Kezelési költség a valuta vételekor

Kérdés: A cég készpénzért (forint) vásárolt valutát, esetenként többféle valutát is egyszerre. A valutaváltó bizonylatán szerepel az árfolyam és egy bizonyos kezelési költség. A kezelési költséget nem va­lutánként, hanem a bizonylat végén egy összegben tünteti fel a pénzváltó. Az Szt. szerint a forintért vásárolt valutánál, devizánál a ténylegesen fizetett forint alapján kell a nyilvántartásba vételi árfolyamot meghatározni. Mit jelent ilyen esetben a ténylegesen fizetett forint? Jól gondoljuk-e, hogy amikor a valutapénztárban felvesszük a vásárolt valutát, akkor a kezelési költséget nem könyveljük a valutaváltási szolgáltatás ellenértékeként egyéb szolgáltatásra, hanem a kezelési költségre eső forintösszeg is a valuta bekerülési értékének része lesz? Több valuta vásárlása esetén a kezelési költség valuták közötti felosztása történhet-e valutánként a megadott árfolyamokkal kiszorzott forintösszegek arányában?
Részlet az állásfoglalásából: […] A rövid válasz az, hogy jól gondolják!A pénzváltási tevékenységről a 297/2001. (XII. 27.) Korm. rendelet rendelkezik. E rendelet szerint a pénzváltási tevékenység végzésére az MNB ad engedélyt meghatározott feltételek megléte esetén.A Korm. rendelet 17. §-ának (2)...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2016. január 14.
Kapcsolódó címkék:  

Rendezvényszervező által adott ajándék

Kérdés: A rendezvényszervező cég a megbízó által megrendelt rendezvényen különböző kisebb ajándékokat (toll, sál stb., amelyek a megbízó nevével vannak ellátva) ad a résztvevőknek, vetélkedőn a résztvevőket díjazásban részesíti. A rendezvényszervező cég a rendezvény teljes körű megszervezését, lebonyolítását számlázza a megrendelő felé, annak tételes kibontása nélkül. A részletes feladatokat szerződésben rögzítik. Minek minősül ebben az esetben a vetélkedő, illetve a résztvevők díjazása, vannak-e adó- és közterhei, és azok kit terhelnek? Hogyan kell könyvelnie, adóznia, bizonylatolnia a vállalkozásnak ebben az esetben? A résztvevőknek adott ajándék anyagköltségként elszámolható? Ezek után milyen adó-, járulékfizetési kötelezettség keletkezik?
Részlet az állásfoglalásából: […] A választ azzal kezdjük, nem egyértelmű a kérdés alapján, hogy a kérdező a rendezvényszervező cég, illetve a rendezvényt megrendelő (megbízó) cég? Abból, hogy a rendezvényszervező cég a rendezvény teljes körű megszervezését, lebonyolítását számlázza –...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2016. január 14.
Kapcsolódó címke:

Importárunak a vevő telephelyére szállítása

Kérdés: Az importáló cég a behozott árut nem a saját telephelyére szállítja, hanem egyenesen a vevőhöz. Ebben az esetben az általa kifizetett fuvarköltség része-e a beszerzési értéknek? Csökkenthető-e ezzel a fuvarköltséggel az iparűzési adó adóalapja?
Részlet az állásfoglalásából: […] Az Szt. 47. §-ának (1) bekezdésében foglaltak alapján az eszköz bekerülési (beszerzési) értéke többek között magában foglalja az eszköz raktárba történő beszállításával kapcsolatban felmerült szállítási, rakodási költségeket is. A törvény nem nevesíti, hogy az...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2016. január 14.
Kapcsolódó címke:

Ingatlanfelújítás költségei

Kérdés: A kft. ingatlanok adásvételével és a megvásárolt ingatlanok esetenkénti felújításával foglalkozik. Áfa szempontjából nem választotta az adókötelessé tételt. Eddig egy használt ingatlant vásárolt, amelyet alvállalkozókkal felújít. Az anyagot és esetenként a munkaeszközöket is a társaság bocsátja az alvállalkozók rendelkezésére. Mivel a felújítás során az épület műszaki ismérvei, paraméterei nem változnak, az épületet (+ telket), az alvállalkozói teljesítményeket, a vásárolt és felhasznált anyagot az áruk között mutatja ki. Helyesen jár el? Az értékesítés áfamentesen történik majd, így a beszerzések áfáját nem helyezte levonásba, a számlákat bruttó módon számolja el bekerülési értékként? A megvásárolt tárgyi eszközök a társaság tulajdonában maradnak, azok a megfelelő értékcsökkenési leírási kulccsal kerülnek nyilvántartásba, áfával növelt bruttó értéken. Mi történik a tárgyi eszközök le nem vont áfájával, ha a későbbiek során ezeket áfás értékesítéshez használja a társaság?
Részlet az állásfoglalásából: […] Az Áfa-tv. 86. §-a (1) bekezdésének j) pontja alapján mentes az adó alól a beépített ingatlan (ingatlanrész) és a hozzá tartozó földrészlet értékesítése. Az adott esetben a használtan vásárolt ingatlan első rendeltetésszerű használatbavétele – feltételezhetően –...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2015. november 26.
Kapcsolódó címkék:  

Megfizetett regisztrációs adó könyvelése

Kérdés: Cégünk személygépkocsi-kereskedelemmel foglalkozik. Az EU-ból vásárol, megfizeti a regisztrációs adót, majd belföldön eladja, és továbbszámlázza a regisztrációs adót. Hogyan könyveljem a határozatot és a regisztrációs adó továbbszámlázását?
Részlet az állásfoglalásából: […] Az Szt. 47. §-ának (1) bekezdése alapján a bekerülési (beszerzési) érték magában foglalja a beszerzéshez kapcsolódó adókat és adó jellegű tételeket, így a regisztrációs adót is.Mivel a kérdező cég személygépkocsi-kereskedelemmel foglalkozik, nála a...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2015. november 12.
Kapcsolódó címke:

Vásárolt, értékesített, visszalízingelt személygépkocsi

Kérdés: A kft. személygépkocsit vásárolt román állampolgárságú magánszemélytől, majd a regisztrációs adó megfizetése után, üzembe helyezés nélkül lízingcégnek értékesítette. A lízingcégtől zárt végű pénzügyi lízing keretében pedig visszalízingeli. A kft.-nek hogyan kell ebben az esetben a számlát kiállítania a lízingcég felé, illetve a lízingcégnek a kft. felé, áfamentesen vagy áfásan? Szíveskedjenek az ügyletek számviteli elszámolását és a hozzájuk kapcsolódó áfaszabályokat ismertetni!
Részlet az állásfoglalásából: […] A személygépkocsi magánszemélytől történő vételét a vételáron készletre kell venni, mivel a kft. egyértelmű szándéka az, hogy a személygépkocsit nem helyezi üzembe, azt a lízingcég felé értékesíteni fogja (T 21-22 – K 454). A készletre vett személygépkocsi értékét...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2015. október 15.
Kapcsolódó címkék:    

Külföldi magyar üzletrészének értékesítése

Kérdés: Osztrák állampolgárságú magánszemély tulajdonában van egy magyarországi székhelyű kft. 100%-os üzletrésze. A magánszemély csak ausztriai lakcímmel rendelkezik, az év nagy részében (183 napon túl) Ausztriában tartózkodik. Az osztrák magánszemély üzletrészét egy magyarországi székhelyű kft.-nek értékesíti. Az értékesítésből árfolyamnyeresége keletkezik. Ebben az esetben az osztrák illetőségű magánszemély árfolyamnyereségből származó jövedelme Magyarországon vagy Ausztriában adózik?
Részlet az állásfoglalásából: […] A választ a Magyar Népköztársaság és az Osztrák Köztársaság között a kettős adóztatás elkerülésére a jövedelem-, a hozadéki és a vagyonadó területén Bécsben, 1975. február 25-én aláírt egyezmény kihirdetéséről szóló 1976. évi 2. törvényerejű rendelete adja meg...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2015. szeptember 24.

