Külföldre történő értékesítés helyesbítésekor az árfolyam

Kérdés: Cégünk üres patronokat, tonereket értékesít az EU-ba. Ezeket megtöltve lehet majd értékesíteni. A számla az értékesítéskor elkészül, az áruval együtt szállítják. Megérkezés után kiderül, hogy sok termék összetört, nem használható, de voltak olyanok is, amelyeket nem számláztak. Számlával egy tekintet alá eső okiratot készítettünk, amelyen "+" tételként szerepelnek a lemaradt áruk, "-" tételként az összetört, nem használható áruk. Helyesen jártunk el? Az eredeti számlázáskori árfolyamon könyvelünk, azzal a dátummal, amikor a vevő kézhez veszi a helyesbítő számlát. Ha csak az összetört, nem használható áru negatív értékét kell rendezni, rendezhető-e utólag adott árengedményként? Ha lehet, akkor a számlázott árengedményt a számla kiállításának napi árfolyamán szerepeltetem a könyvelésben? A számlázott árengedményt az áfabevallásban, az összesítő bevallásban jelenteni kell? A használhatatlan árukat nem szállítják vissza. Ezekről az árukról cégünk elkészítheti a selejtezési jegyzőkönyvet az EU-s vevő jelentése alapján?
Részlet az állásfoglalásából: […] A külföldi vevő részére történő patron-, tonerértékesítés esetén a számlának azt a mennyiséget kell tartalmaznia, amelyet a vevő a szerződés alapján megvásárolt, és a szerződésnek megfelelő minőség esetén átvett. Ha azonban a számlát nem a szerződés szerinti...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2015. augusztus 19.

Lakóingatlan építése eladási célból

Kérdés: Ügyfelem ingatlanfejlesztő kft. Az általa 2013. év végén vásárolt belterületi építési telken lakóingatlan-beruházást valósít meg, abból a célból, hogy az ingatlant értékesítse. Az építési engedélyt jogerősen 2015-ben szerezte meg, ezt követően a kivitelezők kiválasztása után el is kezdte a kivitelezést, amely várhatóan 2016-ban fejeződik be. Helyes-e, ha az értékesítendő telekingatlant a készletek között tartjuk nyilván? Hogyan kell nyilvántartásba venni a beruházáshoz kapcsolódó szolgáltatások (tervezés, műszaki ellenőrzés, szakipar) számláit a beruházás időszakában, ameddig nincs lakhatási engedély, vagy nem történik meg az értékesítés? A kft. az Áfa-tv. 86. §-a (1) bekezdésének l); j) és k) pontja szerinti adókötelezettséget választotta, a beruházás során érvényesíti a fordított adózást a szolgáltatásoknál.
Részlet az állásfoglalásából: […] A belterületi építési telket – helyesen – a vásárolt készletek (kereskedelmi áruk) között kell az áfa nélküli vételáron kimutatni mindaddig, amíg az egészében vagy részben értékesítésre nem kerül.A kérdésben leírtak alapján azonban a kft. nem beruházást valósít...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2015. július 16.
Kapcsolódó címke:

Terven felüli értékcsökkenés az aktiváláskor

Kérdés: A társaság befejezetlen beruházásként mutatta ki a megvásárolt telket, amelyet nem tudott használatba venni. Több év végén a beruházás bekerülési értékéhez képest tartósan és jelentősen alacsonyabbnak mutatkozott a piaci érték, és így a különbözet terven felüli értékcsökkenésként került elszámolásra. A társaság használatba veszi a telket, és aktiválja. Milyen értéken és módon tegye ezt meg? A terven felüli értékcsökkenéssel csökkentett bekerülési értéken, vagy a tárgyi eszköz bruttó értéke legyen a beruházás eredeti bruttó értéke, és kerüljön azonnal kimutatásra a halmozott terven felüli értékcsökkenés is? Ez utóbbi esetleg a későbbiek során visszaírható? A kérdésben telekről van szó, amelynek terv szerinti értékcsökkenése nincs, de elvi kérdésként felmerülne, ha más eszközről van szó, akkor a bruttó átvezetési mód szerinti magasabb bekerülési értékre kellene elszámolni az értékcsökkenést, utána ezt viszonyítani a piaci értékhez? Mi lenne a helyes eljárás?
Részlet az állásfoglalásából: […] Hosszabban idéztük a kérdést, mivel többször felmerülő esetről szól, különösen átsorolásoknál.A terven felüli értékcsökkenés visszaírásának szabályait az Szt. 53. §-ának (3) bekezdése szabályozza. Ezek között az aktiválás nem szerepel. Nem szerepelhet, mert az...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2015. június 4.

