546 talált cikk a bérleti díj kifejezésre

Kérdés: Cégünk belföldi áfaadóalany. A telephely, ahol dolgozunk, bérlemény. A telephelyen több bérlő is bérel üzlethelyiséget, műhelyt. A bérbeadó havonta a bérleti díjon túl a közüzemi szolgáltatásokat is továbbhárítja (közvetített szolgáltatás). Anapokban kaptunk levelet a bérbeadótól, hogy a villamos energia drasztikus emelkedése miatt 2022. évtől az áram díja (is) a jelenlegi díj háromszorosa lesz. A bérbeadó a közüzemi számlán szereplő áram/gáz díj árát azon az áron számlázhatja felénk, ahogyan ő is kapja, vagy akár 5-szörös áron is? Erre vonatkozóan van-e bármilyen törvényi szabályozás? Áramdíj esetén az Áfa-tv. hatályán kívüli tételt (pénzeszköz továbbszámlázása) a bérbeadónak áfásan kellene továbbszámláznia felénk, vagy ahogyan ő is kapja az áramszolgáltatótól, áfás és áfamentes tételként?

Kérdés: Cégünk 2022. 01. 01. dátummal szeretne áttérni ingatlan-bérbeadás tevékenységével az áfa hatálya alá.
–Amennyiben a 2021. 11-12. havi bérleti díjat decemberben számlázom ki, de a teljesítés és a fizetési határidő is 2022. 01. havi, a számlát áfásan vagy áfamentesen állítom ki?
–Amennyiben a 2021. 11-12. havi bérleti díjat 2022. 01. hóban számlázom ki, és a teljesítési és fizetési határidő is 2022. 01. havi, akkor a számlát áfásan vagy áfamentesen állítom ki?
–Amennyiben 2021. 12. hónapban állítok ki 2022. 01. hóra vonatkozó bérleti díjat, akkor a számlát áfásan vagy áfamentesen kell kiállítani?

Kérdés: A kft. magánszemélytől bérli az ingatlant, amelyben gazdasági tevékenységet folytat. A bérbeadó számlát állít ki a bérleti díjról, amely alanyi mentes. A gazdasági tevékenység nagy összegű áram közüzemi költséggel működik. A bérbeadó nem járul hozzá, hogy a mérőórát a bérbevevő nevére átírassa. A szerződésben rögzítve van, hogy a bérbe-adó minden hónapban a megkapott számlát, amelyen ő szerepel vevőként és a kft. számlafizetőként, átadja a kft.-nek. A kft. a megkapott bérleti számla alapján kívánja elszámolni a bérleti díjat, míg a közüzemi ellátótól kapott tényleges fogyasztásról szóló számla és szerződés alapján kívánja elszámolni az áramköltséget, és levonásba helyezni az áramszámla áfatartalmát. Helyesen jár el? Amennyiben nem, van-e lehetőség arra, hogy ne essen el sem a magas összegű költség, sem az áfa levonásba helyezésétől?

Kérdés: Egyéni vállalkozó ingatlan-bérbeadási tevékenysége tekintetében áfakötelezettséget választott. Szeretné a bérbevevőjének a bérleti díj mellett a közüzemi szolgáltatások díjait is továbbszámlázni. A közös költséget a fűtés díjával együtt alanyi adómentes társasház számlázza az egyéni vállalkozónak. Ezt adómentesen vagy áfásan számlázza a bérbevevőjének a vállalkozó? Ha áfásan számlázza, akkor a bérbevevőnek (ha az egyéb feltételek fennállnak) lesz levonási joga e tétel tekintetében?

Kérdés: Hogyan kell bizonylatolni az üzletfenntartó szövetkezet által beszedett havi díjakat? A havi díj tartalma közös költség, szemétszállítási költség, a közös képviselő díja, befizetés a felújítási alapba. A szövetkezeti tagok banki átutalással teljesítik a befizetéseket a szövetkezet által kiadott elszámolás alapján, amely az adott évi befizetendő előirányzatot, valamint az év közbeni befizetéseket tartalmazza. Helyes ez az eljárás? Vagy számlakiállítási kötelezettsége lenne az üzletfenntartó szövetkezetnek? Mi a helyes bizonylati rend ebben az esetben?

