Találati lista:
351 Külföldre történő értékesítés helyesbítésekor az árfolyam
Kérdés: Cégünk üres patronokat, tonereket értékesít az EU-ba. Ezeket megtöltve lehet majd értékesíteni. A számla az értékesítéskor elkészül, az áruval együtt szállítják. Megérkezés után kiderül, hogy sok termék összetört, nem használható, de voltak olyanok is, amelyeket nem számláztak. Számlával egy tekintet alá eső okiratot készítettünk, amelyen "+" tételként szerepelnek a lemaradt áruk, "-" tételként az összetört, nem használható áruk. Helyesen jártunk el? Az eredeti számlázáskori árfolyamon könyvelünk, azzal a dátummal, amikor a vevő kézhez veszi a helyesbítő számlát. Ha csak az összetört, nem használható áru negatív értékét kell rendezni, rendezhető-e utólag adott árengedményként? Ha lehet, akkor a számlázott árengedményt a számla kiállításának napi árfolyamán szerepeltetem a könyvelésben? A számlázott árengedményt az áfabevallásban, az összesítő bevallásban jelenteni kell? A használhatatlan árukat nem szállítják vissza. Ezekről az árukról cégünk elkészítheti a selejtezési jegyzőkönyvet az EU-s vevő jelentése alapján?
352 Lakóingatlan építése eladási célból
Kérdés: Ügyfelem ingatlanfejlesztő kft. Az általa 2013. év végén vásárolt belterületi építési telken lakóingatlan-beruházást valósít meg, abból a célból, hogy az ingatlant értékesítse. Az építési engedélyt jogerősen 2015-ben szerezte meg, ezt követően a kivitelezők kiválasztása után el is kezdte a kivitelezést, amely várhatóan 2016-ban fejeződik be. Helyes-e, ha az értékesítendő telekingatlant a készletek között tartjuk nyilván? Hogyan kell nyilvántartásba venni a beruházáshoz kapcsolódó szolgáltatások (tervezés, műszaki ellenőrzés, szakipar) számláit a beruházás időszakában, ameddig nincs lakhatási engedély, vagy nem történik meg az értékesítés? A kft. az Áfa-tv. 86. §-a (1) bekezdésének l); j) és k) pontja szerinti adókötelezettséget választotta, a beruházás során érvényesíti a fordított adózást a szolgáltatásoknál.
353 Terven felüli értékcsökkenés az aktiváláskor
Kérdés: A társaság befejezetlen beruházásként mutatta ki a megvásárolt telket, amelyet nem tudott használatba venni. Több év végén a beruházás bekerülési értékéhez képest tartósan és jelentősen alacsonyabbnak mutatkozott a piaci érték, és így a különbözet terven felüli értékcsökkenésként került elszámolásra. A társaság használatba veszi a telket, és aktiválja. Milyen értéken és módon tegye ezt meg? A terven felüli értékcsökkenéssel csökkentett bekerülési értéken, vagy a tárgyi eszköz bruttó értéke legyen a beruházás eredeti bruttó értéke, és kerüljön azonnal kimutatásra a halmozott terven felüli értékcsökkenés is? Ez utóbbi esetleg a későbbiek során visszaírható? A kérdésben telekről van szó, amelynek terv szerinti értékcsökkenése nincs, de elvi kérdésként felmerülne, ha más eszközről van szó, akkor a bruttó átvezetési mód szerinti magasabb bekerülési értékre kellene elszámolni az értékcsökkenést, utána ezt viszonyítani a piaci értékhez? Mi lenne a helyes eljárás?
354 Energiaadó, rendszerhasználati díj elszámolása
Kérdés: Termelőtevékenységet folytató vállalkozás főként a gépek működtetéséhez igénybe vett villamosenergia-szolgáltatás számlájában szereplő energiaadó, rendszerhasználati díjak és támogatás címén kiszámlázott "pénzeszközök", és az üzemcsarnok, valamint az irodák fűtéséhez igénybe vett gázszolgáltatási számlában szereplő biztonsági készletezési díj és az energiaadó helyes könyvviteli elszámolását kéri.
