Éles látást biztosító szemüveg ára

Kérdés: Cégünk a munkaruha-szabályzatban foglaltaknak megfelelően 30 000 forintot megtérít a monitor előtti munkavégzéshez éles látást biztosító szemüveg árából. A munkavállaló a cég nevére kért számlát, ami 38 000 forintról szól. Hogyan kell könyvelni?
Részlet a válaszából: […] A cég nevére szóló számlát a cégnek könyvelnie kell a vásárolt készletek között az éles látást biztosító szemüveget értékesítő eladóval szemben, az áfával együtt (az áfa nem vonható le): T 261 – K 454. Ha a munkavállaló készpénzes számlát hozott, akkor a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. július 28.
Kapcsolódó címke:

Karbantartás a megrendelő anyagával

Kérdés: 2008-ban a 3522. kérdésre adott válaszban azt írták, hogy a szolgáltató által elvégzett munka értéke magában foglalja a javításhoz/karbantartáshoz szükséges anyagok értékét még akkor is, ha azt a megrendelő biztosítja, ezért a megrendelőnél a vásárolt anyag is igénybe vett szolgáltatásként számolandó el. Ugyanakkor 2010-ben hasonló kérdésre, a 4497. számú válaszban arra az álláspontra helyezkedtek, hogy – eltérő jogszabályi előírás hiányában – a megrendelő által megvásárolt és a javítást végzőnek átadott anyagot anyagköltségként kell elszámolni, és csak a javítás munkadíját kell az igénybe vett szolgáltatások költségei között kimutatni. Ugyanarra a kérdésre irányuló két válasz egymással ellentmondásban áll. Szíveskedjenek az ellentmondást feloldani.
Részlet a válaszából: […] Köszönet az ellentmondást feltárónak. Sajnos a választ adók is tévedhetnek. A hivatkozott elszámolási módot – jogszabályi előírásra hivatkozással – egyik esetben sem támasztottuk alá. Ezt a következőkben pótoljuk:Az Szt. 51. §-ának (3) bekezdése szerint az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. július 28.
Kapcsolódó címke:

Vevőtől átvett EUR-raklap

Kérdés: Társaságunk élelmiszer-nagykereskedelemmel foglalkozik. Értékesítés esetén az árut EUR-raklapon szállítjuk a vevőnek. Az EUR-raklapot a vevőtől vesszük át oly módon, hogy társaságunk állít ki egy bevételi jóváíró számlát az elhozott raklapokról, és értékesítés esetén azt a vevő részére kiszámlázzuk. Ebben az esetben a jóváíró számlát az árbevételszámla Tartozik oldalán könyveljük, és az év végi készletezést is a bevételi számlával szemben tartjuk nyilván. Helyesen jár el a társaság?
Részlet a válaszából: […] A rövid válasz az, hogy nem jár el helyesen a társaság, mivel a gazdasági eseményeket nem a valóságnak megfelelően rögzíti a könyvviteli nyilvántartásában, az eredménye eltér a valós eredménytől.Az EUR-raklap göngyöleg. Ezen göngyöleg kibocsátója a vevő. Így az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. július 28.
Kapcsolódó címke:

Térképmásolat beszerzése beruházáshoz

Kérdés: Önkormányzatunk kerékpárutat épít, aminek azon szakaszához érve, ahol a vasúti sín átszeli az utat, a MÁV-tól kért tulajdonosi hozzájáruláshoz először térképmásolat beszerzése szükséges. A térképmásolati díj a beruházás részeként aktiválandó lesz?
Részlet a válaszából: […] Az Szt. 47. §-a (4) bekezdésének d) pontja alapján az eszköz bekerülési (beszerzési) értékének részét képezi a beruházástervezés, a beruházás-előkészítés, a beruházáslebonyolítás közvetlen költsége is. A beruházás-előkészítés szakaszába tartozik a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. július 28.
Kapcsolódó címke:

Önköltségszámítás az eladási árból

Kérdés: Önköltségszámítás az eladási árból visszaszámítással. Nincs tételes ármeghatározás. Hogyan lehet a kalkulált hasznot az előző év költségadatai alapján meghatározni? A tárgyévi befejezetlen termelést szeretném meghatározni. Ismertek a közvetlen költségek és ezek különbözete, valamint a 2014. évi nettó árbevétel. Az előző évi befejezetlen termelést, az alvállalkozói teljesítményt, a közvetített szolgáltatást miként kell számításba venni?
Részlet a válaszából: […] Az Szt. 98. §-ának b) pontja ad arra lehetőséget, hogy az egyszerűsített éves beszámolót készítő vállalkozó a saját termelésű készletek (így a befejezetlen termelés is) bekerülési értékét (közvetlen önköltségét) a még várhatóan felmerülő költségekkel és a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. július 14.
Kapcsolódó címke:

Céges üdülő költségeinek elszámolása

Kérdés: A társaság tulajdonában van egy üdülő, amelyben a munkavállalói részére biztosít üdülési lehetőséget, más formában nem hasznosítják az ingatlant. Az Szja-tv. 71. §-ában foglaltak szerint a béren kívüli juttatás után a céges szja-t és ehót a vállalkozás megfizeti. Az ingatlan fenntartásával és üzemeltetésével kapcsolatosan felmerülő költségek áfatartalma visszaigényelhető-e? A számlák nettó értéke elszámolható-e a cég tevékenységének költségei között vállalkozási, bevételszerző tevékenységgel kapcsolatos költségként? Az üdülés révén a munkavállaló részére nyújtott szolgáltatás értékét hogyan kell meghatározni, mi számít a juttatás értékének? Hogyan kell elszámolni az üdülő éves üzemeltetésével kapcsolatos költségeket? Ha a munkavállalók nem fizetnek térítést, akkor az év közben felmerült költségeket teljes egészében át kell vezetni a személyi jellegű egyéb kifizetések közé? Hogyan kell eljárni, ha az adott évben nem történik üdültetés? Milyen kiadásnak minősül az így felmerült összeg?
Részlet a válaszából: […] Lényegében a kérdés egészét idéztük, mert – bár összefüggnek, de úgy tűnik – a kérdéseket többen fogalmazták meg.A választ kezdjük a költségelszámolással.A társaság tulajdonában van az üdülő, emiatt az üdülővel kapcsolatos minden költséget elsődlegesen az 5....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. június 16.
Kapcsolódó címke:

Talajcsere költségeinek elszámolása

Kérdés: A környezetvédelmi hatóság a társaságot arra kötelezte, hogy a telephelyén a talaj szennyezettségét szüntesse meg, alapvetően talajcserével, a talajszennyezettséget előidéző berendezési tárgyak cseréjével. Hogyan kell ezt elszámolni akkor, ha a telephely már hosszú évek óta a társaság tulajdonában áll, illetve ha a telephelyet most vásárolta, de annak a szennyezettsége csak a vétel után derült ki?
Részlet a válaszából: […] A kérdés első feléből az következik, hogy a telephelyen a talajszennyezettség a vállalkozási tevékenység "eredményeként" – hosszabb időszak alatt – keletkezett. Ha a vállalkozó folyamatosan megtette volna a szükséges intézkedéseket, ha rendszeresen elvégezte volna a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. május 12.
Kapcsolódó címkék:  

Vásárolt, értékesített, visszalízingelt személygépkocsi

Kérdés: A 333. számban, a 6789. számú kérdésben vázolt helyzetben van a kft., azzal az egyetlen eltéréssel, hogy a személygépkocsit jogi személytől vásárolta. Az adózási, könyvviteli eljárásban – ez esetben – van-e valami eltérés?
Részlet a válaszából: […] Rövid válasz az, hogy van eltérés és egyezőség is.Ha a személygépkocsit jogi személytől vásárolják, akkor a jogi személynek a személygépkocsi értékesítését számláznia kell, a kérdező cégnek pedig a vételáron készletre kell vennie, mivel az az egyértelmű szándéka,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. május 12.
Kapcsolódó címke:

Ingyenesen kapott eszközök elszámolása

Kérdés: A gazdasági társaság egy másik – vele szerződéses jogviszonyban lévő – gazdasági társaságnak ingyenesen átadott 100 E Ft feletti egyedi értékű tárgyi eszközöket, amivel a közöttük meglévő szolgáltatásnyújtást kívánja segíteni. Az ingyenesen kapott eszközöket a számvitelben hogyan kell elszámolni az átvevőnél?
Részlet a válaszából: […] Az Szt. 50. §-ának (4) bekezdése szerint: a térítés nélkül (a visszaadási kötelezettség nélkül) átvett eszköz, illetve az ajándékként, hagyatékként kapott eszköz, továbbá a többletként fellelt (a nem adminisztrációs hibából származó többlet-) eszköz bekerülési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. április 28.
Kapcsolódó címke:

Le nem vonható áfa levonásba helyezett összegének helyesbítése

Kérdés: Ügyfelünk kft.-ként 1/1 arányban tulajdonol egy nagy forgalmú, jól prosperáló kft.-t. A vállalkozás megvásárlása előtt az átvilágítási munkálatokhoz kapcsolódó tanácsadási munkákat ügyfelünk nettó módon mutatta ki könyveiben, a számlák előzetesen felszámított áfáját levonásba helyezte. A NAV az anyavállalatnál 2015-ben adó­ellenőrzés során adóbírságot állapított meg (ami 2016 januárjában jogerőre emelkedett), arra való hivatkozással, hogy a felszámított áfa nem volt levonható. Kérdéseink: a bekerülési értéknél figyelembe nem vett áfát hogyan kell könyvelni? (A kapcsolódó számlák a bekerülési érték részeként lettek kimutatva!) Költségkénti elszámolásnál van-e társaságiadóalap-módosítás? Szükséges-e erre céltartalékot képezni? A beszámoló készítésekor az adóhatósági megállapítást ismeri a vállalkozás, azt a 2015. évi beszámolóban figyelembe kell-e venni?
Részlet a válaszából: […] Az Szt. 49. §-ának (3) bekezdése szerint a gazdasági társaságban lévő tulajdoni részesedést jelentő befektetés bekerülési (beszerzési) értéke vásárláskor a részvényekért, üzletrészekért, egyéb társasági részesedésekért fizetett ellenérték (vételár). Ez...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. április 14.
1
31
32
33
76