1427 talált állásfoglalás a beruházás kifejezésre

Kérdés: Egy kft. fejlesztési tartalékot képzett a 2025. évi nyereség terhére 300 M Ft összegben ingatlanberuházásra, jóváhagyott építési engedély birtokában. A tervet a városi tervtanács keresztülhúzta, hogy a városképbe nem illik bele az adott épület, mindezt a beszámoló beadási határideje után. Mivel nem tud építkezni, emiatt nincs szükség a fejlesztési tartalékra. Vissza lehet-e fizetni hamarabb a fejlesztési tartalékot a 4 éves határidő letelte előtt, mivel rajta kívül álló ok miatt következett be? Ha igen, milyen szankciók mellett?

Kérdés: Cégünk gyárépületén belül műszakvezetői iroda, illetve tárolóhelyiség kialakítása céljából szendvicspaneleket vásárolt. A szendvicspanelek az épületen belül kerültek elhelyezésre, de külön betonalap nem készült. A panelek bármikor szétszerelhetők, és másik területre áthelyezhetők, azok nem képezik az ingatlan elválaszthatatlan részét. A szendvicspanelek ajtókat és ablakokat is tartalmaznak. A kialakított műszakvezetői irodába elektromos áram is bevezetésre került. Tájékoztatást kérünk, hogy a fenti körülmények alapján megfelelő-e a szendvicspanelek tárgyi eszközként, azon belül pedig egyéb gépek, berendezések kategóriába történő besorolása, valamint azok 14,5% leírási kulccsal történő értékcsökkenési leírásának elszámolása. Kérdés az is, kezelhetők-e a panelek tárgyi eszközként akkor is, ha azok nem azonnal kerülnek összeszerelésre, hanem csak később. Amennyiben a fenti besorolás és leírási kulcs nem megfelelő, kérjük tájékoztatásukat, hogy a szendvicspaneleket mely tárgyi eszköz kategóriába szükséges besorolni, illetve milyen értékcsökkenési leírási kulcs alkalmazása indokolt.

Kérdés: Társaságunk rendelkezik elektromos autókkal. Milyen megoldások vannak arra, ha a dolgozó otthon tölti fel az autóját? Mennyit és milyen címen lehet/kell téríteni? Hogyan kell ezt adójogi szempontból kezelni? Az alábbiakra gondoltunk:
1. Ha a dolgozó otthon külön mérőórát szereltet fel, ezen tölti a céges autót, a felhasznált elektromos áram díját térítjük. A mérőóra a magánszemély nevén van. Mennyit fizethet a cég? Ez munkaviszonyból származó vagy egyéb jövedelem? Esetleg útnyilvántartás alapján adómentes?
2. Ha bérleti szerződést kötünk a töltő használatára az energiát is beleértve, az önálló tevékenységből származó jövedelem a magánszemélynél?
3. Egyes esetekben okostöltőt tudunk alkalmazni, ami méri az otthon letöltött kW-ot, ennek az árát a cég megtéríti. Ez adómentes költségtérítés vagy munkaviszonyból származó jövedelem?
4. Ha a munkáltató fizeti a dolgozó otthonában a töltőállomás kiépítését, az kezelhető-e úgy, hogy a cég tulajdona? A felhasznált energia költség lesz a cégnél? A magánszemélynél az ingatlanján ez értéknövekedést okoz, ez adóköteles?
5. Az Szja-tv. ezt nevesíti. A tölthető plug-inok esetében a fogyasztási norma 70%-ával, míg tisztán elektromos járművek esetében 3 liter/100 km 95-ös ólmozatlan benzin aktuális NAV-üzemanyagárának az összegével kalkulálhatunk adómentesen. Ha mindig otthon tölti, akkor a megtett km-ek alapján így kalkulálhatunk. De követhető ez, ha időnként a cégnél tölt?

Kérdés: Társaságunk „Keverőüzemek fejlesztésének támogatása” címen pályázatot nyert. A pályázat támogatástartalma 50%. A pályázat több, különböző műveletet tartalmaz, konkrétan: készárutároló építményt, laboratóriumi vizsgálógépet, a feltöredezett térburkolat bontását, új tükör készítését, vasbetonháló-terítést, majd betonozást, továbbá tárolók, magtárak repedezett hullámpala fedésének habbal való szigetelését, ezen épületek nem fénycsöves armatúra világításának LED-es világításra való cseréjét. A készárutároló megépítése, a laborgép beszerzése egyértelmű, hogy beruházás, a térburkolat is, de a palahabosítás és a világítás munkálatai – a korábbi kérdésekre adott válaszok alapján – karbantartás. Ebben az esetben is az? Hogyan kezeljük, könyveljük ezt a vegyes pályázatot? Ha a két utolsó munka ráfordítás, a támogatást hogyan könyvelem?

Kérdés: A társaság 2025 elején új telephelyre költözött, ezért az akkori bérelt ingatlanra vonatkozó bérleti szerződése megszűnt. A korábbi bérelt ingatlanon a társaság korábban több beruházást is végzett, illetve aktivált, amelyek a bérleti jogviszony megszűnésekor nem kerültek kivezetésre. A tényállás csak utólag, 2026-ban került feltárásra. A beruházások könyv szerinti értéke 2021–2022 folyamán teljes mértékben leírásra került, így jelenleg valamennyi érintett eszköz könyv szerinti értéke nulla. A bérleti szerződés alapján a bérbeadó a beruházásokat nem vásárolta meg. A bérleti jogviszony megszűnésekor az eredeti állapot helyreállítása is felmerült, az átadás-átvétel során azonban olyan megállapodás született, amely szerint az új bérlő átvállalta az eredeti állapot helyreállításával kapcsolatos költségeket. A beruházások ténylegesen a korábbi bérelt ingatlanban maradtak. A feltett kérdéseket – az ismétlések elkerülése érdekében – a válaszban ismertetjük.

