2188 talált cikk a beszerzés kifejezésre

Kérdés: Ügyfelünk külföldről importált termékek nagykereskedelmével, valamint a korábban eladott termékek karbantartásával, szervizszolgáltatással foglalkozik. Szakmai napot szervezett, melyre meghívta a vállalat fontosabb megrendelőit, partnereit. A szakmai nap során több előadást tartottak ügyfelünk ügyvezetői, az általuk felkért szakemberek, valamint a legfontosabb beszállítók külföldi képviselői. Emellett azonban megvendégelik a partnereket (welcome fogadás, vacsora), zenekart bérelnek, búcsúajándékokat vásárolnak, valamint szórakoztató előadókat is felkérnek. A teljes rendezvényt egy ügynökség szervezte meg, amely egyetlen részletes számlát állított ki ügyfelünk számára, amelyen szerepelnek az egyes költségtételek. Bizonyos költségelemek esetében egyértelmű, hogy reprezentációs költségről (pl. welcome fogadás, vacsoramenü stb.) vagy igénybe vett szolgáltatásról (pl. tolmács, ruhatár) van szó. Viszont a rendezvénnyel kapcsolatban rengeteg általános költség merült fel, például a következők: parkolóhelyek bérlése a vendégeknek, takarítás, színpadtechnika (világítás és hangosítás), dekoráció beszerzése, kialakítása és bérlése, konferenciaterem bérlése, hangosítás, személyzet költsége, műsorvezető díja, valamint a szervező ügynökség jutaléka. Ezek igénybe vett szolgáltatásnak minősülnek, vagy személyi jellegű ráfordításként kezelendők, amelyek után meg kell fizetni a 15%-os szja-t és a 22%-os ehót? Esetleg meg kell osztani őket valamilyen ismérv alapján? Ha igen, mi alapján oszthatók meg a költségek az igénybe vett szolgáltatások és a személyi jellegű ráfordítások között?

Kérdés: Tárgyi eszköz beszerzéséhez kapcsolódó, vissza nem térítendő támogatás elhatárolásának feloldásánál mi a helyes eljárás a következő esetekben? Tárgyi eszköz beszerzés 10 000 E Ft, maradványérték 1500 E Ft. Kapott vissza nem térítendő támogatás 5000 E Ft. A kapott támogatást el kell határolni, és a támogatásintenzitásnak megfelelő arányban az értékcsökkenés elszámolásakor fel kell oldanom a költségekre eső támogatást a bevételek közé. Mikor járok el helyesen: ha a teljes eszközbeszerzés értékéhez viszonyítom a támogatást, és az elhatárolt támogatás összegéből az értékcsökkenés támogatásintenzitásával számolt arányát oldom fel, vagy az értékcsökkenés százalékának megfelelő összeget oldok fel évente a teljes támogatásból, vagy a maradványértékre jutó támogatás arányos összege ott marad az elhatárolások között, amíg az eszköz a könyvekben szerepel, és csak az azon felüli rész kerül mindig arányosan feloldásra? A másik A pályázat fenntartási időszaka alatt a támogató hatóság szabálytalanságot állapított meg. Ezért a 3 évvel korábban kiutalt támogatás összegét korrigálták, előírtak 2000 E Ft visszafizetési kötelezettséget. Hogyan kell kezelni az előző bekezdés szerinti elszámolást? A visszafizetett összeggel csökkentett rész alapján számolunk egy új támogatásintenzitási hányadot, és azt követően (és nem visszamenőlegesen) az új hányadnak megfelelően oldom fel a halasztott bevételt?

Kérdés: Cégünk különféle, a társaság gyártói és adminisztratívfeladat-ellátásához szükséges nyomdaipari termékeket (csomagolóanyag, elszámolási nyomtatványok, boríték, számlalevél, reklámanyag stb.) vásárol, melyhez az alapanyagot a nyomda biztosítja. A termékek egyediesítettek, melyeket a nyomda cégünk igényeinek megfelelően, a cégünk által kért méretben, kivitelben készít el, például a csomagolóanyagon, nyomtatványon feltünteti cégünk logóját és egyéb termék- vagy céginformációkat. Ennek megfelelően a termékeket nem továbbértékesítési céllal szerezzük be, hanem azért, mert a saját tevékenységhez ezek a nyomtatványok szükségesek (ezek más számára értékkel nem bírnak). Tekinthetjük-e a nyomda teljesítményét anyagköltségnek a helyi iparűzési adó számítása során?