Kérdés: Hogyan kell az iparűzési adó komplex megosztását alkalmazni a kivaalanyoknál, ha nincs a kiva alatt tao szerint értékcsökkenés?

Kérdés: Telephelyünkre 2021. 06. 1-jével napelemet telepítettünk. Az ingatlanban bérlők is vannak, akiknek mérőóra alapján számlázunk tovább. Az egyik bérlő nagy energiafelhasználó. Az Audex 8000 kWh-át számláz felénk. Ez lényegesen kevesebb, mint az előző hónapok fogyasztása, hiszen működnek a napelemek. "A" bérlőnek 100 kWh, "B" bérlőnek 90 kWh kerül továbbszámlázásra. "C" bérlő, a nagy energiafelhasználó fogyasztása az óraállás alapján 12.000 kWh. Tudomásom szerint nem számlázhatok ki több áramot, mint amit a szolgáltató felém számlázott. Nem vagyok közszolgáltató, 7810 kWh-t számláznék "C" bérlő felé. (A tényleges fogyasztás 12.000 kWh.) Akülönbözet összegét, 4190 kWh-t beépíthetem minden hónapban a bérleti díjba? Ez azt is jelenti, hogy a bérlő a bérleti díjba beépített áramfogyasztást anyagköltségként nem számolhatja el? Mi a jó megoldás?

Kérdés: Egy magánszemély bizalmi vagyonkezelésbe adja az ingatlanjait és a társas vállalkozásának tulajdoni részét, valamint a kedvezményezett szintén magánszemély. Ebben az esetben keletkezik társaságiadó-fizetési kötelezettség? A vagyonkezelésbe adott ingatlan egy része bérbe van adva, az ebből származó bevétel a magánszemélynél jelentkezik, a kifizető a bérbevevő, ezért a magánszemélytől levonásra kerül az szja. Az ebből származó – szja-val csökkentett – bevételt az értékesítés nettó árbevételeként kell kezelnie a vagyonkezelőnek? Osztalékot is kap a tulajdoni részéből a magánszemély, amiből szintén le lett vonva az szja, a csökkentett összeget kapott osztalékként kell kezelnie a vagyonkezelőnek? A költségek között kell/lehet elszámolni az ingatlannal kapcsolatban felmerült kiadásokat (elektromos áram, víz, építményadó, értékcsökkenés)?

Kérdés: Állattenyésztéssel foglalkozó társaság almozásra tarlóról szalmát vásárol. A telephelyre szállítás saját gépjárművel, saját alkalmazottal történik. A beszállítást megelőzően gépet bérel a bálázáshoz, amit szintén saját alkalmazottak végeznek. A bálázógép üzemeltetéséhez az üzemanyagot saját kútjából tankolja. Az alomról a cég folyamatos készletnyilvántartást vezet. A bálázási költségeket, különösen a személyi jellegű költségeket hogyan kell elszámolni? Az alomszalma más esetben bálázottan vásárolva, anyagként kerül kimutatásra, és a raktárba történő beszállításra kifizetett idegen fuvarköltség a bekerülési érték részét képezi. Így saját termelésű készletté válik, vagy a költségek egyszerűen a felmerüléskor elszámolandók?

Kérdés: A cég saját tulajdonú irodaházának helyiségeit adja bérbe raktárnak és irodának. A bérleti szerződésben az óvadék összege euróban van megállapítva minden bérlőnél. A bérleti díj számlázása forintban, néhány bérlőnél euróban. A bérbe adó cégnek csak forintfolyószámlája van. Nyitni kell euró-folyószámlát? Vagy szerződést kell módosítani? Vagy maradjon így árfolyam-különbözet elszámolásával?