1326 cikk rendezése:
1. cikk / 1326 Több adókedvezmény egyidejű érvényesítése
Kérdés: Egy magyar középvállalatnak minősülő adóalany a korábbi években a Tao-tv. 22/B. §-a szerinti fejlesztési adókedvezményt jelentett be, és a járó adókedvezmény kisebb hányadát már érvényesítette is. Ezen túlmenően jogosult volt a 7. § (1) bekezdés zs) pontja szerinti kedvezményre is. Az adózó olyan cégátalakulást tervez, hogy a kedvezményre jogosító projekt keretében létrehozott ingatlant, és az ingatlan hasznosításából adódó kiskereskedelmi tevékenységet külön cégekbe viszi, és a tevékenységet folytató cég az ingatlant a tulajdonos cégtől bérbe veszi. Ez a tranzakció lehetővé teszi-e a fent megjelölt adókedvezmények további érvényesítését, illetve felmerül-e bármely tétel kapcsán az adókedvezmény visszafizetése az átalakulás miatt? Befolyásolja-e a fenti választ, ha a Tao-tv. szerinti kedvezményezett átalakulás valósulna meg?
2. cikk / 1326 Üzemcsarnok és a kapcsolódó tárgyi eszközök aktiválása
Kérdés: A kft. új üzemcsarnokot építtetett külső vállalkozóval, amelyet bérbe ad. Az üzemcsarnok műszaki átadása július 29-én megtörtént a bérlő részére, a bérleti díjat már fizeti július 15-e óta szerződés alapján, de használatbavételi engedély nincs. Az üzemcsarnokon belül megtalálható különböző épületgépészet (hűtés-fűtés, vízhálózat, villamos hálózat, szellőzőrendszer, tűz- és füstérzékelő rendszer, villámvédelem), az üzemcsarnokon kívüli úthálózat, csapadékvíz-elvezetés, vízellátás, tűzcsaprendszer is elkészült. A beruházás hitelből valósult meg. Mely dátummal kell a tárgyi eszközöket aktiválni? A belső épületgépészet az épülettel együtt aktiválható, vagy külön eszközként kell őket aktiválni? Az üzemcsarnokon kívüli építmények külön-külön aktiválhatók? Valamint a beruházási hitel után fizetett kamat és egyéb elkülöníthető költségek (illetékek, hatósági díjak) a bekerülési érték arányában aktiválhatók az eszközökre?
3. cikk / 1326 Autókereskedéssel foglalkozó cég által beszerzett gépkocsik nyilvántartása
Kérdés: Autókereskedéssel foglalkozó cég által beszerzett gépkocsik számviteli nyilvántartásával, készletről tárgyi eszközzé, illetve tárgyi eszközről készletre történő átsorolásával kapcsolatban kérdezem:
A társaság továbbértékesítési céllal szerez be gépjárműveket, de ezen autók egy részét átmenetileg használja saját célra, bemutatóautóként, szervizcsere-autóként, továbbá bérbeadással is hasznosítja. Beszerzéskor a járművek árukészletre kerülnek, később előfordul, hogy átsoroljuk a tárgyi eszközök közé. Például vannak olyan esetek, amikor készletről átminősítésre kerül egy autó tárgyi eszközzé, majd néhány hónap múlva, a körülmények változása miatt, mégis eladásra kerül. Mi a helyes gyakorlat ebben az esetben? Hibás-e az az eljárás, ha év közben a használat elkezdésekor átsoroljuk a készletekről a tárgyi eszközök közé, és újabb funkcióváltás miatt visszasoroljuk a készletek közé?
Más esetekben a gépjárművet tárgyi eszközként hasznosítja (bérbe adja éven túli időtartamra), majd a bérleti időszak letelte után nem szolgálja tovább a vállalkozás érdekeit, és az eladásról dönt. Ekkor vissza lehet-e sorolni a készletek közé, vagy mindenképpen tárgyieszköz-értékesítésnek minősül? Hogyan kellene besorolni az eszközt, ha értékesítési célból szerzi be, de előtte tartósan, a szolgáltatás nyújtása céljából használják? A bérbeadás időszaka alatt tárgyi eszköz, az értékesítést tárgyi eszközként vagy a bérleti időszak végén át kell sorolni a készletbe? Megváltozik-e a gépjármű rendeltetése a bérleti időszak végén, ha már a beszerzéskor is az volt az üzleti cél, hogy a bérleti időszak végén értékesíteni fogják? Mit tekintsünk a használat, a rendeltetés megváltozásának, és milyen időponttal kell az eszközt átsorolni? Az értékesítésről szóló döntés például releváns?
