelme keletkezik az ügyvezetőnek? Milyen adót, járulékot kell a kft.-nek levonni? Számlát nem ad róla, szerződés van a kft. és a magánszemély között. Később a kft. tervezi a gépkocsit megvásárolni, de most anyagilag nem tudja megtenni. A benzint a cég fizeti a cég nevére szóló számlák alapján. Útnyilvántartást vezetnek.
Részlet a válaszából: […] Ha az ügyvezető bérbe adja a személygépkocsiját a kft.-nek,akkor bérbeadásból származó jövedelme keletkezik. A jövedelem adózására azönálló tevékenységre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni, a jövedelem abérleti díjból a költségek levonásával (tételes...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. április 29.

Külföldön bérelt személygépkocsi cégautóadója

Kérdés: Úgy tudom, amennyiben a cég munkatársa külföldön kiküldetés idejére autót bérel (azért, hogy a repülőtérről eljusson a tárgyalás színhe­lyére, onnan a kiküldetés alatt a szálláshelyére), akkor ezen autó után cégautóadó-fizetési kötelezettsége keletkezik Magyarországon, mivel a magyar cég az ezzel kapcsolatos költségeket elszámolja. Valóban így van? A gyakorlatban a meghívó cég béreli az autót, de annak költségeit számlázza a magyar cég felé. És mi a helyzet fordított esetben, amikor a magyar cég béreli az autót a külföldi vállalat kiküldöttjének?
Részlet a válaszából: […] A Gjt. 17/B. §-ánakelőírásából valóban az következik, ha a személygépkocsi nem szerepel a magyarhatósági járműnyilvántartásban (mert külföldi rendszámú), de használójabelföldön költséget számol el rá, akkor az adó alanya a személygépkocsihasználója, tehát a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. március 4.
1
28
29
30
55