Visszlízing beszerzési értéke

Kérdés: 200 000 USD vételárat fizettünk egy kínai cégnek egy termelőgépért. A beszerzést 20 000 USD fuvarköltség és 2 000 000 Ft vámköltség terheli. A gépre visszlízingszerződést kötöttünk. A lízingcég 160 000 eurót finanszíroz a beszerzésből. Ennek megfelelően ki kell számlázni a gépet 160 000 euró+áfa értékesítési áron a lízingcégnek, amelytől azután ugyanezen az értéken a gépet visszalízingeljük. Hogyan kell számvitelileg elszámolni a teljes folyamatot, különös tekintettel a két beszerzés könyvelésére? Melyik beszerzés alapján kell nyilvántartásba venni az eszközt a tárgyi eszközök között és milyen értéken?
Részlet az állásfoglalásából: […] A válasz nem lesz kedvező. Az ilyen ügylet kötése nehezen egyeztethető össze a nyereséges vállalkozási tevékenység alapvető követelményével. (Jelenlegi USD-, illetve euróárfolyamok mellett az ügylet mintegy 16 millió forintnak megfelelő veszteséggel fog zárulni.)A kínai...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2017. április 27.
Kapcsolódó címke:

Operatív lízing lejárata után felszámított összeg

Kérdés: Társaságunk operatív lízing keretében személygépkocsit bérelt. A lízingszerződés lejárta után a személygépkocsit visszaadtuk a lízingbe adónak. A lízingbe adó a személygépkocsit értékesítette, és elkészítette az elszámolást: operatívlízingdíj-korrekció címén egy nagyobb összeget. A szerződésben szerepel, hogy amennyiben a tényleges érték a futamidő végén kisebb, mint a kalkulált érték, akkor a különbözet a lízingbe vevőt terhelő fizetési kötelezettség. Hogyan kell ezt az értéket elszámolni?
Részlet az állásfoglalásából: […] A kérdésre nehéz válaszolni, mivel a kérdésben leírtak egyértelműen arra utalnak, hogy mind a lízingbe adó, mind a lízingbe vevő a számviteli előírásokkal össze nem egyeztethető gyakorlatot folytatnak.Az operatív lízing számviteli elszámolása (amelyet lízingszerződéssel...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2017. március 23.
Kapcsolódó címkék:  

Nyílt végű pénzügyi lízing áfája

Kérdés: A társaság nyílt végű pénzügyi lízing keretében fog bérelni egy személyautót. Az első lízingdíj a teljes összeg 30%-a, melyről a lízingcég áfás számlát állít ki. Visszaigényelheti a társaság az első díj áfaösszegét? Ekkor nem tudjuk még megosztani az áfa-visszaigénylést, mivel még nem használta senki az autót, nem volt magánhasználat sem. A későbbi díjak áfa-visszaigénylésénél milyen elvek irányadók? Mi a helyzet a maradványérték áfaösszegével?
Részlet az állásfoglalásából: […] A nyílt végű pénzügyi lízing sajátossága, hogy a futamidő végén a lízingelt eszköz nem megy át automatikusan a lízingbe vevő tulajdonába, de lehetősége van arra, hogy az eszköz tulajdonjogát maradványértéken megszerezze. Az Áfa-tv. 259. §-ának 4. pontja alapján...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2017. március 23.
Kapcsolódó címkék:    

Jóteljesítési és garanciális visszatartás elszámolása

Kérdés: A kivitelezéssel foglalkozó kft. egy beruházás megvalósítására kötött építési-szerelési szerződést, amelyben jóteljesítési garanciát vállalt a szerződés szerinti összeg 10 százalékában. A szerződésben részfizetési határidőket állapítottak meg, részfizetésenkénti összeggel, és azzal, hogy arról részszámlát állítanak ki, amely számlákban feltüntetik a jótállási garancia címén visszatartott összeget is. A rendelkezésükre álló kiadvány alapján a jótállási garanciával csökkentett számlázott (és így fizetendő) összeget számolták el árbevételként, és tekintették az áfa alapjának a megrendelőnél a fordított adózás szabályai alapján. Helyesen jártak el?
Részlet az állásfoglalásából: […] A rövid válasz az, hogy nem jártak el helyesen!A számviteli törvény 72. §-a alapján az értékesítés árbevételét a szerződés szerinti teljesítés időszakában kell elszámolni, a szerződésben meghatározott feltételek szerinti teljesítés alapján kiállított, elküldött,...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2017. március 23.

Lejárt szavatosságú cukrásztermékek

Kérdés: Cukrászda üzemeltetésénél mi a helyes eljárás azokkal az árukkal, amelyek szavatossága lejárt? Az áru csökkentett értéken sem adható el? Jelenleg ezek selejtezésre, megsemmisítésre kerülnek. A termékek bekerülési értéke (vásárolt a beszerzési értéken, saját gyártású süteményeknél azok bekerülési értékén) maradhat-e az elábén, illetve anyagköltségen (így az iparűzési adó alapját csökkenti), vagy mint egyéb ráfordítást kell kezelni? A beszerzett áruk és anyagok év közbeni beszerzéskor 5/8-ra kerülnek elszámolásra. Megfelelő megoldás-e az, ha a selejtezéskor a selejtezendő tételek visszakerülnek a 2-es számlaosztályba, és onnan a 86-ra kivezetésre?
Részlet az állásfoglalásából: […] A választ az utolsó kérdéshez kapcsolódóan kezdjük. A vásárolt és változatlan formában értékesítésre kerülő árukat (cukrászsüteményeket) év közben – még átmenetileg sem – lehet az 5. számlaosztályban könyvelni. Ha nem történik készletre vétel, akkor már a...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2017. március 23.
Kapcsolódó címkék:  