A társaság továbbértékesítési céllal szerez be gépjárműveket, de ezen autók egy részét átmenetileg használja saját célra, bemutatóautóként, szervizcsere-autóként, továbbá bérbeadással is hasznosítja. Beszerzéskor a járművek árukészletre kerülnek, később előfordul, hogy átsoroljuk a tárgyi eszközök közé. Például vannak olyan esetek, amikor készletről átminősítésre kerül egy autó tárgyi eszközzé, majd néhány hónap múlva, a körülmények változása miatt, mégis eladásra kerül. Mi a helyes gyakorlat ebben az esetben? Hibás-e az az eljárás, ha év közben a használat elkezdésekor átsoroljuk a készletekről a tárgyi eszközök közé, és újabb funkcióváltás miatt visszasoroljuk a készletek közé?
Más esetekben a gépjárművet tárgyi eszközként hasznosítja (bérbe adja éven túli időtartamra), majd a bérleti időszak letelte után nem szolgálja tovább a vállalkozás érdekeit, és az eladásról dönt. Ekkor vissza lehet-e sorolni a készletek közé, vagy mindenképpen tárgyieszköz-értékesítésnek minősül? Hogyan kellene besorolni az eszközt, ha értékesítési célból szerzi be, de előtte tartósan, a szolgáltatás nyújtása céljából használják? A bérbeadás időszaka alatt tárgyi eszköz, az értékesítést tárgyi eszközként vagy a bérleti időszak végén át kell sorolni a készletbe? Megváltozik-e a gépjármű rendeltetése a bérleti időszak végén, ha már a beszerzéskor is az volt az üzleti cél, hogy a bérleti időszak végén értékesíteni fogják? Mit tekintsünk a használat, a rendeltetés megváltozásának, és milyen időponttal kell az eszközt átsorolni? Az értékesítésről szóló döntés például releváns?
4. cikk / 1326 Más tulajdonában lévő ingatlan felújítása
Kérdés: Adott az „A” kft., amelynek a 100%-os tulajdonában van a „B” kft. A „B” kft. tulajdonában van egy ingatlan, amelyet az „A” kft. szeretne felújítani. Nincs közöttük bérleti szerződés, nincs hasznosítás az „A” kft. részéről. Az „A” kft. elvégezheti-e a „B” kft. tulajdonában lévő ingatlanon a felújítást, ami idegen helyen végzett beruházásnak minősül, és az „A” kft. könyveiben kimutatásra kerül? A beruházás-felújítás (nem karbantartás) áfáját levonásba helyezheti? Az „A” kft. áfakörbe bejelentkezett társaság, míg a „B” kft. alanyi adómentes.
5. cikk / 1326 Utólag vásárolt garancia költsége
Kérdés: Társaságunk informatikai eszközöket vásárolt 2019-ben, melyre 3 év garancia volt. Az eszközök nettó értéke már nulla. 2024 augusztusában vásároltunk az eszközökre plusz 1 év garanciát, amelynek az időszaka 2024. 06. hótól indul. Rá kell-e aktiválni ezt az utólag vásárolt garanciát az eszközre?
6. cikk / 1326 Megvásárolt eszközök hasznos élettartamának minősítése
Kérdés: Egy építőipari tevékenységet végző társaság célzottan egy projekthez különféle nagy értékű, többmilliós eszközöket (gépek, berendezések) szerez be, amelyek várható használati ideje általában több év. A megvásárolt eszközök jelentős használatnak vannak kitéve. A projekt befejezésekor még működőképes eszközöket várhatóan értékesítik, néhányat esetleg megtart a társaság, de ez még nem ismert, az eszközök elhasználódásától is függ. Az érintett projekt várhatóan jövő év első felében fejeződik be, azaz az eszközök beszerzésétől nincs már egy év hátra. Ilyen esetben a beszerzett eszközök kezelhetők-e tárgyi eszközként, vagy mivel az Szt. 24. § (1) bekezdésének rendelkezése nem teljesül, a beszerzett eszközök készletként, illetve a használatbavétellel egyidejűleg anyagköltségként számolandók el? Jogos a teljes bekerülési érték azonnal anyagköltségként történő elszámolása, évek közötti megosztás nélkül? Vagy alkalmazható a költségek időbeli elhatárolása és a várható használat időtartamának megfelelően az eszközök bekerülési értékének évek közötti megosztása?
7. cikk / 1326 Ráaktiválás utáni progresszív értékcsökkenés
Kérdés: Nem túl gyakran alkalmazzuk a progresszív értékcsökkenés-elszámolás módszerét, de egy cégnél ez lenne a megfelelő. Az alapokkal minden rendben van, viszont hogyan kell a progresszív értékcsökkenést elszámolni abban az esetben, ha az eszközre időközben ráaktiválás történt? Például, ha január elsején a bekerülési érték 21.000 E Ft (6 évre), de történt egy 9000 E Ft értékű ráaktiválás június elsején. Ez esetben hogyan kell az éves értékcsökkenés-elszámolást kiszámítani? A 21.000 E Ft-tal elszámoljuk júniusig, majd a 9000 E Ft-tal megemelt összeggel a június 1. és december 31. közötti időszakra? A két időszakban kiszámolt értéket összeadva pedig megkapjuk az adott évi értékcsökkenést? További kérdés, ha ráaktiválás történik, akkor a használati idő (6 év) változik-e? Ilyenkor ez növekszik, vagy ettől függetlenül a 6. év végére 0-ra kell leírni az eszközt?