355 Exportértékesítés iparűzési adója
Kérdés: Cégem a Csehországban vásárolt és ott tárolt termékeket értékesíti magyar, szlovák és cseh vásárlói részére. Van cseh, szlovák és magyar adószáma is. A kereskedelem minden folyamata (megrendelések felvétele, szállítmányozás intézése, kapcsolat a külföldi és magyar vevőkkel, marketing stb.) Magyarországon történik. Csehországban alvállalkozóval végezteti a raktározási szolgáltatást. Nem létesített telephelyet Csehországban. A cseh, illetve szlovák partnerek részére történő értékesítés exportárbevételnek számít a magyarországi helyi iparűzési adó szempontjából, vagy ezt nem is kell Magyarországon bevallani? Ha be kell vallani, akkor helyes-e, ha az exportértékesítésre jutó ELÁBÉ-t arányosítással számoljuk ki? Mikor keletkezik az iparűzésiadó-bevallási, -előlegfeltöltési, -előlegfizetési kötelezettség, ha az eltérő üzleti év április 1-jétől március 31-ig tart?
356 Üzemanyagtöltő állomás leltáreltérése
Kérdés: A Számviteli Levelek 319. számában a 6554. kérdésre adott válaszhoz kapcsolódóan további információt szeretnék kérni. A vállalkozás 2014. évben létesített saját, hitelesített mérőrendszerrel rendelkező üzemanyagkutat. Az üzemanyag beszerzésének a mennyiségi nyilvántartásánál az Önök válasza szerint jártunk el. December 31-én leltároztunk, az üzemanyagkút elektronikus kijelzőjéről leolvasva az adott pillanati, és 2014-ben már nem változó értéket literben. Leltárunkban zárókészletként e mennyiséget kell rögzíteni? E mennyiséghez viszonyítva kell a nyilvántartási eltérést meghatározni az elábé módosításához? Vagy pedig a leltározott mennyiséget át kell számítani a 15 fokon mért fajsúlyliterre, és a viszonyítást e mennyiséghez megtenni?
357 Csoportszintű adóalap-számítás az iparűzési adónál
Kérdés: Hogyan kell, kell-e számba venni a kapcsolt feleknél az iparűzési adó számításakor a kapcsoltak között lévő vállalkozás bevétel-, anyagköltség-, elábé-, közvetítettszolgáltatás-adatait? Kérdésem alanya a Katv. alá tartozóan az egyszerűsített tételes iparűzési adót választotta, ugyanakkor az evaalany az evaalap 50%-a után fizet iparűzési adót. Továbbá azon kiva alá tartozó kapcsolt fél adatait is hozzá kell-e adni a többiekéhez, amelyik a kivaalap 130%-a után fizeti az iparűzési adót? Helyesen gondolom-e, hogy a normál módon iparűzési adózó kapcsolt felek összes adatával ezen kiva, eva és kata szerint speciálisan iparűzési adót fizetők adatait is össze kell adni az 500 M feletti árbevételre jutó korlátok meghatározása miatt? Legfeljebb majd nem a kata-, kivaalany kapcsolt félre jutó iparűzésiadó-alap után fizet a kata-, kivaalany fél, hanem speciális módon. De az 500 M feletti korlátok így érvényesülhetnek.
358 Zárt végű pénzügyi lízing könyvelése
Kérdés: Zárt végű pénzügyi lízing könyvelése a lízingbe vevőnél és a lízinghez kapcsolódó könyvelési tételek!
359 Zárt végű pénzügyi lízing, szabálytalanul
Kérdés: Autókereskedő cégként a készletre beszerzett autókat zárt végű pénzügyi lízing keretében finanszírozzuk: az importőr számlázza felénk az autókat, a társaság a finanszírozó felé a zárt végű lízing igénybevételéhez, a lízingcég visszaszámlázza társaságunknak ugyanazon az áron. Amikor az autót a végső vevőnek eladjuk, a lízing végtörlesztése után kiszámlázzuk a tényleges ügyfélnek. Ha készletfinanszírozási konstrukció igénybevételéhez mindenképpen szükséges kiállítanunk a kimenő számlát, az áfás, számviteli szempontból árbevétel? Újra készletre vesszük, a végső vevőnek eladjuk, az is árbevétel? Ez így iparűzési adó szempontjából sem jó. Mi a probléma?
360 Használtautó-kereskedő alkatrészbeszerzése
Kérdés: Használtautó-kereskedelemmel foglalkozó cégünk különbözeti adózóként tesz eleget az adófizetési kötelezettségének. Jelenleg vásárolt autóinak beszerzési értéke alacsony, viszont nagy mennyiségű alkatrész kerül beépítésre a gépjárműbe. Van-e arra lehetőség, hogy az alkatrészszámlák értékét, illetve a munkadíjat levonjuk, vagy a nyereséget csökkentő tényezőként szerepeljen a könyvelésünkben? Ha erre nincs mód, óriási nyereségünk lesz, magas áfafizetési kötelezettséggel, ami ellehetetleníti a működésünket.