Átértékelési különbözet kiválással létrejött adózónál

Kérdés: Az átalakulás során a kiváló társaság egy ingatlant átértékelési különbözettel vett nyilvántartásba. A kedvezményezett átalakulásra a Tao-tv. 16. §-a (2) bekezdésének d) pontja tartalmaz előírásokat. Az átértékelési különbözet növeli az adóalapot, vagy kedvezményes átalakulásnál nem kell adóalapot növelni? Az utóbbi esetén a kiváló társaság az átértékelési különbözettel növelt érték után számolhatja el a tárgyévi értékcsökkenés összegét, vagy a jogelődnél nyilvántartott beszerzési érték alapján? Az értékelési különbözet számviteli elszámolására is szeretnék választ kapni.
Részlet az állásfoglalásából: […] Az átértékelési különbözettel kedvezményes átalakulásnál nem kell növelni az adóalapot. Ennek azonban feltétele, hogy a kiválással létrejövő társaság a Tao-tv. 16. § (10)–(11) bekezdése szerinti feltételeket teljesítse. Ezek:1. A jogutód társasági szerződése...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2016. november 24.

Áruk között kimutatott telek értékesítése

Kérdés: Társaságunk tárgyi eszközei között hosszú évek óta nem hasznosított üres telek szerepelt. 2015-ben a telket átsoroltuk az áruk közé. 2016 augusztusában a telket értékesítettük, ami a 2015. évi mérlegkészítéskor még nem volt ismert. Hogyan kell könyvelni?
Részlet az állásfoglalásából: […] 2016-ban telket értékesítettek, amelyet az áruk között mutattak ki, a kérdésben leírtak alapján, helyesen. Az Szt. 72. §-ának (1) bekezdése alapján az értékesítés nettó árbevételeként kell kimutatni a szerződés szerinti teljesítés időszakában az üzleti évben...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2016. november 24.
Kapcsolódó címkék:  

Bejövő fuvardíj elszámolása anyagköltségként?

Kérdés: Társaságunk az alapanyagok beszerzéséhez kapcsolódó bejövő fuvardíjat az alapanyagok között, az 51. számlacsoportban számolja el, annak ellenére, hogy az szolgáltatás. Az iparűzési adó alapjának kiszámításánál ezt az alapanyagok költségébe beszámíthatjuk?
Részlet az állásfoglalásából: […] Az Szt. 78. §-ának (2) bekezdése szerint anyagköltségként az üzleti évben felhasznált vásárolt anyagok bekerülési (értékvesztéssel csökkentett, az értékvesztés visszaírt összegével növelt bekerülési) értékét kell kimutatni. Az anyagok (alapanyagok) beszerzésével...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2016. november 10.

Határidőn belüli fizetések könyvelése

Kérdés: Hogyan könyveljük az utólag kapott nem számlázott engedményt, ami az ellenérték fizetési határidőn belül történő pénzügyi rendezéséhez kapcsolódik? A számla eredeti teljes áfatartalma levonásba helyezhető? Esetleg kamatként kell elszámolni az engedmény összegét?
Részlet az állásfoglalásából: […] A kérdésben leírtakkal 6-7 évvel ezelőtt már több válaszban foglalkoztunk. Az idevonatkozó számviteli előírás azonban 2013. január 1-jével változott, egyszerűsödött.Ha a kérdező cég partnereivel a szerződésben abban állapodott meg, hogy a szerződésben meghatározott...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2016. október 27.
Kapcsolódó címkék:  

Vásárolt személygépkocsi készleten

Kérdés: Társaságunk új személygépjárműveket szerez be különböző gépjármű-értékesítőktől, amelyekkel a beszerzéskor visszavásárlási szerződést köt, melyben a szállító vállalja, hogy a gépjárműveket bizonyos feltételek teljesülése esetén, egy előre meghatározott havi díj levonása mellett 3-6 hónapon belül visszavásárolja. Társaságunk azon idő alatt, amíg a gépjárművek a tulajdonában vannak, bérbe adja azokat. A gépjármű-értékesítővel kötött szerződés alapján gyakorolt visszaértékesítési jog alkalmazásával a társaságnál a beszerzési és visszaértékesítési ár különbözete jelentkezik költségként, ami alacsonyabb, mint a gépjármű tényleges piaci értékcsökkenése. Ez a veszteség a gépjárművek 3-6 hónapra történő bérbeadásával nyereségessé válik. A gépjárművek a fenti konstrukció alapján minden esetben egy évnél rövidebb időre kerülnek eszközeink közé, ezért nem minősülnek tárgyi eszköznek. A hasznosításuk módja (a bérbeadás) inkább a tárgyi eszközökre jellemző. Véleményünk szerint a gépjárműveket a számviteli törvény 28. §-a (3) bekezdésének d) pontja alapján a készletek között kell állományba venni. Kérjük ebben az állásfoglalásukat!
Részlet az állásfoglalásából: […] A választ a 2013. január 1-jétől hatályos 28. § (3) bekezdése d) pontjának indokolásával kezdjük.A számviteli törvény 2012-ben hatályos szövege alapján nem sorolhatók be egyértelműen azok az eszközök, amelyeket a vállalkozó értékesítési célra szerez be, de...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2016. október 27.
Kapcsolódó címkék:  
1
…
31
32
33
…
78