Bontásból visszanyert anyagok elszámolása

Kérdés: A mezőgazdasági főtevékenységgel bejelentett társaságnál a nagy értékű terményszárító berendezést elbontják. A bontásból származó eszközök egy részét (a nagyobb értékű berendezéseket) új szárító megvalósítása során felhasználják, más részét értékesítik, illetve hulladék vasként kerül értékesítésre. Helyesen járunk-e el, ha a nagyobb értékű berendezéseket a tárgyi eszközök közé beruházásként – az értékbecslés szerinti piaci értéken – felvesszük, majd aktiváljuk az új szárítóval? A visszanyert egyéb eszközöket, hulladék vasat készletre vesszük, és onnan szintén értékbecsléssel, piaci értéken az eladással egyidejűleg kivezetjük. Ezt követően a maradék nettó értéket terven felüli értékcsökkenésként számoljuk el. Esetleg selejtezhető a terményszárító, mivel bontásra kerül? Ez esetben nincs terven felüli értékcsökkenés.
Részlet az állásfoglalásából: […] A rövid válasz az, hogy a kérdésben leírt elszámolási mód nincs összhangban a vonatkozó számviteli előírásokkal.A konkrét terményszárító berendezés ismeretének hiányában csak utalunk arra, hogy a terményszárító nem feltétlenül kezelendő egyetlen tárgyi eszközként,...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2017. szeptember 21.

Bérmunka értelmezése

Kérdés: A kérdésben a bérmunka fogalmára az abban felsorolt esetek (képeslapok, írólapok, rajzlapok válogatása, egységcsomagba való összerakása, becsomagolt cukorkák dobozokba való helyezése, alkatrészek csomagolása, állásidőre kapott összeg stb.) minősítésére kérnek állásfoglalást.
Részlet az állásfoglalásából: […] A levélben foglaltakra a következőket válaszoljuk.Az Szt. 48. §-ának (3) bekezdése szerint: az eszköz értékét növelő bekerülési (beszerzési) értékként kell figyelembe venni az eszköz használati értékét növelő munkafolyamatokat, illetve megmunkálás...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2017. szeptember 21.
Kapcsolódó címke:

Társasházhoz telek biztosítása

Kérdés: A kft. a könyveiben nyilvántartott telken 16 lakásból álló társasházat épít. Az alapító okirat szerint a telek társasházi közös tulajdonba kerül. Hogyan kell a telket a könyveiből kivezetni, van-e ezzel kapcsolatosan valamilyen adó-, illetékvonzata?
Részlet az állásfoglalásából: […] Mivel a társasház önálló jogi személy, a kft.-nek a telket értékesítenie kell a társasház részére. A telek bekerülési értékét a könyvekből ki kell vezetni, az ellenértéket pedig bevételként kell elszámolni.A kérdésből nem derül ki, hogy a telket rendeltetésszerűen...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2017. szeptember 21.
Kapcsolódó címke:

Kísérleti gyógyszer elszámolása

Kérdés: Gyógyszerkísérlet keretében egy cég kísérleti gyógyszert számláz a gyógyszertárnak. Ezeket a termékeket nem kell kifizetni, a számlán szerepel, hogy pénzügyi teljesítést nem igényel. Ennek fejében a vásárlóknak (a betegeknek) ingyen kell "értékesíteni" ezt a gyógyszert. A kísérleti gyógyszert daganatos betegek gyógyítására használják. A tranzakciót hogyan kell kezelni az áfában, a számvitelben, az iparűzési adóban? A betegnek adható 0 forintért 0 forintos számla? Vagy úgy, hogy eladási ár mínusz 100% engedmény? Meg kell-e jelennie árbevételként a termék árának? Nem mindegy, hogy szerepel a nyereségminimum-számításnál. Hogyan kell könyvelni a kísérleti gyógyszer beszerzését és a betegeknek történő átadását? És az áfát? A gyógyszertár eleve 0 forintos számlát szeretne kapni. Megoldható? Kinek kell az áfát a kísérleti gyógyszer után megfizetni?
Részlet az állásfoglalásából: […] Számtalan kérdés, a válaszok azonban az alapesetre vezethetők vissza.A tartalom elsődlegessége a formával szemben számviteli alapelvből következően a beszámolóban és az azt alátámasztó könyvvezetés során a gazdasági eseményeket, ügyleteket a tényleges gazdasági...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2017. szeptember 21.
Kapcsolódó címke:

Eladásra szánt lakások alvállalkozói

Kérdés: Az építőipari cég új lakások előállításához vállalkozási szerződés alapján alvállalkozói munkákat vesz igénybe 2016-2017. években. A lakások értékesítése 2017-ben lesz. 2016-ban csupán bérbeadásból származik árbevétele. Figyelembe vehető-e az ilyen típusú alvállalkozói munka a helyi iparűzésiadó-alap megállapítása során? (A kérdező idézi a Htv. alvállalkozói teljesítések értéke értelmező rendelkezését!) Ha igen, elszámolható-e az eladásra szánt lakások kivitelezéséhez 2016. évben igénybe vett alvállalkozói munkák díja a 2016. évi bérbeadásból származó árbevétellel szemben, illetve a 2017. évi lakásértékesítésből származó árbevétellel szemben csak a ténylegesen 2017. évben végzett alvállalkozói munka értéke vehető figyelembe?
Részlet az állásfoglalásából: […] A Htv. 39. §-ának (1) bekezdése alapján állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén – a főszabály szerint – az adó alapja a nettó árbevétel, csökkentve– az eladott áruk beszerzési értéke és a közvetített szolgáltatások értéke, együttes – a...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2017. július 13.
Kapcsolódó címke:

Beruházáshoz kapcsolódó árfolyam-különbözet

Kérdés: Hogyan kell értelmezni a felsorolt esetekben az alábbi rendelkezést: "A bekerülési (beszerzési) érték részét képezi a beruházáshoz közvetlenül kapcsolódó – devizaszámlán meglévő devizakészlettel nem fedezett – devizakötelezettségnek az eszköz üzembe helyezéséig terjedő időszakra elszámolt árfolyam-különbözete"? Adott egy devizában megállapított tárgyi eszköz számlája, amit előre utaltak pro forma számla alapján, majd az utalás napjával megegyező napi teljesítéssel készül el a számla. December 6-i teljesítési dátummal számlázták a teherautó-beszerzést devizában, 7-i átutalással történt a kiegyenlítés. December 6-i teljesítési dátummal számlázták a teherautó-beszerzést devizában, 8-i átutalással egyenlítették ki, 7-én valutabefizetés történt a bankszámlára. Mikori állapot szerint kell vizsgálni, hogy van-e annyi devizája a vállalkozónak?
Részlet az állásfoglalásából: […] Az Szt. 47. §-a (4) bekezdésének c) pontjában megfogalmazott rendelkezés valójában arra ad biztosítékot, hogy az üzembe helyezés előtt kiegyenlített beruházási szállítók főkönyvi számláján a szállítói számla kiegyenlítésekor mutatkozó árfolyam-különbözetet...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2017. július 13.
Kapcsolódó címke:

Alvállalkozói teljesítés az iparűzési adónál

Kérdés: A helyi iparűzésiadó-alapot csökkentő tételek közül az alvállalkozói teljesítések értékével kapcsolatos csökkentő tétellel összefüggően merült fel alkalmazási problémánk. A helyi adókról szóló törvény szerinti definíció úgy fogalmaz, hogy az "adóalany által továbbadott (számlázott)" alvállalkozói teljesítések értékével lehet az adóalapot csökkenteni. A törvény tehát múlt időben fogalmaz, ebből pedig arra lehet következtetni, hogy a ténylegesen már továbbadott, vagyis a megrendelő felé már kiszámlázott alvállalkozói teljesítések azok, amelyek az adóalapból levonhatók. Vagyis a befejezetlen termelésként a készletek között állományba vett alvállalkozói teljesítések nem csökkentik az adóalapot, hiszen azok éppen amiatt minősülnek befejezetlen termelésnek, mert az árbevételben még nem realizálódtak. Kérjük a véleményüket!
Részlet az állásfoglalásából: […] A kérdező az alvállalkozói teljesítések értékének fogalmi meghatározásából indult ki. Itt azonban kérdés az, hogy melyik adóalany (az alvállalkozó vagy a vállalkozó) által továbbadott (számlázott) teljesítésről van szó. Nem lehet a vállalkozó, mert akkor ő lenne az...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2017. július 13.

