242 cikk rendezése:
221. cikk / 242 Üzletrész-átruházás magánszemélyek között
Kérdés: Egyéni vállalkozó 1994-1996. években a társasági adó alanya volt. 1996 decemberében előbb egyéni céggé, majd egyszemélyes kft.-vé alakult. 2002 áprilisában az alapító magánszemély a törzstőkéből az 1 millió forint névértéket 1 millió forintért egy másik magánszemélynek eladott. Kit, mikor, milyen adókötelezettség terhel?
222. cikk / 242 Reklámajándék, kávé, sütemény áfája
Kérdés: Levonható-e a szakmai kiállításokon reklám céljából bárkinek azonos feltételekkel biztosított prospektusok, reklámajándékok (bor, naptár), valamint a standunkat felkereső látogatók számára felszolgált kávé és sütemény áfája?
223. cikk / 242 Éves szintre számított átlagár használata
Kérdés: Szövetkezetünk olyan számítógépes készletnyilvántartó programot alkalmaz, amely a benzinkútnál vásárolt üzemanyag-zárókészlet értékéhez a beszerzési átlagárat az évi összes beszerzési érték és az évi összes beszerzett mennyiség hányadosaként számolja ki. Erőteljes árcsökkenés miatt a program által – az előbbiek szerint – kiszámított átlagár mintegy 15 százalékkal magasabb volt, mint az év végi tényleges beszerzési ár. Az adott készletet milyen értéken szerepeltessük a mérlegben?
224. cikk / 242 Kis értékű reklámajándék áfája
Kérdés: Kis értékű ajándék-e – az áfa szempontjából – a partnereknek cégünk termékeinek népszerűsítésére alkalmanként átadott reklám ajándék (poháralátét, műanyag és üvegpohár, reklámtáska, kulcstartó, hamutartó, zászló, tálca stb.), ha azok egyedi beszerzési értéke (áfával) nem haladja meg az 500 forintot?
225. cikk / 242 Közös üzemeltetés a kereskedelemben
Kérdés: Két kereskedelmi vállalkozás megállapodást köt ABC-üzlet közös üzemeltetésére. Az egyik vállalkozás magára vállalja az üzemeltetést, a másik biztosítja az árut. Az árrést 30-70 százalékban osztják meg egymás között. Hogyan kell ezt bizonylatolni?Költségátterhelésről van szó vagy szolgáltatásról? Ha szolgáltatás, milyen szolgáltatás?
226. cikk / 242 Lakásberuházások elszámolása
Kérdés: Hogyan kell elszámolni év közben a lakásberuházáshoz beszerzett telek értékét, a kivitelezők által számlázott vállalkozói díjakat, a társaság által beszerzett és a külső kivitelező által felhasznált építési anyagok értékét? Mi a helyzet év végén?A kft. használatbavételi engedélyek birtokában értékesíti a lakásokat. Első értékesítésnek minősül-e? A lakások elkészülte után a társaság úgy dönt, hogy egy lakást saját tulajdonban tart, és azt bérbeadás útján hasznosítja. Milyen módszerrel lehet az egy lakásra jutó beszerzési árat meghatározni? Hogyan kell kimutatni a saját tulajdonban maradó lakás értékét? Helyi iparűzési adó alapjánál mit kell figyelembe venni?
227. cikk / 242 Cégautóadó: szja, áfa, tao
Kérdés: Milyen szabályok vonatkoznak a cégautók utáni adó- és költségelszámolásokra (cégautóadó, áfalevonási jog, 6 millió forint feletti beszerzési értékű személygépkocsi), ha a gépkocsi saját tulajdonú, illetve bérelt?
228. cikk / 242 Ingyenesen átadott gázpalackok nyilvántartása
Kérdés: Szövetkezetünk palackos PB-gázt értékesít. A szállító az induló készletet (meghatározott számú, gázzal töltött PB-gázpalackot) ingyenesen átadta, majd az üres palackokat teli palackokra cseréli ki (és a fogyásnak megfelelő mennyiségű PB-gázt számlázza). Vevőink cserepalackot hoznak. Hogyan történjen az ingyenesen átadott gázpalack és PB-gáz nyilvántartása és könyvelése?
229. cikk / 242 Szállítási költség mint bekerülési érték
Kérdés: Kereskedelmi cég az árubeszerzést év közben költségként elszámolja, év végén meglévő készletét leltár alapján készletre veszi. Az áru egy részét a szállítócégek szállítják, más részét saját szállítóeszközzel szállítja a cég. A cégnek több gépkocsija is van, amelyekkel beszállítást, kiszállítást – raktárból a boltba – és visszaszállítást is végez. Hogyan lehet ilyen esetben a szállítási költséget az egyes termékekhez hozzárendelni?
230. cikk / 242 Devizaszámlához kapcsolódó gazdasági események
Kérdés: Újra olvastam a Számviteli Levelek devizabetétszámla vezetésével kapcsolatos kérdéseit, a rá adott válaszokat, észrevételeket. Számomra még mindig nem világos, hogy a devizabetét és a valutakészlet csökkenéseit milyen árfolyamon kell forintra átszámítani. Azt nem tudom, hogy a készletcsökkenést mikor kell könyv szerinti és mikor teljesítésnapi választott árfolyamon könyvelni. Mikor keletkezik a devizabetét-, illetve a valutapénztár-számlákon árfolyam-különbözet, és mikor nem?
