Befektetett eszközök alsó értékhatára

Kérdés: Az Szt. 24. §-ának (1) bekezdése szerint befektetett eszközként olyan eszközt szabad kimutatni, amelynek az a rendeltetése, hogy a tevékenységet, a működést tartósan, legalább egy éven túl szolgálja. Tehát nem kötelező, csak szabad. Ez a gyakorlatban így is van, hiszen néhány irodaszer akár évtizedekig is használható, de értékének sekélysége miatt mégsem tekinti senki tárgyi eszköznek, hanem a beszerzéskor anyagköltségként számolja el. Az egyértelműség miatt célszerűnek tűnik, ha a vállalkozás számviteli politikájában összeghatárral rögzíti, hogy meddig anyag valami, és milyen értéktől tárgyi eszköz. A kérdés az, hogy mekkora lehet ez az összeg?
Részlet az állásfoglalásából: […] A rövid válasz az, hogy ilyen értékhatárban, ilyen összegben nem szabad gondolkodni!A kérdésben megfogalmazottak egyesek számára talán szimpatikusak, de nem lehet, pontosabban nem szabad elfeledkezni arról, hogy a kérdésben leírtak a jelenleg hatályos számviteli előírásokkal nem...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2016. október 13.
Kapcsolódó címke:

Szolgáltatási jutalék fizetése és elszámolása

Kérdés: Az "Eladó" és a "Vevő" szerződést kötött piaci pozíciójuk megtartása és erősítése érdekében. A szerződésben a felek rögzítették, hogy az áruforgalmi kapcsolatot kétféle szerkezetben működtetik, egyrészt a Vevő az Eladó raktárában vásárol, másrészt a Vevő az Eladó által a szállítókkal kötött szerződéses rendszer alapján közvetlenül a szállítótól vásárol, közvetlenül rendeli meg az árut, amelyet saját telephelyén vesz át, a szállító a Vevő felé számláz. Az Eladó a megrendelésekhez szükséges teljes körű adatállományt és kondíciós elemeket átadja. A Vevő köteles az Eladó gazdasági csoportja által kötött szerződés alapján történő havi beszerzésekről szállítónként kimutatást készíteni és azt az Eladónak átadni. A szerződésben leírt szolgáltatás fejében a Vevő az Eladónak szolgáltatási jutalékot köteles fizetni. A díjfizetés alapja a tárgyévben a szállítókkal közvetlenül lebonyolított teljes beszerzések nettó értékének 1 százaléka. A szerződésből következik, hogy az Eladó által nyújtott szolgáltatás az áru beszerzéséhez és az áru továbbértékesítéséhez kapcsolódó előnyök biztosítását tartalmazó komplex szolgáltatás. Az Eladó által számlázott szolgáltatási díj összegét helyesen számolta el a Vevő termelési költségként, mint igénybe vett szolgáltatást, vagy annak teljes összegével növelni kellett volna a szállítóktól beszerzett áruk bekerülési értékét, az egységárra ráosztással?
Részlet az állásfoglalásából: […] Kivonatosan idéztük a kérdést. A szerződéssel kapcsolatosan csak annyit, amennyi ezen – viszonylag – sajátos konstrukció megértéséhez és a kérdés megválaszolásához szükséges.A kérdésre – első elolvasás után – úgy tűnik, hogy mind a két válasz jó lehet: a...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2016. szeptember 22.
Kapcsolódó címkék:  

Fuvarköltség mint a bekerülési érték része

Kérdés: Társaságunk jelentős mennyiségű árut vásárol külföldről. A belföldre eső fuvar és az importfuvar költségeit az 52. számlacsoportban elkülönítetten mutatjuk ki. Az eladási ár kalkulációjában szerepel a fuvarköltség, a vámköltség. Az eladott áruk beszerzési értékében viszont csak a beszerzési ár és a vámköltség szerepel, a belföldre és a külföldre eső fuvarköltség nem. A fuvarköltséget – a készletre jutó kivételével – elszámolhatjuk elábéként?
Részlet az állásfoglalásából: […] Az Szt. 47. §-ának (1) bekezdése alapján az eszköz (az adott esetben az áru) bekerülési (beszerzési) értéke magában foglalja – többek között – az eszközhöz egyedileg hozzákapcsolható, az eszköz beszerzésével, raktárba történő beszállításával kapcsolatban...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2016. szeptember 22.

Kedvezménnyel vásárolt mobiltelefon-készülékek

Kérdés: Cégünk 100% kedvezménnyel vásárolt mobiltelefon-készülékeket a mobilszolgáltató által biztosított kedvezménykeret terhére. Az ügyletről számlát kaptunk, amelyen szerepel a termék ellenértéke + áfa, valamint a kedvezmény + áfa, és így a számla fizetendő összege nulla. Hogyan kell könyvelnünk a számlát? A készülékeket szeretnénk tárgyieszköz-nyilvántartásba venni és aktiválni.
Részlet az állásfoglalásából: […] A válasz előtt megjegyezzük, a 100% kedvezménnyel vásárolt mobiltelefon-készülékek nem tekinthetők térítés nélkül kapott eszközöknek, számviteli elszámolás szempontjából.Egyetértünk azzal, hogy a 100% kedvezménnyel vásárolt mobiltelefon-készülékeket nyilvántartásba...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2016. szeptember 8.
Kapcsolódó címke:

Személygépjármű nyílt végű pénzügyi lízingjének áfája

Kérdés: A személygépjármű nyílt végű pénzügyi lízingje számviteli szempontból a lízingbe vevőnél beruházás, áfa szempontjából szolgáltatás, amelynek az áfája visszaigényelhető. Milyen értéken kell a lízingbe vevőnek a járművet aktiválnia? Nettó értéken + a maradványérték áfája? Ez utóbbi azért merült fel, mert maradványértéken megy át a jármű tulajdonjoga a lízingbe vevőre, vagyis áfa szempontjából ez már nem szolgáltatás. A lízingbe vevő a havi lízingdíjban lévő áfát nem igényli vissza, mert nem tudja megbontani a magán- és a céges használatot, nem kíván útnyilvántartást vezetni. Ez esetben az áfát közvetlenül a vissza nem igényelhető áfaszámlára kell könyvelni?
Részlet az állásfoglalásából: […] A kérdező helyesen írja, hogy a személygépjármű nyílt végű pénzügyi lízingje a lízingbe vevőnél számviteli szempontból beruházás, majd a rendeltetésszerű használatbavételkor aktiválás, és az aktiválás időpontját követően a bekerülési érték alapján terv szerinti...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2016. augusztus 18.

