Szálloda kialakítása társasház megszüntetésével

Kérdés: Társaságunk ügyfélkörébe tartozó gazdasági társaság (kft.) egy 80 lakásos társasház valamennyi lakásának tulajdonjogát megszerezte, az ingatlan egyedüli tulajdonosává vált. A közeljövőben az ingatlant át kívánja alakítani, amelyben szálloda, étterem működését tervezi. A társasházat mint a tulajdonosok közösségét nem kívánja fenntartani. A társasház tevékenysége milyen módon, milyen adó- és számviteli elszámolások, zárások keretében szüntethető meg?
Részlet a válaszából: […] ...megszűnéséről nem rendelkezik. Így szakmai törvényben meghatározott háttér nincs.A számviteli törvény szerinti egyes egyéb szervezetek beszámolókészítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól a 479/2016. (XII. 28.) Korm. rendelet rendelkezik. A Korm...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. november 26.
Kapcsolódó címke:

Ingatlan számviteli, adójogi értelmezése

Kérdés: A Számviteli Levelek 434. számának átnézése kapcsán a 8360. kérdésre adott válaszban megdöbbenéssel olvastam, hogy a választ adó szerint: "Fentiek alapján nem egyértelmű, hogy 2014-ben milyen okból kerülhetett sor a számla megbontására, hiszen az ingatlan és a hozzá tartozó földrészlet (telek) együtt kezelendő." Ez a szövegrész ellentmond a számviteli követelményeknek, amelyből az következik, hogy a telek (földrészlet) és a felépítmény (épület) együttes vásárlásakor a számlán külön kell feltüntetni a telek értékét, és külön a felépítmény értékét, sőt, ha csak egy értéket tüntet fel az eladó, akkor azt a vevőnél (a beszerzőnél) a könyvelés során meg kell bontani a telek és a felépítmény értékére. Ezek előrebocsátása után kérdezem, melyik álláspont a helyes?
Részlet a válaszából: […] ...vagy bérelt ingatlanon valósultak meg."A számviteli alapelvek szerint: "Az eszközöket és a kötelezettségeket a könyvvezetés és a beszámoló elkészítése során egyedileg kell rögzíteni és értékelni."A leírtakból egyértelműen következik, hogy a telket és a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. november 12.
Kapcsolódó címkék:  

Társult vállalkozásban lévő részesedés piaci értékelése

Kérdés: "A" vállalat részesedést vásárol "B" vállalkozásban 51%-ban. "A" vállalat konszolidált beszámoló készítésére kötelezett a magyar szabályok szerint (IFRS-alkalmazásra nem kötelezett). 20×1 évben teljeskörűen bevonásra kerül. 20×2 év folyamán részesedése 40%-ra csökken, "B" társaságot társult vállalkozássá minősítik át. Az év végi konszolidáció során "A" vállalat a konszolidált beszámolójában a társult vállalkozásra független piaci értékbecslés alapján "B" vállalat részesedésének felértékelése mellett dönt. Az Szt. 130. § (1) értelmében a társult vállalkozás nem teljes körű bevonása az anyavállalat vagy a konszolidálásba bevont leányvállalat mérlegében kimutatott könyv szerinti értékkel, vagy a törvényben meghatározott időpontban érvényes saját tőkéből a konszolidálásba bevont vállalkozás tulajdoni hányadára jutó értékkel lehetséges. De van egy olyan kitétel, hogy ez az összeg nem lehet magasabb, mint a konszolidálásba bevont vállalkozás könyveiben szereplő részesedés beszerzési értéke. A fenti (vagy más) paragrafus tiltja-e az equity módszerrel konszolidált társaságokra értékhelyesbítés kimutatását, felértékelését? Helyesen járt-e el "A" vállalat azzal, hogy a konszolidált beszámolójában a "B" vállalatban lévő 40%-os részesedés könyv szerinti értéke és értékbecslésben megállapított piaci értéke közti pozitív különbözetet a befektetett pénzügyi eszközök értékhelyesbítése (illetve értékelési tartalék) soron mutatta ki?
Részlet a válaszából: […] ...számviteli törvény 120. §-a (7) bekezdésének előírása szerint az összevont (konszolidált) beszámoló összeállítása során – más előírás hiányában – a törvény értékelési előírásait kell alkalmazni. Az összevont (konszolidált) beszámolóra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. november 12.