Energiaadó, rendszerhasználati díj elszámolása

Kérdés: Termelőtevékenységet folytató vállalkozás főként a gépek működtetéséhez igénybe vett villamos­energia-szolgáltatás számlájában szereplő energiaadó, rendszerhasználati díjak és támogatás címén kiszámlázott "pénzeszközök", és az üzemcsarnok, valamint az irodák fűtéséhez igénybe vett gázszolgáltatási számlában szereplő biztonsági készletezési díj és az energiaadó helyes könyvviteli elszámolását kéri.
Részlet az állásfoglalásából: […] Az energiaadóról szóló 2003. évi LXXXVIII. törvény 3. §-a meghatározza, hogy kinek kell energiaadót fizetnie, a 4. § az adó alapját, az 5. § az adófizetési kötelezettséget. Az energia-végfelhasználók jellemzően nem tartoznak az energiaadó adóalanyai közé. Ha a...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2015. június 4.
Kapcsolódó címkék:  

Exportértékesítés iparűzési adója

Kérdés: Cégem a Csehországban vásárolt és ott tárolt termékeket értékesíti magyar, szlovák és cseh vásárlói részére. Van cseh, szlovák és magyar adószáma is. A kereskedelem minden folyamata (megrendelések felvétele, szállítmányozás intézése, kapcsolat a külföldi és magyar vevőkkel, marketing stb.) Magyarországon történik. Csehországban alvállalkozóval végezteti a raktározási szolgáltatást. Nem létesített telephelyet Csehországban. A cseh, illetve szlovák partnerek részére történő értékesítés exportárbevételnek számít a magyarországi helyi iparűzési adó szempontjából, vagy ezt nem is kell Magyarországon bevallani? Ha be kell vallani, akkor helyes-e, ha az exportértékesítésre jutó ELÁBÉ-t arányosítással számoljuk ki? Mikor keletkezik az iparűzésiadó-bevallási, -előlegfeltöltési, -előlegfizetési kötelezettség, ha az eltérő üzleti év április 1-jétől március 31-ig tart?
Részlet az állásfoglalásából: […] Állandó jellegű iparűzési tevékenység után a Htv. 39. §-ának (1) bekezdése, továbbá (4)–(9) bekezdései alapján kell megállapítani a helyi iparűzési adó alapját. Az adóalap számítása során a nettó árbevételből kell kiindulni, melynek fogalmát – általános...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2015. június 4.
Kapcsolódó címke:

Üzemanyagtöltő állomás leltáreltérése

Kérdés: A Számviteli Levelek 319. számában a 6554. kérdésre adott válaszhoz kapcsolódóan további információt szeretnék kérni. A vállalkozás 2014. évben létesített saját, hitelesített mérőrendszerrel rendelkező üzemanyagkutat. Az üzemanyag beszerzésének a mennyiségi nyilvántartásánál az Önök válasza szerint jártunk el. December 31-én leltároztunk, az üzemanyagkút elektronikus kijelzőjéről leolvasva az adott pillanati, és 2014-ben már nem változó értéket literben. Leltárunkban zárókészletként e mennyiséget kell rögzíteni? E mennyiséghez viszonyítva kell a nyilvántartási eltérést meghatározni az elábé módosításához? Vagy pedig a leltározott mennyiséget át kell számítani a 15 fokon mért fajsúlyliterre, és a viszonyítást e mennyiséghez megtenni?
Részlet az állásfoglalásából: […] A mérleg-fordulónapi leltározás lényege – az adott esetben – az üzemanyagkútban lévő üzemanyag tényleges mennyiségének a meghatározása. Ez a tényleges mennyiség – a kérdés szerint – az üzemanyagkút elektronikus kijelzőjéről leolvasható volt. Feltételezhetően ez a...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2015. május 14.
Kapcsolódó címkék:  