Éles látást biztosító szemüveg ára

Kérdés: Cégünk a munkaruha-szabályzatban foglaltaknak megfelelően 30 000 forintot megtérít a monitor előtti munkavégzéshez éles látást biztosító szemüveg árából. A munkavállaló a cég nevére kért számlát, ami 38 000 forintról szól. Hogyan kell könyvelni?
Részlet az állásfoglalásából: […] A cég nevére szóló számlát a cégnek könyvelnie kell a vásárolt készletek között az éles látást biztosító szemüveget értékesítő eladóval szemben, az áfával együtt (az áfa nem vonható le): T 261 – K 454. Ha a munkavállaló készpénzes számlát hozott, akkor a...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2016. július 28.
Kapcsolódó címke:

Karbantartás a megrendelő anyagával

Kérdés: 2008-ban a 3522. kérdésre adott válaszban azt írták, hogy a szolgáltató által elvégzett munka értéke magában foglalja a javításhoz/karbantartáshoz szükséges anyagok értékét még akkor is, ha azt a megrendelő biztosítja, ezért a megrendelőnél a vásárolt anyag is igénybe vett szolgáltatásként számolandó el. Ugyanakkor 2010-ben hasonló kérdésre, a 4497. számú válaszban arra az álláspontra helyezkedtek, hogy – eltérő jogszabályi előírás hiányában – a megrendelő által megvásárolt és a javítást végzőnek átadott anyagot anyagköltségként kell elszámolni, és csak a javítás munkadíját kell az igénybe vett szolgáltatások költségei között kimutatni. Ugyanarra a kérdésre irányuló két válasz egymással ellentmondásban áll. Szíveskedjenek az ellentmondást feloldani.
Részlet az állásfoglalásából: […] Köszönet az ellentmondást feltárónak. Sajnos a választ adók is tévedhetnek. A hivatkozott elszámolási módot – jogszabályi előírásra hivatkozással – egyik esetben sem támasztottuk alá. Ezt a következőkben pótoljuk:Az Szt. 51. §-ának (3) bekezdése szerint az...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2016. július 28.
Kapcsolódó címke:

Vevőtől átvett EUR-raklap

Kérdés: Társaságunk élelmiszer-nagykereskedelemmel foglalkozik. Értékesítés esetén az árut EUR-raklapon szállítjuk a vevőnek. Az EUR-raklapot a vevőtől vesszük át oly módon, hogy társaságunk állít ki egy bevételi jóváíró számlát az elhozott raklapokról, és értékesítés esetén azt a vevő részére kiszámlázzuk. Ebben az esetben a jóváíró számlát az árbevételszámla Tartozik oldalán könyveljük, és az év végi készletezést is a bevételi számlával szemben tartjuk nyilván. Helyesen jár el a társaság?
Részlet az állásfoglalásából: […] A rövid válasz az, hogy nem jár el helyesen a társaság, mivel a gazdasági eseményeket nem a valóságnak megfelelően rögzíti a könyvviteli nyilvántartásában, az eredménye eltér a valós eredménytől.Az EUR-raklap göngyöleg. Ezen göngyöleg kibocsátója a vevő. Így az...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2016. július 28.
Kapcsolódó címke:

Térképmásolat beszerzése beruházáshoz

Kérdés: Önkormányzatunk kerékpárutat épít, aminek azon szakaszához érve, ahol a vasúti sín átszeli az utat, a MÁV-tól kért tulajdonosi hozzájáruláshoz először térképmásolat beszerzése szükséges. A térképmásolati díj a beruházás részeként aktiválandó lesz?
Részlet az állásfoglalásából: […] Az Szt. 47. §-a (4) bekezdésének d) pontja alapján az eszköz bekerülési (beszerzési) értékének részét képezi a beruházástervezés, a beruházás-előkészítés, a beruházáslebonyolítás közvetlen költsége is. A beruházás-előkészítés szakaszába tartozik a...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2016. július 28.
Kapcsolódó címke:

Önköltségszámítás az eladási árból

Kérdés: Önköltségszámítás az eladási árból visszaszámítással. Nincs tételes ármeghatározás. Hogyan lehet a kalkulált hasznot az előző év költségadatai alapján meghatározni? A tárgyévi befejezetlen termelést szeretném meghatározni. Ismertek a közvetlen költségek és ezek különbözete, valamint a 2014. évi nettó árbevétel. Az előző évi befejezetlen termelést, az alvállalkozói teljesítményt, a közvetített szolgáltatást miként kell számításba venni?
Részlet az állásfoglalásából: […] Az Szt. 98. §-ának b) pontja ad arra lehetőséget, hogy az egyszerűsített éves beszámolót készítő vállalkozó a saját termelésű készletek (így a befejezetlen termelés is) bekerülési értékét (közvetlen önköltségét) a még várhatóan felmerülő költségekkel és a...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2016. július 14.
Kapcsolódó címke:
1
…
32
33
34
…
78