Műtrágya-előállítás iparűzésiadó-alapjának meghatározása

Kérdés: Társaságunk egy vállalkozóval szerződést kötött műtrágyák bérmunkában történő előállítására. A beszerzett alapanyagokat változatlan formában adjuk át gyártásra, oly módon, hogy a tulajdonjog társaságunké marad. A vállalkozó az átadott alapanyagokat előre kidolgozott receptúrák alapján, szigorú technológiai előírások betartása mellett összekeveri oly módon, hogy az összekeverés után egy új termék jön létre, amelyet mennyiségi elszámolás után átad társaságunknak. Így az előállított új termékek tulajdonjoga is a társaságunké. Az új termékek előállításáért társaságunk bérmunkadíjat fizet. Mikor járunk el helyesen az iparűzési adó alapjának meghatározásakor? Ha a bérgyártásra változatlan formában átadott alapanyagok értékével és a bérmunkadíj összegével az áruk értékét megnöveljük, és az új terméket ezen a megnövelt értéken vesszük nyilvántartásba áruként, majd értékesítéskor számoljuk el elábéként? Ha a számlázott bérmunkadíjat anyagjellegű szolgáltatásként könyveljük, az átadott alapanyagok értékét anyagköltségként számoljuk el, majd az anyagköltség és a szolgáltatási díj összevonásával kapott önköltségen saját termelésű készletként készletre vesszük, és mint saját termelésű készletet értékesítjük?
Részlet az állásfoglalásából: […] Hosszú a kérdés, mert azt az iparűzési adó alapja minél nagyobb mértékű csökkenésének a lehetősége fogalmazza meg. Ha a kérdésben leírtak számviteli elszámolásából indulnak ki, akkor az iparűzési adó alapja is egyértelműen meghatározott lenne. Bonyolítja a kérdést a...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2017. június 15.
Kapcsolódó címke:

Árukészlet mennyiségi nyilvántartással, elábé

Kérdés: A társaság az árukészletéről mennyiségi nyilvántartást vezet, a beszerzett áruk értékét a 814-re könyveli (T 814 – K 454, legyen ez 1000 egység). Év végén leltár alapján készletre veszi az árukészletet az utolsó beszerzési áron (T 261 – K 814, legyen ez 100 egység), majd értékvesztést számol el (T 86 – K 269, legyen ez 20 egység). Így az iparűzési adónál érvényesíthető eladott áruk beszerzési értéke 900 egység. Helyes ez így? Vagy már eleve az értékvesztéssel csökkentett áron (100-20 = 80 egység) kellett volna készletre venni, és akkor az elábé 920 egység? A következő évben hogyan kell eljárni? Az előző év végén meglévő árut eladjuk, annak értékét és értékvesztését is kivezetjük a 814-re (T 814 – K 261, 100 egység és T 269 – K 814, 20 egység), így az elábé értéke 80 egység lesz! Az előző év végén meglévő árut eladjuk, annak értékét kivezetjük (T 814 – K 261, 100 egység), az értékvesztést visszaírjuk (T 269 – K 96, 20 egység), így az elábé értéke 100 egység lesz? Melyik megoldás a jó?
Részlet az állásfoglalásából: […] Az értékvesztés elszámolása a készlethez kapcsolódik, a készletről mondhatjuk azt, hogy az jövőre az utolsó beszerzési áron nem lesz eladható. Így először a leltár alapján készletre kell venni a tényleges bekerülési értéken (beszerzési áron) a meglévő árukészletet: T...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2017. május 25.
Kapcsolódó címkék:  

Valutában kiegyenlített importbeszerzés

Kérdés: Amennyiben a társaság számviteli politikájában rögzíti, hogy a valutában kiegyenlített importbeszerzés értékét az Szt. 48. §-ának (8) bekezdését figyelembe véve a valuta könyv szerinti árfolyamán kívánja meghatározni, akkor a könyv szerinti árfolyamot a termékbeszerzés teljesítésének, szolgáltatásnyújtás igénybevételének napjára vonatkoztatva kell figyelembe venni, vagy például kiküldetéshez kapcsolódóan előlegfizetést követően merültek fel dologi kiadások, és akkor az előlegkiadás napjának könyv szerinti árfolyama a mérvadó? Az előleg – mint külföldi pénzértékre szóló követelés – kiadásának elszámolását az Szt. 60. §-a (4) bekezdésétől eltérően a választott árfolyam helyett meghatározhatjuk-e könyv szerinti árfolyamon? Az Szt. 48. §-a (8) bekezdésének választása esetén mely napnak megfelelő könyv szerinti árfolyamot kell alkalmazni, ha a beszerzés nem előlegből, hanem utólagos kifizetéssel történt?
Részlet az állásfoglalásából: […] Több témát is érint a kérdés, valójában a kérdez ő a valuta könyv szerinti árfolyama alkalmazásának a lehet ő ségét keresi.Az Szt. 48. §-ának hivatkozott (8) bekezdése szerint: ha a beszerzés ellenértékének kiegyenlítése valutában történik, akkor – a (7)...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2017. május 11.
Kapcsolódó címkék:  
1
…
30
31
32
…
78