Fizetendő áfa önellenőrzése

Kérdés: Társaságunk 2018. évben hibás vevő részére állított ki számlákat. Érvénytelenítő számlákat kell kiállítanunk, valamint a tényleges vevő részére új számlákat. Az érvénytelenítő, valamint az új számlákon a számlakiállítás dátuma a 2020. év, az összes többi dátum az eredeti 2018. évi számlákon szereplő dátum lesz. Jól gondoljuk, hogy a 2018. évre önellenőrizni kell a fizetendő áfát a tényleges vevő részére kiállított számlák áfatartalmával, az érvénytelenítő számlában szereplő "negatív" fizetendő áfát pedig a 2020. évi áfabevallásban vesszük figyelembe? A 2018. évre más önellenőrzési teendőnk nincs?
Részlet a válaszából: […] ...évében könyvelni kell, amelyek együttes hibahatása akár jelentős összegű hibaminősítést is eredményezhet, amelyet a 2020. évi beszámoló mérlegében és eredménykimutatásában a középső oszlopban be kell mutatni.Tehát 2020-ban külön – 2018. évi jelzésű...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. október 29.
Kapcsolódó címkék:  

Osztalékkövetelés engedményezése

Kérdés: Egy gazdasági társaság magánszemély tulajdonosa – a korábbi években jóváhagyott, nyilvántartott – osztalékkövetelését engedményezi egy (másik) gazdasági társaságra. Mikor áll be az osztalék kapcsán a kifizető szja-, szocholevonási, -bevallási kötelezettsége? Az engedményes követelés érvényesítésekor? Tehát a konkrét pénzügyi teljesítéskor? Ha erre évek múltán kerül sor, akkor mi alapján vonjuk le az szja-t, szochót? Hogyan kell ezt a gazdasági eseményt lekönyvelni? További információk: Az osztalék jóváhagyása a 2015. évi beszámoló elfogadásával, 2016-ban történt, azonban a társaság likviditási helyzete miatt kifizetésre nem került sor. A magánszemély (tag) 2019-ben engedményezte az osztalék kifizetését egy gazdasági társaságra. Az engedményes a követelést a mai napig nem érvényesítette. A fenti gazdasági eseménnyel kapcsolatban mikor és hogyan kell könyvelnünk? Mi a teendő, ha az engedményes gazdasági társaság a követelést érvényesíteni szeretné? Meg kell keresnünk az eredeti jogosult magánszemélyt annak érdekében, hogy nyilatkozzon az szja- és szocholevonás helyes megállapítása érdekében? Mi történik abban az esetben, ha időközben a magánszemély értékesítette az üzletrészét? (És ha a helyes számfejtés érdekében a nyilatkozatot nem tudjuk beszerezni?) Kérem, hogy a gazdasági események helyes könyvelését is mutassák be a válaszadás során!
Részlet a válaszából: […] ...Ugyanakkor arról is rendelkezik az Szja-tv., hogy a jóváhagyott kifizetett osztalékot, a levont, megfizetett adót az osztalékot megállapító beszámoló elfogadásának évéről szóló szja-bevallásban kell szerepeltetni. (Feltehetően ennek az osztaléknak a bevallása a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. október 29.
Kapcsolódó címkék:  

Kivára való áttérés

Kérdés: A kivára való áttérés egyik feltétele az, hogy az adózó – kapcsolt vállalkozás adataival együtt számolt – átlagos statisztikai állományi létszáma az adóévet megelőző évben várhatóan ne haladja meg az 50 főt. A kapcsolt vállalkozások figyelembevétele a tv. szerint: (3) A (2) bekezdésben meghatározott állományi létszám és bevételi határok számítása során a kapcsolt vállalkozások átlagos statisztikai állományi létszámát és bevételét együttesen, az utolsó beszámolóval lezárt üzleti év adatai alapján kell figyelembe venni. Ha egy társaságnak az adóévet megelőző adóévnek csak egy részében van kapcsolt vállalkozása (a kapcsolt vállalkozása az adóév során megszűnik), az ő létszámadatait hogyan kell figyelembe venni? Esetleg az utolsó beszámolóval lezárt üzleti év fordulónapján fennálló állapot alapján kell az összegezést elvégezni ?
Részlet a válaszából: […] ...az állományi létszám és bevételi határok számítása során a kapcsolt vállalkozások adatait együttesen kell figyelembe venni az utolsó beszámolóval lezárt üzleti év adatai alapján. Ez azt jelenti, hogy ha az adózónak a Katv. hatálya alá történő áttéréskor van...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. október 15.
Kapcsolódó címkék:  

Adószám törlése, visszaállítása (számlák, áfa)

Kérdés: A bt. adószámát törölték be nem adott beszámoló miatt. A hiánypótlás után kértük az adószám visszaállítását, ami meg is történt. A törölt adószám hónapjai alatt érkezett számlák (közüzemi díj) és költségek (bankköltség) elszámolhatók-e költségként, az áfájuk levonásba helyezhető-e? A beszámoló időszaka teljes év, vagy csak az adószám visszaállításának dátumától kezdődik?
Részlet a válaszából: […] ...Ha tehát az adószám törlését követően nem kerül sor kényszertörlési eljárás elrendelésére, akkor nem indul új üzleti év, és a beszámolót a teljes év vonatkozásában kell elkészíteni. Ha az adószám törlését követően kényszertörlési eljárás indult, akkor...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. október 15.