Kérdés: A kft. főtevékenysége papírgyártás. A dohányzó munkavállalók részére dohányzófülkét vásárolt a kft., amelyet az üzemcsarnokon kívül helyeztek el. A fülke zárható, csapadékvíz-csatornával ellátott. A beszerzés áfája 100%-ban levonható? Melyik főkönyvi számlára kell aktiválni (123. Egyéb építmény)?

Kérdés:

100%-ban önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságunk vagyonkezelésbe kapott több ingatlant. Az önkormányzattal kötött vagyonkezelői szerződés visszapótlási kötelezettséget ír elő. Az ingatlanhasznosítás bérbeadással valósul meg, illetve strandfürdőt üzemeltetünk. A bérbeadási tevékenységet bejelentettük az áfa hatálya alá. Az ingatlanokon felújítást hajtottunk végre, illetve pl. a termálstrandon új medencét is építettünk, a beruházásokhoz kapcsolódó áfát visszaigényeltük.
– A beruházások, illetve felújítások aktiválása után kell-e vagyonkezelői szerződést módosítani, mivel a vagyonkezelt ingatlanok könyv szerinti értéke változott (növekedett)?
– Van-e teendő a visszaigényelt áfával?
– Milyen egyéb számviteli teendők szükségesek a tulajdonosnál és a vagyonkezelőnél?

Kérdés: Társaságunk lakóparkot épít, a cél a lakások értékesítése. A telket már évekkel korábban megvásároltuk, és mivel a hasznosítás célja már akkor tisztázott volt, így az áruk között van nyilvántartva. Értékét a beszerzési ár és a kapcsolódó illetékek adják. Az építkezés még zajlik, a projekt teljes kivitelezési költsége (telken kívüli és belüli közmű-kialakítások, hatósági díjak, telekalakítási költségek, lakások közvetlen költségei stb.) a megfelelő 5-ös számlaosztályban kerültek elszámolásra, majd év végén befejezetlen termelésként készletre lettek véve. Van olyan költség, amit a korábban vásárolt telek értékénél kellett volna figyelembe venni? A közműveket, külső utat is a társaságnak kellett kiépítenie, amelyek majd átadásra kerülnek az önkormányzatnak, illetve az ellátásért felelős közműtársaságnak. Az ehhez kapcsolódó vállalkozói díjak könyvelése, kontírozása hogyan történik? Hogyan jelenik meg a könyvekben a kivezetés előtt, és hogyan könyveljük az átadást? Jól gondolom, hogy az ehhez kapcsolódó tételek nem lesznek részei a befejezetlen termelésnek és a majdani késztermék (értékesített lakások) önköltségének?

Kérdés: A 100%-ban önkormányzati tulajdonú gazdasági társaság a Mötv. 109. §-a alapján a vagyonkezelésbe vett önkormányzati vagyon vonatkozásában pótlólagos beruházási, felújítási munkálataival a visszapótlási kötelezettségének, valamint a szerződésben rögzített negyedéves adatszolgáltatási kötelezettségének eleget tesz. A 38/2013. NGM rendelet alapján az önkormányzat a vagyonkezelt eszközei közé vezeti át a vagyonkezelésbe adott eszköz bruttó és halmozott értékcsökkenése összegét, és ezzel egy időben előírja követelésként a vagyonkezelésből eredő visszapótlási követelést (szakmai anyagok alapján határozatlan idejű szerződés esetén az átadott eszköz nettó értékét). Tegyük fel, hogy az értékcsökkenés tekintetében mindkét félnél az eredetileg átadott eszköz ugyanazzal a leírási kulccsal amortizálódik tovább. A vagyonkezelési szerződés hatálya alatt elvégzett felújítás, beruházás a társaságnál aktiválással kerül nyilvántartásba vételre, az önkormányzat a – vagyonkezelési szerződésben kikötésre kerülő negyedéves adatszolgáltatások alapján – szintén könyveli a bruttó értékben bekövetkezett növekedéseket. Eltekinthet-e a két fél a vagyonkezelési szerződés módosításától, amennyiben a vagyonkezelési szerződés térítésmentes átadására vonatkozó határidőt nem rögzít, a társaság a vagyonkezeléssel érintett időszak végén adja át, a térítésmentes átadással keletkezett áfát ekkor rendezi (feltéve, hogy a vagyonkezelőt a beruházáshoz kapcsolódóan részben vagy egészében adólevonási jog illeti meg). Helyesen gondoljuk, hogy az adatszolgáltatás alapján az önkormányzatnak lehetősége van a bruttó értékváltozásokat könyvelni, függetlenül attól, hogy a társaság a vagyonkezelési szerződés lejártakor vagy megszüntetésekor fogja térítésmentesen átadni a tulajdonos önkormányzat részére? A fenti eljárással biztosított, hogy a két félnél az egymással szembeni elszámolásból eredő követelés vagy kötelezettség egyező lesz a szerződés hatálya alatt.

Kérdés: Egy normál áfakörös vendéglátóhely, amely beltéren és kültéren is üzemel a helyi önkormányzattól bérelt ingatlanon, díszfákat ültet a kertbe. A díszfák és az ültetési munkák ellenértéke 1 M Ft + áfa. Levonható-e az áfa és milyen arányban, ha kizárólag adóköteles tevékenységet végez a kft.? Az egyéb építmények közé kell aktiválni az 1 M Ft értékű fákat, vagy bérelt ingatlanon végzett beruházásként kell kezelni? Milyen leírási kulcsot alkalmazhatunk? Megfelelő-e az, ha az adott fatípus várható élettartamát vesszük alapul?