Le nem vonható áfa levonásba helyezett összegének helyesbítése

Kérdés: Ügyfelünk kft.-ként 1/1 arányban tulajdonol egy nagy forgalmú, jól prosperáló kft.-t. A vállalkozás megvásárlása előtt az átvilágítási munkálatokhoz kapcsolódó tanácsadási munkákat ügyfelünk nettó módon mutatta ki könyveiben, a számlák előzetesen felszámított áfáját levonásba helyezte. A NAV az anyavállalatnál 2015-ben adó­ellenőrzés során adóbírságot állapított meg (ami 2016 januárjában jogerőre emelkedett), arra való hivatkozással, hogy a felszámított áfa nem volt levonható. Kérdéseink: a bekerülési értéknél figyelembe nem vett áfát hogyan kell könyvelni? (A kapcsolódó számlák a bekerülési érték részeként lettek kimutatva!) Költségkénti elszámolásnál van-e társaságiadóalap-módosítás? Szükséges-e erre céltartalékot képezni? A beszámoló készítésekor az adóhatósági megállapítást ismeri a vállalkozás, azt a 2015. évi beszámolóban figyelembe kell-e venni?
Részlet a válaszából: […] ...felmerülés időszaka 2015. üzleti év volt (az átvilágítás 2015-ben történt), és a helyesbítés a 2015. évi üzleti évről készített beszámoló elfogadását megelőzően megtörténik, akkor ennek további következményei (az adóbírság könyvelésén túlmenően) nincsenek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. április 14.

Támogatás előlegként kapott összegének nyilvántartása

Kérdés: Társaságunk 2015. évre vissza nem térítendő támogatásban részesül pályázatkezelői feladatok ellátására. A nyújtott támogatás terhére különböző költségek számolhatók el. A megvalósítási és elszámolási időszak: 2015. 09. 01. – 2016. 05. 31. A támogatás folyósítása két ütemben történik. Az első részletet előleg formájában 2015-ben már kiutalták, jóváhagyása várhatóan 2016 augusztusában lesz. Az előleget meghaladó részt várhatóan 2016 augusztusában folyósítják. Az előleget a 479. számlán mutatjuk ki, amíg a jóváhagyás nem érkezik meg. Az előlegen túli rész jóváhagyása és utalása is 2016 augusztusában várható, emiatt a 2015. évi beszámolóban egyéb bevételként sem az elő­leg, sem az előlegen túli rész még nem szerepelhet, bár a költségek egy része a 2015. üzleti évben már felmerült. Jól gondoljuk?
Részlet a válaszából: […] Helyesen gondolják és indokolják, hogy a 2015-ben elő­legként kapott összeget, illetve a 2015. év mérlegkészítési időpontjáig még meg sem kapott támogatási összeget miért nem szabad a 2015. év egyéb bevételei között, még részben sem, kimutatni. Álláspontjuk részben az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. április 14.
Kapcsolódó címke:

Előző évi teljesítés számlájának könyvelése

Kérdés: Partnerünk a számlát utólagosan, 2016. 01. 22-én állította ki, teljesítése 2016. 01. 31. A két vállalkozás közötti szerződés szerint a számviteli, tényleges teljesítés 2015. októberre vonatkozott, és ténylegesen meg is történt. Rendszeresen visszatérő kérdés év végén, hogy az évet követően kiállított számlát, amely teljes egészében az előző évi teljesítést tartalmazza, miként kell könyvelni, követelés-kötelezettség vagy időbeli elhatárolás? Kérem tájékoztatásukat arról is, hogy a számviteli törvény mely paragrafusából következik az elszámolásra vonatkozó magyarázatuk? A hivatkozott esetben a számlát 2015. december 31-i dátummal könyvelném, a nettó értéket a költségek között, az áfát halasztott áfaként az egyéb követelések között, a bruttó összeget a kötelezettségek között.
Részlet a válaszából: […] ...könyvelnie kell mindazon gazdasági eseményeket, amelyeknek az eszközökre és a forrásokra, illetve a tárgyi eredményre gyakorolt hatását a beszámolóban ki kell mutatni, ideértve azokat a gazdasági eseményeket is, amelyek az adott üzleti évre vonatkoznak, amelyek egyrészt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. április 14.
Kapcsolódó címkék:  

Kapcsolt vagy társult vállalkozás

Kérdés: A mezőgazdasági szövetkezet, amelynek árbevétele 300 millió forint alatt van évente, 94%-ban tulajdonosa egy kft.-nek, amelynek éves árbevétele 5 millió forint alatt van. A kft. a szövetkezetnek gépet ad bérbe. A szövetkezet készíthet-e egyszerűsített éves beszámolót, és az új számviteli elő­írások szerint kapcsolt vagy társult vállalkozásnak minősül-e?
Részlet a válaszából: […] ...minősül.Az Szt. 117. §-ának (1) bekezdése alapján az anyavállalatnak nem kell az üzleti évről összevont (konszolidált) éves beszámolót készítenie, ha az üzleti évet megelőző két – egymást követő – üzleti évben a mérleg fordulónapján a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. április 14.
Kapcsolódó címke:

Hitelkövetelés-vásárlás

Kérdés: Egy újonnan létrejött gazdasági társaság megvásárol egy banktól egy ügyféllel szemben még le nem járt hitelkövetelést a kölcsönszerződés szerint járó kamatával együtt. Az ügyfél bankkal szembeni tartozása 100 M Ft, amelyet a bank 50 M Ft-ért ad el a társaságnak. Az ügyfél hitelkamat-kötelezettsége 10%. A felek a megállapodást háromoldalú szerződésben rögzítették. Hogyan kell a társaságnál a követelés vásárlását, az ügyfél általi megfizetését, törlesztését és a kamatot elszámolni? A társaság más tevékenységet nem végez, és további követelésvásárlást sem tervez. Ebben az esetben is tekinthető-e nem üzletszerűnek a követelésvásárlás?
Részlet a válaszából: […] ...Nem árt tanulmányozni a hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló, fentebb hivatkozott törvényt, és a könyvelés, a beszámolókészítés sajátosságait tartalmazó 250/2000. (XII. 24.) Korm....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. április 14.
Kapcsolódó címke:

Pályázathoz kapcsolódó szolgáltatás elszámolása

Kérdés: A kft. pályázatot nyert "versenyképes üzleti környezet fejlesztése" témában. A projekt elszámolható költségei között szerepeltek hardver- és szoftvertechnológiai fejlesztések, ezekhez kapcsolódóan igénybe vett szolgáltatások, bérek és járulékok. A projekt elszámolása megtörtént, a támogatási összeget kiutalták. Dönthet-e úgy a kft., hogy a pályázat keretében elszámolt szolgáltatást ráaktiválja egy szoftverfejlesztésre, együtt tartja nyilván, és értékcsökkenést számol el arra?
Részlet a válaszából: […] ...alapelv követelménye [az Szt. 16. §-ának (1) bekezdése alapján], hogy az eszközöket és a kötelezettségeket a könyvvezetés és a beszámolókészítés során egyedileg kell rögzíteni és értékelni. Ez azt jelenti, hogy új hardverek és szoftverek beszerzése...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. április 14.
Kapcsolódó címke:

Mikrogazdálkodói beszámoló, főkönyvi könyvelés

Kérdés: A mikrogazdálkodói beszámolót készítő kft.-nek kell-e számviteli politikát készítenie? Ha áttér erre a beszámolóformára, akkor a könyvelés során a főkönyvi számokat meg kell-e változtatni, vagy használhatók a normál egyszerűsített éves beszámolónál alkalmazott számlaszámok?
Részlet a válaszából: […] ...mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámolóról a 398/2012. (XII. 20.) Korm. rendelet (Korm. rendelet) rendelkezik. A Korm. rendelet 3. §-ának (3) bekezdése szerint: A mikrogazdálkodó számviteli politikát nem készít. Ebből egyértelműen az következik, hogy nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. március 24.
Kapcsolódó címke:

Mikrogazdálkodói beszámoló, devizaszámla-csökkenés

Kérdés: Mikrogazdálkodói beszámoló választása esetén a bekerülő devizaösszeget az MNB teljesítés napján érvényes árfolyamán könyveljük, illetve vásárlás esetén amennyiért vettük. A csökkenések könyvelésének szabálya azonban nem egyértelmű. [A kérdező idézi a 398/2012. Korm. rendelet 11. §-ának (6) bekezdését.] Mit jelent a könyv szerinti árfolyam? Ha a FIFO szerint könyvelek, helyesen járok el?
Részlet a válaszából: […] A 398/2012. (XII. 20.) Korm. rendelet 11. §-ának (6) bekezdése alapján a valutakészlet, a devizaszámlára kerülő deviza könyv szerinti értékének csökkenéseit a könyv szerinti árfolyamon kell forintra átszámítani, egyedi értékeléssel.A könyv szerinti árfolyam ez esetben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. március 24.
Kapcsolódó címke:

Pótbefizetés visszafizetése az új tulajdonosnál

Kérdés: "X" kft. megvásárolta "Y" zrt. részvényeinek 100%-át. A zrt. korábbi tulajdonosai pótbefizetést teljesítettek, ezt az összeget az akkori tulajdonosoknak nem fizették vissza. A Ptk. az rt. esetében nem tartalmaz előírást a pótbefizetésre, de a kialakult bírói gyakorlat elismeri. A kft. jelenlegi tulajdonosa az rt. könyveiben szereplő pótbefizetés összegét kivenné. Az rt.-nél pótbefizetésként nyilvántartott összeget a visszafizetéskor a kft.-nél eredménytartalék növekedéseként vagy ingyenes átadásként, és mint ilyent, bevételként kell elszámolni.
Részlet a válaszából: […] ...egyidejűleg.Az "X" kft. tulajdonosa a visszautalt pótbefizetés összegét közvetlenül kivenni nem tudja. Erre valójában csak a számviteli beszámoló elfogadásakor lesz lehetősége, amennyiben a Ptk. és az Szt. előírása szerint osztalékot lehet fizetni, az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. március 24.

Kapcsolt vállalkozás az Szt. szerint

Kérdés: A számviteli törvény szerint értelmezhető kapcsolt vállalkozás meghatározására és beszámolóban való szerepeltetésére vonatkozóan különböző helyen különféle tájékoztatás szerepel. Az alapkérdés, hogy A két leányvállalata (B és C egymással csak testvérek) egymás közötti kapcsolatát a beszámolóban a kapcsolt vállalkozások soron kell-e hozni? Az 5708. számú válasz szerint nem, az 5879. számú kérdésre adott válasz szerint igen. Melyik a helyes?
Részlet a válaszából: […] ...anyavállalat két leányvállalata egymással nem áll – a számviteli előírások szerint – kapcsolt vállalkozási viszonyban.A számviteli beszámoló mérlegének soraira vonatkozó előírások [többek között a 27. § (3) bekezdése, 29. § (3) bekezdése, 42. §...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. március 24.
Kapcsolódó címke:
1
53
54
55
133