Szállítói engedmény kiskeradónál

Kérdés: Egy kiskereskedelmi tevékenységet végző vállalkozás szállítóival különféle engedményekre vonatkozó megállapodást kötött. Ezen engedményekkel jellemzően éves gyakorisággal számolnak el, az ezt alátámasztó dokumentáció azonban csak az üzleti évet követően áll rendelkezésre. A társaság üzleti éve megegyezik a naptári évvel, a beszámoló letétbe helyezése 2020. május 1-ig nem történt meg. A kiskereskedelmi adóban merül fel kérdésként, hogy mely időszaki szállítói engedmények tartoznak a kiskereskedelmi adó alapjába, és miként kell eljárni az éves adókötelezettség megállapítása során, mert az adóalapadatok, különösen az engedmény összege ekkor még nem áll rendelkezésre? A havi adóelőleg számításánál miként kell eljárni, tekintve, hogy a 2019. évi beszámoló közzététele nem történt meg?
Részlet a válaszából: […] ...ezen időpontig kell elszámolni a Korm. rendelet és a Kiskeradó-tv. szerinti adókötelezettséggel. A Korm. rend. 8. § (3) bekezdése a beszámolóval lezárt utolsó üzleti év adatai alapján rendeli meghatározni a havi előlegek összegét. Ilyen dokumentum abban az esetben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. október 15.

Vagyonkezelésbe adott céges ingatlan

Kérdés: Az ABC Kft. nem üzletszerű bizalmi vagyonkezelési szerződést kötött egy magánszeméllyel. A szerződés szerint a vagyonrendelő bizalmi vagyonkezelés címén a vagyonkezelőre ruházta az ABC Kft. nagy értékű beépítetlen terület megnevezésű belterületi ingatlan 1/1 tulajdoni hányadát, továbbá az ABC Kft.-ben fennálló 100% mértékű tulajdoni részesedést megtestesítő üzletrészt. Már a szerződést sem értem, mert ha a kft. 100%-os üzletrészét átadja, az szerintem magában foglalja a belterületi ingatlant is, hiszen a kft. teljes vagyonát átadja. Elfogadható-e így a szerződés? Hogyan kell könyvelni a vagyonrendelőnél az ingatlanátadást, illetve az üzletrészátadást? Mivel a szerződést év közben kötötték, milyen feladatai vannak a vagyonrendelőnek (közbenső mérleg, év végi beszámoló, társaságiadó-bevallás, iparűzésiadó-bevallás vonatkozásában)? Az alapító okiratból ki kell-e derülnie a bizalmi vagyonkezelés tényének, és azt be kell nyújtani a cégbíróságnak? Ugyanis erre a mai napig nem került sor! Milyen dátummal kell könyvelni a könyvelési tételeket a főkönyvben?
Részlet a válaszából: […] A kérdésekre a rövid válasz: a jogszabályi előírásokkal összeegyeztethetetlen bizalmi vagyonkezelési szerződést nem lehet érvényesnek tekinteni. A Ptk. 6:310. §-a szerint: bizalmi vagyonkezelési szerződés alapján a vagyonkezelő a vagyonrendelő által tulajdonába adott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. október 15.
Kapcsolódó címkék:    

Pénzintézetnél lekötött betét a mérlegben

Kérdés: Ügyfelem munkaerő-kölcsönzési tevékenysége folytatásának feltételeként kormányrendelet írja elő a pénzintézetnél letéti szerződés alapján határozatlan időre lekötött betét elhelyezését, amely kártérítési célt szolgál. Jelenleg a lekötött betét egy része tartós, több mint egy éve lekötött, illetve egy része éven belüli. A beszámolóban mely mérlegsorokba állíthatjuk be ezeket a tételeket? Pénzeszközök, Tartós betétek, Követelések?
Részlet a válaszából: […] A pénzintézetnél letéti szerződés alapján határozatlan időre elhelyezett lekötött betét esetében a pénz lekötésekor feltételezni kell – az ügyfél nyilatkozata alapján –, hogy az ügyfél a kérdés szerinti tevékenységét határozatlan ideig, legalább egy évet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. október 15.
Kapcsolódó címke:
1
32
33
34
135