546 talált cikk a bérleti díj kifejezésre

Kérdés: Kérem, írjanak részletesen a nyílt végű pénzügyi lízing számviteli elszámolásáról!

Kérdés: A Számviteli Levelek 78. számában megjelent 1620. kérdésre adott válasz kiegészítéseként kérem pontosítani, hogy a dolgozók részére bérelt lakás bérleti díjának – mint természetbeni juttatásnak – az adózásával kapcsolatban leírtak 2003. évre vonatkoztak, vagy 2004. évre is érvényesek?

Kérdés: A külföldi anyavállalat Magyarországra küldi a megbízottját, aki annak hazai (vidéki) leányvállalatánál dolgozik. Az anyavállalat utasítja másik (budapesti) leányvállalatát, hogy kiküldöttjének béreljen lakást, majd a bérleti díjat számlázza felé. Nemcsak a lakásbérletet fizetik ki a fenti módon, hanem a költözködés költségeit, a bérelt lakás közüzemi díjait, telefon-, internet-, szatelitköltségét, gyermeke iskoláztatását, iskolabuszt, nyelvtanulást, évenként meghatározott számú külföldi hazautazás költségét (repülőjegy, taxi), ingóságainak biztosítását. A budapesti leányvállalat 2003-ban egyszerűen továbbszámlázott szolgáltatásként kezelte a lakásbérletet, adókkal, járulékokkal nem számolt. Helyesen járt-e el 2003-ban? Mi a teendő 2004-ben?

Kérdés: Egyik ügyfelünk vitorlás hajót bérel. A számlán a lízingelő cég bérleti díjat számláz áfásan. 2003-2004. évben a vitorlás hajó bérleti díjának áfája levonásba helyezhető-e?

Kérdés: Kapcsolódva a Számviteli Levelek 73. számában az 1518. kérdésre adott válaszhoz, sajátos problémánk van. Társaságunk – egy húsipari rt. – saját konyhát üzemeltet. A saját konyhánál saját előállítású termékeket is felhasznál. A saját dolgozók térítés nélkül kapnak napi egyszeri étkezést. A saját dolgozókon kívül térítési díj ellenében más vállalkozások alkalmazottai is étkezhetnek. Hogyan kell a kapcsolódó gazdasági eseményeket elszámolni?

Kérdés: Az evás egyéni vállalkozónál a törvény 6. §-ának (2) bekezdése alapján bevételnek minősül-e az, ha közeli hozzátartozójától (gyermekétől) a vállalkozáshoz használt irodahelyiséget ingyenesen, bérleti díj fizetése nélkül kapja használatra? Ha bevétel, akkor egyszeresen, vagy a törvény 5. §-ának (2) bekezdése alapján kétszeresen kell figyelembe venni? Mi a helyzet abban az esetben, ha az evás vállalkozás egy kft., és a többségi tulajdonosok (egyben ügyvezetők) közeli hozzátartozójától (gyermeküktől) kapják ingyenesen, bérleti díj fizetése nélkül az irodahelyiséget használatra?

Kérdés: Kérdésem a Számviteli Levelek 66. számában az 1383. kérdésre adott válaszhoz kapcsolódik.A cég tulajdonát képező személygépkocsival történt a külföldi tanulmányút elszámolása. A kinti úttal kapcsolatos pénznemre szóló üzemanyagszámlákat azon pénznemre vonatkozóan milyen árfolyamon lehet elszámolni? Külföldi számlák a bt. nevére szólnak, cégautóadót a bt. nem fizet, mivel útnyilvántartást vezet és csak egészségügyi célra használja a személygépkocsit, a benzinvásárlást tételesen számlák alapján számolja el.

Kérdés: Egy magánvállalkozónak könyvelünk, akinek a vállalkozási tevékenységében nem szerepel a bérbeadás. Mint magánszemély, bérbe adja a tulajdonában lévő helyiséget egy másik vállalkozónak. A vállalkozó a bérleti díjat csak számla ellenében hajlandó kifizetni és még a 20% szja-t sem hajlandó levonni és befizetni. A következő eljárást alkalmaztuk: mint vállalkozó kiállította az áfás számlát (mivel a magánvállalkozása áfaköteles), könyveljük mint bevételt, utána áfamentesen kiadásba helyezzük, mint bérleti díj kifizetést, valamint havonta befizetjük a 20% szja-t. Helyesen járunk el?

Kérdés: Kiállítást szervező cég X millió Ft + áfa összeget kap, ha egy adott kiállítást külföldön megszervez. A szervező cégnek kell állnia a kiállítással kapcsolatos minden költséget. A standellátáshoz, kóstoláshoz szükséges élelmiszereket, italokat úgy adózza le, mintha saját reprezentációja lenne. Év végén minden kiállítási reprezentációt (adóval, járulékkal együtt) átvezet a továbbszámlázott költségek közé (csökkenti az iparűzési adó alapját). A kimenő számlában tételesen semmit sem tüntet fel. Közvetített szolgáltatásként számolja el a kiállítási standok bérleti díját, a standok villany- és fűtésszámláit stb. Helyesen járt el a cég 2003-ban? Mi a teendő 2004-ben? Megtehetné-e, hogy a standellátás, kóstolás költségeit egyből közvetített szolgáltatásként kezeli, az áfát levonja, egyéb adóval, járulékkal nem foglalkozik, a számlában tételesen az adatokat nem szerepelteti?

Kérdés: Egy cég üzemanyag-kiskereskedelemmel foglalkozik. Budapesten 3, vidéken két kúttal rendelkezik. Ezek régi típusú kutak, azaz 2-3 kútoszlop és egy kiszolgálóhelyiség van. A 44/1995. IKM rendelet, illetve a 11/1994. IKM rendelet kötelezővé teszi a föld alatti üzemanyagtartályok cseréjét. A 3 budapesti kutat a földterülettel együtt bérli a cég. A tulajdonosok azonban nem vállalják a cserét, de hozzájárulnak. A vidéki kutaknál a földterületet bérli a cég, a kutak és a kiszolgálólétesítmények saját tulajdonban vannak. A kiszolgálóépítmények konténerek, ingatlannak (építménynek) minősülnek? A beruházás kutanként 10-15 millió forint. Az egyéb feltételek teljesülése esetén megilleti-e a céget a mikro- és kisvállalkozások adóalap-kedvezménye?