Éves szintre számított átlagár használata

Kérdés: Szövetkezetünk olyan számítógépes készletnyilvántartó programot alkalmaz, amely a benzinkútnál vásárolt üzemanyag-zárókészlet értékéhez a beszerzési átlagárat az évi összes beszerzési érték és az évi összes beszerzett mennyiség hányadosaként számolja ki. Erőteljes árcsökkenés miatt a program által – az előbbiek szerint – kiszámított átlagár mintegy 15 százalékkal magasabb volt, mint az év végi tényleges beszerzési ár. Az adott készletet milyen értéken szerepeltessük a mérlegben?
Részlet a válaszából: […] Az Szt. 62. §-ának (2) bekezdése szerint a vásárolt készleteknél bekerülési érték az Szt. 47-50. §-ai szerinti tételekkel meghatározott bekerülési érték, vagy a beszerzési értékek alapján számított átlagos (súlyozott) beszerzési ár, vagy a FIFO-módszer szerint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. február 20.

Kis értékű reklámajándék áfája

Kérdés: Kis értékű ajándék-e – az áfa szempontjából – a partnereknek cégünk termékeinek népszerűsítésére alkalmanként átadott reklám ajándék (poháralátét, műanyag és üvegpohár, reklámtáska, kulcstartó, hamutartó, zászló, tálca stb.), ha azok egyedi beszerzési értéke (áfával) nem haladja meg az 500 forintot?
Részlet a válaszából: […] Az Áfa-tv. 7. §-a (3) bekezdésének c) pontja értelmében nem minősül termékértékesítésnek, következésképpen adófizetési kötelezettséget sem keletkeztet a kis értékű ajándék. A kis értékű ajándék fogalmát a következőképpen definiálja a törvény: másnak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. január 9.

Közös üzemeltetés a kereskedelemben

Kérdés: Két kereskedelmi vállalkozás megállapodást köt ABC-üzlet közös üzemeltetésére. Az egyik vállalkozás magára vállalja az üzemeltetést, a másik biztosítja az árut. Az árrést 30-70 százalékban osztják meg egymás között. Hogyan kell ezt bizonylatolni?Költségátterhelésről van szó vagy szolgáltatásról? Ha szolgáltatás, milyen szolgáltatás?
Részlet a válaszából: […] A közös üzemeltetés közös költségeinek számviteli elszámolási szabályai a kérdésben leírt esetben nem alkalmazhatók. A számviteli előírások alapján közös üzemeltetés során az üzemeltető az üzemeltetésben részt vevők részére biztosítja a tárgyi eszköz (például...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. november 21.

Lakásberuházások elszámolása

Kérdés: Hogyan kell elszámolni év közben a lakásberuházáshoz beszerzett telek értékét, a kivitelezők által számlázott vállalkozói díjakat, a társaság által beszerzett és a külső kivitelező által felhasznált építési anyagok értékét? Mi a helyzet év végén?A kft. használatbavételi engedélyek birtokában értékesíti a lakásokat. Első értékesítésnek minősül-e? A lakások elkészülte után a társaság úgy dönt, hogy egy lakást saját tulajdonban tart, és azt bérbeadás útján hasznosítja. Milyen módszerrel lehet az egy lakásra jutó beszerzési árat meghatározni? Hogyan kell kimutatni a saját tulajdonban maradó lakás értékét? Helyi iparűzési adó alapjánál mit kell figyelembe venni?
Részlet a válaszából: […] Az Szt. 23. §-ának (4) bekezdése szerint az eszközöket rendeltetésük, használatuk alapján kell a befektetett eszközök vagy a forgóeszközök közé besorolni. Az értékesítési céllal beszerzett eszközök (ideértve a telket és az épületet is), az ezen eszközökértékét...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. augusztus 22.

Cégautóadó: szja, áfa, tao

Kérdés: Milyen szabályok vonatkoznak a cégautók utáni adó- és költségelszámolásokra (cégautóadó, áfalevonási jog, 6 millió forint feletti beszerzési értékű személygépkocsi), ha a gépkocsi saját tulajdonú, illetve bérelt?
Részlet a válaszából: […] A cégautó utáni adó alanya az a kifizető, aki (amely) a személygépkocsi tulajdonosa vagy üzemben tartója (ha ez két különböző cég, akkor az üzemben tartó az adóalany). Az adót átvállalhatja a személygépkocsit használó magánszemély is, de esetleges adófizetési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. augusztus 1.

