1324 talált cikk a beszámoló kifejezésre

Kérdés: Közhasznú társaság, vállalkozási tevékenységet nem folytat. Tudományos tevékenységet végez, tagjai tagdíjat fizetnek, de jelentős bevétel származik más cél szerinti tevékenységből is. 2009-ben a társaság kifizette az egyik tag utazását New Yorkba, ahol egy konferencián vett részt. A konferencia a társaság tevékenységéhez szorosan kapcsolódik, a tag kizárólag a konferenciára utazott ki, beszámolót készített az útról. Keletkezik-e a társaságnak a kifizetéssel kapcsolatban adó-, illetve járulékfizetési kötelezettsége?

Kérdés: A 2004. évi XXXIV. törvény (Kkv. tv.) 4. §-ának (5) bekezdése szerint egy cégcsoport kapcsolódó vállalkozásnak minősül, amennyiben tevékenységüket vagy tevékenységük egy részét az érintett piacon vagy egymással szomszédos piacokon folytatják. Az érintett piacot a tevékenységek TEÁOR-száma alapján kell-e meghatározni? A meghatározásnál csak a fő tevékenységi körre kell figyelni, vagy valamennyi tevékenységi körre, akkor is, ha annak árbevétele az összes bevétel 1-2%-a? A Kkv. tv. 19. §-ának 4. pontja határozza meg a szomszédos piacot: "Az adott terméknek vagy szolgáltatásnak az a piaca, amely a termék vagy szolgáltatás végső fogyasztóhoz való eljuttatására létrehozott termelési, értékesítési folyamatban vertikálisan az adott piacot megelőző vagy követő szinten helyezkedik el." Ezt hogyan kell értelmezni? Szomszédos piac-e az, ha a termelőeszközöket szerzi be a cég cégcsoporton belül, amelyek tárgyi eszközként vannak az adott vállalkozás tulajdonában? Helyes-e az értelmezés, amely szerint a kis- és középvállalkozási besoroláshoz azokat a kapcsolt vállalkozásokat kell a konszolidált beszámoló alapján minősíteni, amelyek azonos piacon vagy szomszédos piacon működnek? Amennyiben egymástól független piacon működnek, úgy nem kell azokat az összevont adatok alapján minősíteni, hanem csak a saját adataik alapján?

Kérdés: Önkéntes pénztárak 2010. 01. 01-jével szándékoztak egyesülni. Az egyesülés ezzel a dátummal meghiúsult, de 2010. 07. 01-jével újabb egyesülés lesz. A szereplők ugyanazok. Az idei évben van egy közös működési szakasz. Milyen időpontra kell visszaállítani a könyvekben az eredeti állapotot? Január 1-jére, vagy arra az időpontra, amikor kiderült, hogy meghiúsul az egyesülés?

Kérdés: A bt.-t az adóhatóság ellenőrzése során 2009 májusában 3 millió forintra büntette meg, és 5 millió forint adóhiányt állapított meg, ami a 2008. évet érintette. A jogerős határozat 2009 decemberében érkezett meg. A bt. 2008. évi mérlegfőösszege 18 millió forint. Az adóhatóság 2010 márciusában (a mérlegkészítés előtt) 5 negyedéves részletfizetési lehetőséget engedélyezett. Kell-e önellenőrizni a 2008. évi beszámolót? Vagy a 2009. évi beszámolóban adóalap-növelő tételként mutatjuk ki az ellenőrzés eredményét? A részletfizetési lehetőség miatt passzív időbeli elhatárolással (bírság, pótlék) csökkenthető-e a 2009. évi veszteség? Ez esetben 2010-ben lesz társaságiadó-alapot növelő tétel?

Kérdés: Cégünk könyvelésében a 2008. évre vonatkozóan jelentős összegű, beruházáshoz kapcsolódó nem realizált árfolyamveszteség került kimutatásra. Számviteli politikánk ehhez kapcsolódóan nem tartalmazott iránymutatást. Könyvvizsgálónk nem hívta fel a figyelmünket, hogy lehetőségünk lett volna ezen árfolyamveszteség elhatárolására. Mivel emiatt a saját tőke is negatív, a banki hitelfelvételünk sorra meghiúsul. Van-e lehetőség arra, hogy jelentős és lényeges hiba feltárása okán a 2008. évben keletkezett, beruházáshoz kapcsolódó nem realizált árfolyamveszteséget szabályszerűen elhatároljuk halasztott ráfordításként, és a 2009. évi beszámoló adatait ennek megfelelően tegyük közzé?