Alvállalkozó által számlázott anyagok továbbszámlázása

Kérdés: "A" társaság az önkormányzat területén szennyvíztisztító telep kivitelezését végzi alvállalkozók bevonásával. "B" alvállalkozóval két különálló szerződést kötött. Az egyik szerződés szállítási szerződés, amely alapján "B" társaság szállítja a szennyvíztelep kivitelezéséhez szükséges gépészeti anyagokat, villamos vezérlőket, kábeleket, szivattyúkat, csővezetékeket. A másik szerződés vállalkozási szerződés, amelyben "B" társaság vállalja a szennyvíztelep építési, kivitelezési, gépészeti szakirányú munkáit. A szennyvíztelep létrehozása építésiengedély-köteles, az önkormányzat "A" társaságtól csak fordított adózással kiállított számlát fogad el. "B" vállalkozónak hogyan kell helyesen kiállítania a számlát a vállalkozási szerződés alapján számlázott teljesítésére vonatkozóan, illetve a szállítási szerződés alapján számlázott gépekre, anyagokra vonatkozóan?
Részlet az állásfoglalásából: […] A kérdést teljes terjedelmében idéztük, mert arra a sajnálatos gyakorlatra utal, amelynek keretében a szolgáltatásnyújtás ellenértékét elemeire megbontják, és külön számlázzák a szolgáltatásnyújtáshoz szükséges anyagokat, és külön a szolgáltatásnyújtás munkadíját...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2015. szeptember 24.

Bekerülési érték pótlólagos beruházásnál, felújításnál

Kérdés: A számviteli törvény 47. §-a szerinti bekerülési érték értelmezhető-e pótlólagos beruházásnál, felújításnál? A törvény a beruházás fogalomnál említi az üzembe helyezésig felmerült költségeket, mint a beszerzési érték részét. Üzembe helyezésként érthetjük a pótlólagos beruházás aktiválását is? Az épület állványozása kapcsán felmerült állvány- és területbérleti díj lehet a bekerülési érték része a felújításnál, a beruházásnál?
Részlet az állásfoglalásából: […] Az Szt. 52. §-ának (2) bekezdése alapján az üzembe helyezés időpontja az eszköz szokásos vállalkozási tevékenység keretében történő rendeltetésszerű hasznosításának a kezdő időpontja. Az üzembe helyezést hitelt érdemlő módon dokumentálni kell.Nyilvánvaló, hogy...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2015. szeptember 10.
Kapcsolódó címkék:    

Tevékenység géppark és munkaerő nélkül

Kérdés: A mezőgazdasági cégnek kizárólag földje van, sem gépparkkal, sem munkaerővel nem rendelkezik. Így szolgáltatást vesz igénybe más társaságoktól, amelyek nemcsak a szolgáltatást nyújtják, hanem adott esetben a szükséges vetőmagot, növényvédő szert, műtrágyát is. Ha külön tételként számlázzák a szolgáltatást és külön a felhasznált alapanyagot, számlázhatják-e a vetőmagot a fordított áfa szabályai szerint? És ha a számla egyszerre tartalmazza a szolgáltatást és az alapanyagot? A felhasznált alapanyag könyvelhető-e anyagköltségként az 51-es számlára?
Részlet az állásfoglalásából: […] A kérdésben leírt konstrukció kevésbé részletes bemutatása mellett a kérdésekre röviden nem lehet válaszolni.A kérdésekből nem derül ki, hogy a kérdező cég az adott esetben mit tesz az ügy érdekében? Konkrét megfogalmazás hiányában kétféle értelmezés lehetséges. Az...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2015. augusztus 19.
Kapcsolódó címke:
1
…
34
35
36
…
78