Kérdés: Egy olyan faház, amely nincs egybeépítve az alapjával, tehát hasonló, mint egy kutyaház, felemelhető és változtatás nélkül áthelyezhető, milyen rendeltetésű tárgyi eszköznek minősül, és mennyi a terv szerinti értékcsökkenése a Tao-tv. szerint?

Kérdés: Hogyan kell könyvelni a külföldről beszerzett és utána a lízingcégnek eladott, majd visszalízingelt tárgyi eszközt?

Kérdés: A valutakezelésről szeretnék tájékoztatást kapni, mind az Áfa-tv., mind az Szt. szempontjából, példával illusztrálva. Szállítói számla készpénzben való kiegyenlítésénél helyesen járunk el az átlagáras könyveléssel? Két hónappal később érkező számlánál a teljesítéstől számított következő hónap 15-i árfolyamot kell alkalmazni abban az esetben is, ha a kifizetés a számla beérkezése előtt megtörtént? Utalásos jóváíró számla esetében nem történik visszautalás, csak készpénzben levonás egy későbbi számla összegéből? Mi a helyes eljárás az árfolyamok tekintetében, és keletkezhet-e árfolyam-különbözet?

Kérdés: A kft. alkalmazottja beszerzett néhány tételt a kft. számára, és saját bankkártyával fizetett. A kft. pénzkezelési szabályzatában nem szerepel az, hogy kiadási és bevételi bizonylatokat ír, mert eddig az összes pénztári tételt készpénzes bizonylat alapján rögzítette. Helyes megoldás-e ebben az esetben, ha a meglévő számla alapján könyveljük a kiadást? Ha kiadási és bevételi bizonylatot állítanánk ki, helyes megoldás lenne az, ha a kiadási bizonylat nem a szállító nevére szól, hanem az alkalmazott lesz a pénzátvevő?

Kérdés: Kereskedőcég vagyunk, a külföldről vásárolt árut közvetlenül a partnerhez szállítjuk. Az árut FCA-paritáson vesszük át Szlovákiában, a szállítást mi bonyolítjuk le, az áru érkezési helye vevőnk raktára. A szállítási költséget eddig a készlet bekerülési értékének részeként könyveltük, ám felmerült, hogy e költségeket értékesítési költségként, igénybe vett szolgáltatásként kell könyvelni. Helyes az általunk alkalmazott gyakorlat?

Kérdés: Az általunk vizsgált társaság használt személygépkocsikat szerez be bontási célzattal. A beszerzést rögtön elábéra könyvelik, majd a bontott alkatrészek értékesítését árbevételként mutatják ki. Nem találkoztunk viszont a hulladékok, illetve a selejtezett alkatrészek elszámolásával. Hogyan kell könyvelni a bontási tevékenységet, illetve a bontott alkatrészek nyilvántartását?

Kérdés: A társaság nagyobb tételben szállít olasz partnerének kutyaszalámit. Sajnos a nyári melegben többször előfordult, hogy a nem megfelelően hűtött kamionban az áru megromlott, és az olasz partner ezt utólag jelezte. A magas szállítási, illetve a köztes kinti tárolási díjak miatt egyszerűbbnek tűnt, hogy a kinti partner intézkedett a megsemmisítésről, erről azonban csak egy általuk küldött táblázatos felsorolás készült. Hogyan számoljunk el ezekkel a tételekkel? Készíthetünk úgy sztornószámlát, hogy ahhoz árumozgás nem kapcsolódik? Nem került vissza az áru, nem készül EKÁER. Állítsunk ki olyan számlát, amelyen utólagos engedmény szerepel?