Kérdés: A Tao-tv. 19 §-ában szabályozott 10%-os adókulcs alkalmazható-e abban az esetben, ha a társaság – mivel adózás előtti eredménye és adóalapja nem éri el a "minimumadó-alapot" – a jövedelemminimum összege után adózik?

Kérdés: Könyvelőirodánk egyik ügyfelének felmondott. Az adóhatóságnál lévő meghatalmazásunkat visszavontuk. A céget többször felszólítottuk, hogy bizonylatait és iratait vegye át, ez azonban még a mai napig sem történt meg. Meddig kell őrizni ezeket a bizonylatokat? Legutóbbi felszólítólevelünkben közöltük, ha személyesen nem veszi át, akkor az iratokat postán küldjük el. Amennyiben sor kerülne az iratátadásra, kötelesek vagyunk-e a könyvelési adatokat tartalmazó elektronikus adatállományt is átadni? A Számviteli Levelek 214. számában a 4454. kérdésre adott választól eltér az egyik szakkönyv témával kapcsolatos álláspontja. Melyik tekinthető mérvadónak? Ezen utóbbi vélemény szerint a szerződés megszűnését követően a könyvelőirodát nem terheli a számítógépes adatállomány megőrzésének kötelezettsége. Másik kérdésünk, amennyiben ügyfelünk több hónapos vagy éves könyvelési díj-tartozást halmozott fel, és emiatt mondtunk fel, kötelesek vagyunk az iratait visszaadni?

Kérdés: A kft. 2009. december 15-én alakult, a cégbíróság 2010. január 5-én jegyezte be. A társaság üzleti évének a mérlegfordulónapja: minden év december 31-e. Az előtársasági időszakban a társaság semmilyen vállalkozói tevékenységet nem végzett. Kell-e az előtársasági időszakra társaságiadó-bevallást benyújtania és beszámolót készítenie? Ha igen, akkor azt milyen időszakra kell készíteni?

Kérdés: A kft. 2008. évben értékesített egy tárgyi eszközt, 20% áfával. A vevő egy év után sem fizette ki a vételárat, ezért közös megegyezéssel visszaadta az eszközt. A kft. emiatt 2009. októberi dátummal kiállított egy helyesbítő számlát, a 2008. évi nettó értékkel és 20% áfával, negatív előjellel (T 961, 467 – K 311). Az eszközt nyilvántartásba vettük a visszavételi értéken (T 131 – K 861). A vevőkövetelés így megszűnt, az áfát a IV. negyedévi bevallásba beállítottuk. Vissza kell nyúlni 2008. évre? Helyes a fenti tételek elszámolása?

Kérdés: A kft.-nél a VPOP KEP felülellenőrzést rendelt el. Ezt 2008-ban a bevallások utólagos ellenőrzése (VPOP REK) előzte meg, ahol iratőrzési problémák miatt bírságot állapítottak meg. A felülellenőrzés viszont megállapította, hogy az egyik bizonylat nem volt a VPOP által ellenjegyezve, és így az alkoholhoz kapcsolódó jövedéki adó visszaigénylése nem volt jogos. Az alkoholt bodzaszörp előállításához használták, aminek a jogosságát a VPOP nem is kifogásolta. Így a kft. visszaigényelte és visszakapta a jövedéki adót. Ezt követően a VPOP KEP ezt jogtalannak minősítette, és késedelmi pótlékot, valamint adóbírságot szabott ki. A kft. fellebbezésére az adóbírságot elengedték, de az adóhiányt és a késedelmi pótlékot helybenhagyták. Ezt a 2009-ben jogerőre emelkedett II. fokú határozat megerősítette. A kft. ezt a határozatot a Fővárosi Bíróság elé viszi. Kérdések: Kell-e könyvelni az adóhiányt és a késedelmi pótlékot? Az alkohol jövedéki adója – ha az nem vonható le – növeli-e az alkohol beszerzési költségét? Emiatt önellenőrizni kell a társasági adót, az iparűzési adót, a különadót? Anyagköltség vagy egyéb ráfordítás? A korábbi évek adózott eredményéből osztalék került kifizetésre, ezt is önellen­őrizni kell? Lehet-e várni a bírósági döntésre?