8. cikk / 1326 Lakásszövetkezet áfakötelezettsége
Kérdés: A lakásszövetkezet köteles-e a tulajdonosok részére számlát adni a havonta befizetendő összegről, és milyen részletezettséggel? Amennyiben a lakásszövetkezet az áfakörbe bejelentkezett, akkor mely gazdasági eseményekre kötelezett áfát felszámítani, illetve mely tevékenységekre van áfalevonási lehetősége? Épületberuházás esetén az áfaelszámolás hogyan működik a lakásszövetkezetnél?
9. cikk / 1326 Irodahelyiségek bérbeadása előtt végzett munkák minősítése
Kérdés: Ingatlannal rendelkező társaság irodahelyiség bérbeadásával foglalkozik. Új vagy meglévő bérlő szerződésének meghosszabbításakor jellemzően jelentősebb költségek merülnek fel a helyiségkiépítés kapcsán, amelyet a társaság végez el. A kivitelezési munkálatok a bérbe adott terület bérlői igényeknek megfelelő átalakításával kapcsolatosak, és bár funkcióváltással nem járnak, de magukban foglalnak épületgépészeti (vizesblokk-, konyha-, világításkiépítés stb.) és egyéb, inkább dizájn jellegű munkákat, mint pl. a szőnyegcsere, falak áthelyezése, tárgyalók kialakítása, falak festése. A munkálatok elvégzésének alapvető célja a bérlő megnyerése, illetve a bérleti szerződés meghosszabbítása, mely által a társaság a következő években további gazdasági hasznot fog elérni. Kifejezetten a fenti jellegű kialakítások esetén is indokolt-e egyenként vizsgálni az elvégzett munkákat, hogy mely, a számviteli törvény által meghatározott fogalomnak felelnek meg, és aszerint minősíteni beruházásnak, felújításnak vagy karbantartásnak, vagy a körülményekre tekintettel az egy bérlőhöz kapcsolódó munkák kezelhetők egy „csomagban”, és a jövőbeni addicionális haszonra és az összemérés elvére tekintettel indokolt lehet ezek aktiválása és a bérleti szerződés időszaka alatt történő költségkénti elszámolása?
10. cikk / 1326 Energiamegtakarítás számviteli kezelése
Kérdés: Nem energiakereskedelemmel foglalkozó villamosenergia-végfelhasználó energiahatékonysági beruházásokat hajtott végre, aminek a következtében energiamegtakarítást ért el. Az energiamegtakarítást egy energetikai audit során állapították meg, ami a Magyar Energetikai és Közműszabályozási Hivatal EKR adatgyűjtő rendszerében rögzítésre került. Az energiakereskedő az általa mint kötelezett által fizetendő EKR-díjat a szolgáltatás részeként számlázza a végfelhasználó részére. A végfelhasználó a hitelesített energiamegtakarítás keletkezésének időpontjában még nem döntötte el, hogyan fogja azt hasznosítani, átadja annak az energiakereskedőnek, akitől a villamos energiát vásárolja, és aki az EKR-díj átterhelését fogja csökkenteni a végfelhasználó felé, vagy másik energiakereskedőnek értékesíti. Kérjük álláspontjukat a nem energiakereskedő végfelhasználó energiamegtakarításának számviteli kezelésével kapcsolatban. Kérem, a következő kérdésekre térjenek ki a válaszban:
– Amennyiben eszközként nyilvántartásba kell venni a megtakarítást, milyen bekerülési értéken kell azt megtenni?
– Milyen mérlegsoron kell nyilvántartani a megtakarítást, ha a keletkezés időpontjában a hasznosítás módja még nem ismert?
– Hogyan kell könyvelni ennek a megtakarításnak az értékét?
– Hogyan kell könyvelni ennek a megtakarításnak az energiakereskedőnek történő átadását, amelynek következtében az energiakereskedő által számlázott díj csökkenni fog?
– Amennyiben eszközként nyilvántartásba kell venni a megtakarítást, milyen bekerülési értéken kell azt megtenni?
– Milyen mérlegsoron kell nyilvántartani a megtakarítást, ha a keletkezés időpontjában a hasznosítás módja még nem ismert?
– Hogyan kell könyvelni ennek a megtakarításnak az értékét?
– Hogyan kell könyvelni ennek a megtakarításnak az energiakereskedőnek történő átadását, amelynek következtében az energiakereskedő által számlázott díj csökkenni fog?
