Egyéni cég átalakulása kft.-vé

Kérdés: Kérem, szíveskedjenek összefoglalóan tájékoztatást adni az egyéni cég egyszemélyes kft.-vé történő átalakulása során elvégzendő számviteli feladatokról, adózási kérdésekről, bevallási határidőkről és nyomtatványokról.
Részlet a válaszából: […] ...az Szt. 142. §-a értelmében az egyszerűsített mérleg (az azt alátámasztó nyilvántartások) alapján el kell készítenie az éves beszámoló, az egyszerűsített éves beszámoló mérlegét úgy, hogy az egyszerűsített mérlegben kimutatotta) tartalék összegét...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. szeptember 5.

Könyvvizsgálati kötelezettség megszűnése

Kérdés: Egyszemélyes kft. a beszámoló felülvizsgálatát megelőzően kéttagúvá válik. A könyvvizsgálati kötelezettség megszűnik, a választott könyvvizsgálói adatokat a cégjegyzékből törlik. Ezt követően fennállhat-e a könyvvizsgálati kötelezettség, és az jogszerűen elvégezhető-e? Különösen akkor, ha mindez még az előtársasági időszakban történik.
Részlet a válaszából: […] ...alapján a könyvvizsgálat céljából, a független könyvvizsgáló feladatából egyértelműen következik, hogy a könyvvizsgálat során a beszámoló adatait kell ellenőrizni. A könyvvizsgálattal szembeni követelményekből pedig az is levezethető, hogy ezen feladat ellátása...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. szeptember 5.

Téves túlszámlázás rendezése

Kérdés: Társaságunk téves túlszámlázás miatt 2002. május havi teljesítéssel nagy összegű mínusz számlát kapott az ELMŰ-től, amely 1998-2000. év elektromosáram-költséget érintette, 1998-ban nem jelentős, 1999-2000-ben jelentős összegben. Kell-e önellenőrzést végrehajtani a számvitelben, illetve a társasági adóban?
Részlet a válaszából: […] ...alapján – a kérdésben szereplő esetben – indokolt az önellenőrzés, mivel a jóváhagyásra jogosult testület által elfogadott beszámolóval lezárt üzleti év(ek) adatait kell módosítani. A módosítás oka a hatályos jogszabályi előírások (az adott esetben az Szt....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. augusztus 22.

Osztalékfizetés elhalasztása

Kérdés: Társaságunk taggyűlése a 2000. évi beszámoló elfogadásakor osztalékfizetést szavazott meg és állított be az eredménykimutatásba. Ha a társaság pénzügyi helyzete nem teszi lehetővé a kifizetést a jóváhagyás évében, akkor mi a teendő? Át lehet-e vinni a kifizetést a következő évre? Lehet-e az osztalékot részletekben fizetni?
Részlet a válaszából: […] A Gt. szerint az osztalékról a gazdasági társaság közgyűlése, taggyűlése dönt, az Szt. pedig – a Gt. vonatkozó előírásait figyelembe véve – meghatározza az osztalékkifizetés számviteli feltételeit.Sem az Szt., sem a Gt. előírásai az osztalékfizetés pénzügyi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. augusztus 22.

A saját tőke kevesebb, mint a kötelezően előírt jegyzett tőke

Kérdés: Mi a teendő akkor, ha a saját tőke nem éri el a társasági formára kötelezően előírt jegyzett tőke szintjét, és két éven belül a kötelező szintre nem töltötték fel?
Részlet a válaszából: […] ...válasznál a Gt. 61. §-ának előírásaiból kell kiindulni. Ha a gazdasági társaság az Szt. szerint készített beszámolójának adatai alapján egymást követő két évben (például 2000-ben, 2001-ben) nem rendelkezik a társasági formájára kötelezően előírt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. augusztus 22.

Beolvadás esetén osztalékkifizetés

Kérdés: Egy rt.-be beolvad egy kft. A cégbírósági bejegyzés a mérlegkészítés időpontjáig megtörtént. A beszámolót elfogadó közgyűlés dönt az osztalék kifizetéséről. Jár-e osztalék a beolvadás miatti új részvényeseknek? Mi van akkor, ha a beolvasztó rt.-nél osztalékelőleget fizettek? Milyen eltérést jelent a beolvadás, ha az a tárgyévet követően történik? A vagyonmérleg-tervezet a tárgyév év végi beszámolója alapján készült.
Részlet a válaszából: […] ...a beolvadás cégbírósági bejegyzése 2002. március 20-án megtörtént, a mérlegkészítés időpontja pedig 2002. március 31. A 2001. évi beszámolók elfogadásának időpontja 2002. május 30.A kérdésből arra lehet következtetni, hogy a különböző események...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. augusztus 22.