Ingyenesen átadott gázpalackok nyilvántartása

Kérdés: Szövetkezetünk palackos PB-gázt értékesít. A szállító az induló készletet (meghatározott számú, gázzal töltött PB-gázpalackot) ingyenesen átadta, majd az üres palackokat teli palackokra cseréli ki (és a fogyásnak megfelelő mennyiségű PB-gázt számlázza). Vevőink cserepalackot hoznak. Hogyan történjen az ingyenesen átadott gázpalack és PB-gáz nyilvántartása és könyvelése?
Részlet a válaszából: […] A kérdés alapján az eladó az induló készletet térítés nélkül adta át a szövetkezetnek. Így erről értékbeni nyilvántartást nem kell vezetni. De kell vezetni mennyiségi nyilvántartást, amelyből megállapítható, hogy az induló készletben lévő, meghatározott számú,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. július 4.

Szállítási költség mint bekerülési érték

Kérdés: Kereskedelmi cég az árubeszerzést év közben költségként elszámolja, év végén meglévő készletét leltár alapján készletre veszi. Az áru egy részét a szállítócégek szállítják, más részét saját szállítóeszközzel szállítja a cég. A cégnek több gépkocsija is van, amelyekkel beszállítást, kiszállítást – raktárból a boltba – és visszaszállítást is végez. Hogyan lehet ilyen esetben a szállítási költséget az egyes termékekhez hozzárendelni?
Részlet a válaszából: […] Az Szt. előírásai szerint az értékelési szabályzatban kell meghatározni a vásárolt készletek bekerülési értékét, a beszerzési ár tartalmi követelményeit, meghatározásának, nyilvántartásának módját, módszerét, bizonylatait, felelőseit. Ez igaz akkor is, ha a vásárolt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. június 20.

Devizaszámlához kapcsolódó gazdasági események

Kérdés: Újra olvastam a Számviteli Levelek devizabetétszámla vezetésével kapcsolatos kérdéseit, a rá adott válaszokat, észrevételeket. Számomra még mindig nem világos, hogy a devizabetét és a valutakészlet csökkenéseit milyen árfolyamon kell forintra átszámítani. Azt nem tudom, hogy a készletcsökkenést mikor kell könyv szerinti és mikor teljesítésnapi választott árfolyamon könyvelni. Mikor keletkezik a devizabetét-, illetve a valutapénztár-számlákon árfolyam-különbözet, és mikor nem?
Részlet a válaszából: […] A devizaelszámolásokra vonatkozó számviteli előírások 2001. január elsején lényegesen megváltoztak, és ez sok esetben gondot jelent, nem csak a kérdezőnek. Ezért itt összefoglaljuk a devizaszámlához, a valutaszámlához kapcsolódó – a kérdező által is említett –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. május 23.

Elsődleges költséghely-költségviselő költségelszámolás: saját boltban vásárolt és saját előállítású termék értékesítése

Kérdés: Saját boltunkban vásárolt és saját előállítású terméket egyaránt értékesítünk, mennyiségi nyilvántartást vezetünk. Hogyan kell könyvelni, ha elsődlegesen a 6-7. számlaosztályokban könyvelünk, és az eredménykimutatást forgalmiköltség-eljárással készítjük el?
Részlet a válaszából: […] A kérdés szerint a saját boltban egyaránt értékesítenek vásárolt és saját előállítású termékeket is, azokról mennyiségi nyilvántartást vezetnek. Így könnyen megállapítható, hogy vásárolt vagy saját előállítású terméket értékesítettek-e. Ez esetben célszerű a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. május 9.

Értékpapírok árfolyamvesztesége

Kérdés: Forgatási céllal vett értékpapír lejáratakor, illetve piaci értéken (napi áron) történő értékesítése esetén – amennyiben árfolyamveszteség keletkezik – a 2001. évi társasági adó alapját meg kell-e növelni?
Részlet a válaszából: […] Az új Szt. 85. §-a szerint árfolyamveszteségként kell kimutatni a hitelviszonyt megtestesítő értékpapír eladási ára, illetve névértéke és könyv szerinti értéke közötti – veszteség jellegű – különbözetet az értékesítéskor, a beváltáskor, függetlenül attól,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. február 28.
1
22
23
24