Romos lakóépület felújítása, átalakítása

Kérdés: Az újonnan alakult kft. romos, műemléknek minősített, üzemszerű használatra alkalmatlan lakóépületet vásárolt, amelyben felújítás és átalakítás után szállodát kíván nyitni. Az érvényes engedélyek birtokában a kivitelezés megkezdődött. A kivitelező számlája szerinti áfa visszatérítését az adóhatóság megtagadta azzal, hogy a kft. megsértette a számviteli törvény előírását, mert a kivitelező részszámláját tárgyieszköz-beszerzésként számolta el. Az adóhatóság szerint az épület felújításával kapcsolatos munkákat a számviteli törvény szerint felújításként kell elszámolni. A leírt felújítás és átalakítás beletartozik-e a tárgyi eszköz beszerzési értékébe?
Részlet az állásfoglalásából: […] A rövid válasz, hogy az adott esetben egyértelműen igen! Az adott helyzetben – bár a munkák egy részének jellege olyan, mint a felújítás – valójában beruházásról, a beszerzett, de még használatba nem vett eszköz értékét növelő beszerzési költségekről van szó.Az Szt....[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2018. október 11.
Kapcsolódó címkék:  

Alkatrészvásárlás, összeszerelve értékesítés

Kérdés: Az adott szervezet alkatrészeket vásárolt, majd ezeket összeszerelve készterméket állítottak elő az alkatrészszállító telephelyén, majd a készterméket eladták az alkatrészek szállítójának, és a számlák közötti különbözetet pénzügyileg rendezték. Mindezt pusztán szóbeli szerződés alapján. Jogszerűen járt-e el a társaság, amikor az ügylettel kapcsolatos tételeket bruttó módon számolta el?
Részlet az állásfoglalásából: […] A számviteli törvény előírása szerint árbevételként kell kimutatni az értékesített termékek – áfát nem tartalmazó – ellenértékét. Az ellenértéket a vevőnek elküldött számla tartalmazza, amelyet a szerződésben meghatározott feltételek szerinti teljesítéskor és a...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2018. október 11.
Kapcsolódó címke:

Telekvásárlásra kapott vissza nem térítendő támogatás

Kérdés: A számviteli törvény 77. §-a (4) bekezdésének b) pontja szerint egyéb bevételként kell elszámolni, de halasztott bevételként időbelileg el kell határolni a fejlesztési célra, visszafizetési kötelezettség nélkül kapott, pénzügyileg rendezett támogatás összegét. Ez az előírás minden ilyen jellegű támogatásra érvényes, így a telekvásárlásra kapott vissza nem térítendő támogatásra is?
Részlet az állásfoglalásából: […] Tekintettel arra, hogy az Szt. 52. §-ának (5) bekezdése alapján a földterület, telek bekerülési (beszerzési) értéke után nem számolható el terv szerinti értékcsökkenés (és így értékcsökkenési leírás sem), a telekvásárlásra kapott vissza nem térítendő támogatást...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2018. október 11.

Forgalomtól függő engedmények

Kérdés: A társaság forgalomtól függően különböző engedményeket nyújt vevőinek. Ezek lehetnek fix, arányos, progresszív engedmények, amelyekkel utólag, az év végén számolnak el. Számlázni kell ezeket az engedményeket? Hogyan kell könyvelni?
Részlet az állásfoglalásából: […] A válasz előtt meg kell jegyezni, mindhárom esetben utólag adott engedményről van szó, amelyet csak akkor adnak meg, ha a szerződésben rögzített feltételek (adott mennyiség elérése, adott mennyiségen felüli vásárlás) teljesülnek.Az utólag adott engedményt nem kötelező...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2018. október 11.

Vásárolt ingatlan utáni illeték elszámolása

Kérdés: A társaság a 2015. évben vásárolt ingatlan értéke alapján a 2015-ben megállapított illetéket nem fizette meg és nem számolta el, mert fellebbezett. A fellebbezés 2018-ban zárult le, az illetéket – módosított összegben ugyan, de – meg kell fizetni. A helyes számviteli elszámolásra kér választ a társaság.
Részlet az állásfoglalásából: […] A 2015. évben vásárolt ingatlan értéke alapján fizetendő illetéket a vásárolt ingatlan beszerzési értékében kellett volna számításba venni, függetlenül attól, hogy annak összegszerűségét vitatták. (Akkor is a bekerülési értékben számításba kellett volna venni a...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2018. szeptember 27.
Kapcsolódó címke:

Autókereskedő helytelen számlázási gyakorlata

Kérdés: Autókereskedő kft. autót ad el, amelyet a vevőnek bank finanszíroz meg. Így a vevő a kereskedőnek az önrészt fizeti meg készpénzben, amelyről a kereskedő előlegszámlát állít ki. Majd a kereskedő a teljes összegről kér számlát a banktól, mert a vevő a továbbiakban már a banknak tartozik, ugyanis a bank a kereskedőnek átutalja a befizetett önrésszel csökkentett tartozást. A kereskedő így az előlegszámlát sztornírozza, hogy ne szerepeljen duplán. Helyes-e az eljárás?
Részlet az állásfoglalásából: […] Sajnálatos módon, a kérdésben leírtak alapján csak azt lehet válaszolni, hogy a kereskedő által követett gyakorlat helytelen.Nem egyértelmű, hogy a bank – az autóvásárlás finanszírozója – lízingeli a vevő felé az autót, vagy csak a finanszírozását vállalta át, az...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2018. szeptember 27.
Kapcsolódó címke:

Szagosított gáz elszámolása

Kérdés: Cégünk szagosított gáz értékesítésével foglalkozik. Vásárolja a gázt, a szagosítást pedig egy kft. végzi el. Hogyan kell elszámolni a szagosítás költségeit? Lehet az alvállalkozói teljesítmény?
Részlet az állásfoglalásából: […] A cég által vásárolt és továbbértékesített gáz beszerzési értékét a számviteli elszámolásokban a továbbértékesítéskor az eladott áruk beszerzési értékeként kell kimutatni. Ezen a minősítésen nem változtat az, hogy a gáz csak szagosítás után értékesíthető, a...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2018. szeptember 27.
Kapcsolódó címke:

Társasház "üzemeltetője"

Kérdés: Magánszemély tulajdonosok, több jogi személy tulajdonos által létrehozott társasház üzemeltetője a többségi tulajdonos kft. A társasház víz-, villany-, gázórája az üzemeltető nevén van, a közüzemi és általában minden, működéssel kapcsolatos számla az üzemeltető nevére szól, azok kiegyenlítése az üzemeltető bankszámlájáról történik. Az üzemeltető és a társasház együttműködési megállapodást kötött az üzemeltetésre. Az elszámolás, az üzemeltetés, a közműdíjak továbbterhelése a következők szerint történik: a kistulajdonosok apartmanjainak víz-, villanyfogyasztását a részlegesen kiépített saját víz-, villanyóra-leolvasás és a tényleges fogyasztás alapján az üzemeltető továbbterheli (számlázza) áfával a társasház felé (a saját tulajdonában lévő apartmanonként nem). A társasház a kistulajdonosok részére számlaadás nélkül elküldi a fizetendő összeget, akik a kiterhelt összeget a társasház bankszámlájára utalják. Számlázás nélkül az áfát a kistulajdonosok nem tudják visszaigényelni. A közös költségek összegét (az éves közgyűlésen elfogadott összeggel) szintén havonta fix összegben – a tulajdoni hányad arányában – a kistulajdonosok befizetik a társasház bankszámlájára, számla nélkül. A társasház a kistulajdonosok által befizetett közös költséget utalja az üzemeltető számlájára. Szerintem a közös költséget az előzetesen felszámított áfa nélkül kellene meghatározni, úgy, hogy a társasház a közüzemi költségeket továbbszámlázza. A kistulajdonosok a társasház bankszámlájára fizetnek úgynevezett hűtés-fűtés költségátalányt, amely áfás összegének kiterhelése számla nélkül történik, amit a társasház szintén átutal az üzemeltető bankszámlájára. Mi a helyes megoldás? A társasház nem áfaalany, továbbszámlázhatja-e a fentiekben körülírt költségeket? Az üzemeltető számlázhatja-e ezeket a költségeket közvetlenül a vállalkozási tevékenységet végző áfaalany kistulajdonosok felé, a többit pedig a társasház felé? Az üzemeltető és a társasház között bruttó módon történő elszámolásnak kellene lennie? Ez utóbbi azonban többletköltséget okozna.
Részlet az állásfoglalásából: […] Hosszabban, de nem teljeskörűen idéztük a kérdést, amely a társasházakkal kapcsolatos "állatorvosi lónak" tekinthető, mert a kérdésben leírtak túlnyomó része a vonatkozó jogszabályok durva megsértését jelenti.A társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII tv. (Tht.) 3....[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2018. szeptember 13.
Kapcsolódó címkék:  

Maradványértéken vásárolt lízingelt személygépkocsi

Kérdés: 36 hónapos pénzügyi lízingszerződés lejáratakor a lízingelt személygépkocsit a kft. maradványérték+áfa összegben megvásárolta. A lízing indulásakor a személygépkocsi nettó értékét a lekötött fejlesztési tartalék terhére számolták el. Az adótörvény szerint elszámolt értékcsökkenés nulla volt, az Szt. szerint 3 évre tervezetten, a maradványérték figyelembevételével számoltuk el az értékcsökkenést. A maradványértékre jutó áfát kivezethetjük-e a fejlesztési tartalék terhére? Hogyan kell megváltoztatni az értékcsökkenés elszámolását az Szt. szerint? A bruttó beszerzési érték lesz az eredeti nettó érték és a maradványértékre jutó áfa? Három év alatt az értékcsökkenés nem 20%-kal, hanem 33%-kal került elszámolásra. Emiatt kell korrigálni az elszámolt értékcsökkenést? Az 5. év végére a maradványértéket nullával tervezzük. Mi a helyes megoldás?
Részlet az állásfoglalásából: […] A kérdésben leírtak abból adódnak, hogy a kérdező cégnél a pénzügyi lízing könyvelése, költségkénti elszámolása nem a számviteli szabályoknak megfelelően történt.A kérdésben leírtakból egyértelműen arra lehet következtetni, hogy a 36 hónapos pénzügyi...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2018. szeptember 13.

Alkatrészek felújítása

Kérdés: Hogyan kell könyvelni (kontírozással) azt az esetet, amikor pl. az emelőkosárban lévő alkatrész, lemez stb. cseréje megtörténik, és a kicserélt alkatrészt a cég kicsit felújítja, javít rajta, készletre veszi, vagy eladja, esetleg egy másik gépbe felhasználja? A kinyert anyag vagy áru esetleg használt lesz az eladáskor, emiatt a használt ingóságokra vonatkozó áfát is néznünk kell?
Részlet az állásfoglalásából: […] A válasznál az Szt. 48. §-a (3) bekezdésének előírásából indulunk ki. E szerint: az eszköz értékét növelő bekerülési (beszerzési) értékként kell figyelembe venni az eszköz használati értékét növelő munkafolyamatok, illetve megmunkálás ellenértékét jelentő...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2018. szeptember 13.
Kapcsolódó címke:
1
…
26
27
28
…
78