Nonprofit szövetkezet eredményének visszaosztása

Kérdés: Alakult egy új típusú, nonprofit mezőgazdasági szövetkezet, mely a tagok által megtermelt szőlőt felvásárolja, feldolgozza és értékesíti. A gazdálkodási évben keletkezett eredményt felvásárlási jegyen mint felárat juttatja vissza a tagoknak. A 2000. év végén keletkezett adózatlan eredmény visszaosztásával nem volt gondunk, mert 2001 januárjában volt pénze a szövetkezetnek. Kiállította a felvásárlási jegyeket, amelyekből a felárat 2000. évre – időbeli elhatárolásként –, az áfát 2001. január havi visszaigényelendő tételként könyveltük le. Most viszont az a probléma, hogy nem lesz pénze a 2002. év első felében, nem tud felvásárlási jegyet kiállítani a mérleg leadásának határidejéig. Nem tudjuk, milyen formában van lehetősége a 2001. évben keletkezett eredmény visszaosztására a tagoknak a felvásárlási jegy helyett.
Részlet a válaszából: […] ...vagyonjegy stb.) arányában ki kell számítani a társas vállalkozás saját tőkéjének (ezt a kérdésben szereplő esetben a 2001. évi beszámoló adatai alapján kell megtenni) az értékelési tartalékkal csökkentett részéből e magánszemélyre jutó értéket;b) az a)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. augusztus 22.

Visszavásárolt szövetkezeti üzletrész bevonása

Kérdés: Szövetkezetünk külső üzletrész-tulajdonosaitól az évek során visszavásárolta üzletrészüket. Mikor kell a visszavásárolt üzletrészeket bevonni? Van-e a bevonásnak végső határideje? Az üzletrészbevonással a jegyzett tőke összege lecsökken, mely hátrányosan érinti szövetkezetünket banki hitel és pályázatok igénylésekor. Van-e lehetőség arra, hogy átalakulással a bevonást elkerüljük, és a visszavásárolt üzletrészt a jogutód rt. tagjai között (volt szövetkezet tagjai) tőkearányosan nevesítsük?
Részlet a válaszából: […] ...szerint." A haladéktalanul-t a törvény nem magyarázza, de véleményünk szerint ez azt jelenti,hogy legkésőbb a legközelebbi mérlegbeszámolóban (ez a 2001. évi beszámoló volt) ez már nem szerepeltethető.E szabály véleményünk szerint azt is jelenti, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. augusztus 1.

Szakképzési hozzájárulás – személyes közreműködés esetén

Kérdés: Társaságunk saját tulajdonosaival – akik más társaságnál főállással rendelkező természetes személyek – megbízási szerződést kötött. (A megbízási szerződés a cég tevékenységi körébe tartozó feladatok elvégzésére vonatkozik.) A fenti címen történő kifizetést bérköltségnek, ill. a tulajdonos személyes közreműködésének kell-e minősíteni, és így a szakképzési hozzájárulás alapjába bele kellene számítani? Van-e különbség a tulajdonosokkal és a cégtől teljesen független személyekkel kötött szerződések tekintetében?
Részlet a válaszából: […] ...szerint a szakképzési hozzájárulás alapjaa) a kettős könyvvitelt vezető hozzájárulásra kötelezettnél az éves (egyszerűsített éves) beszámolóban kimutatott bérköltség, illetőleg külföldi vállalkozó esetén az általa elszámolt bérköltség,b) az egyszeres...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. augusztus 1.

Mérlegképes könyvelők nyilvántartásba vétele

Kérdés: A könyvviteli szolgáltatást végzők nyilvántartásba vételéről megjelent kormányrendeletet, illetőleg a regisztrálással kapcsolatos díjfizetésről szóló PM rendeletet a Számviteli Levelek mellékleteként is közzétették. Több helyen megjelentek különböző értelmezések is ezzel kapcsolatosan. Kérjük, foglalják össze a legfontosabb teendőket!
Részlet a válaszából: […] ...előírta, hogy a vállalkozó 2003. január 1-jétől a könyvviteli szolgáltatás körébe tartozó feladatok irányításával, vezetésével, a beszámoló elkészítésével olyan természetes személyt köteles megbízni, illetve ezen feladatok végzésére alkalmazni, aki...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. július 18.
1
119
120
121
129