Csoportszintű adóalap-számítás az iparűzési adónál

Kérdés: Hogyan kell, kell-e számba venni a kapcsolt feleknél az iparűzési adó számításakor a kapcsoltak között lévő vállalkozás bevétel-, anyagköltség-, elábé-, közvetítettszolgáltatás-adatait? Kérdésem alanya a Katv. alá tartozóan az egyszerűsített tételes iparűzési adót választotta, ugyanakkor az evaalany az evaalap 50%-a után fizet iparűzési adót. Továbbá azon kiva alá tartozó kapcsolt fél adatait is hozzá kell-e adni a többiekéhez, amelyik a kivaalap 130%-a után fizeti az iparűzési adót? Helyesen gondolom-e, hogy a normál módon iparűzési adózó kapcsolt felek összes adatával ezen kiva, eva és kata szerint speciálisan iparűzési adót fizetők adatait is össze kell adni az 500 M feletti árbevételre jutó korlátok meghatározása miatt? Legfeljebb majd nem a kata-, kivaalany kapcsolt félre jutó iparűzésiadó-alap után fizet a kata-, kivaalany fél, hanem speciális módon. De az 500 M feletti korlátok így érvényesülhetnek.
Részlet az állásfoglalásából: […] A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (a továbbiakban: Htv.) 39. §-ának (7) bekezdése értelmében a Tao-tv. szerint kapcsolt vállalkozásnak minősülő adó­alanyok "az adó alapját az adóalany kapcsolt vállalkozások összes nettó árbevétele és összes nettó...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2015. április 30.
Kapcsolódó címke:

Zárt végű pénzügyi lízing könyvelése

Kérdés: Zárt végű pénzügyi lízing könyvelése a lízingbe vevőnél és a lízinghez kapcsolódó könyvelési tételek!
Részlet az állásfoglalásából: […] A válasz bevezetéseként elsődlegesen utalunk arra, hogy a pénzügyi lízinget eltérően szabályozza, értelmezi az Áfa-tv., illetve az Szt.A pénzügyi lízing értelmező rendelkezését – 2014. március 14-ig – az Szt. 3. §-a (8) bekezdésének 13. pontja tartalmazta. 2014....[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2015. április 30.

Zárt végű pénzügyi lízing, szabálytalanul

Kérdés: Autókereskedő cégként a készletre beszerzett autókat zárt végű pénzügyi lízing keretében finanszírozzuk: az importőr számlázza felénk az autókat, a társaság a finanszírozó felé a zárt végű lízing igénybevételéhez, a lízingcég visszaszámlázza társaságunknak ugyanazon az áron. Amikor az autót a végső vevőnek eladjuk, a lízing végtörlesztése után kiszámlázzuk a tényleges ügyfélnek. Ha készletfinanszírozási konstrukció igénybevételéhez mindenképpen szükséges kiállítanunk a kimenő számlát, az áfás, számviteli szempontból árbevétel? Újra készletre vesszük, a végső vevőnek eladjuk, az is árbevétel? Ez így iparűzési adó szempontjából sem jó. Mi a probléma?
Részlet az állásfoglalásából: […] Csak a kérdés legfontosabb elemeit idéztük. A hosszúra nyúlt kérdés feltételezhetően azért merülhetett fel, mert a kérdés szerinti konstrukció kialakításánál a pénzügyi lízingre vonatkozó ismereteket nem körültekintően alkalmazták.A kérdező eléggé pontatlanul...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2015. április 30.
Kapcsolódó címkék:  

Használtautó-kereskedő alkatrészbeszerzése

Kérdés: Használtautó-kereskedelemmel foglalkozó cégünk különbözeti adózóként tesz eleget az adófizetési kötelezettségének. Jelenleg vásárolt autóinak beszerzési értéke alacsony, viszont nagy mennyiségű alkatrész kerül beépítésre a gépjárműbe. Van-e arra lehetőség, hogy az alkatrészszámlák értékét, illetve a munkadíjat levonjuk, vagy a nyereséget csökkentő tényezőként szerepeljen a könyvelésünkben? Ha erre nincs mód, óriási nyereségünk lesz, magas áfafizetési kötelezettséggel, ami ellehetetleníti a működésünket.
Részlet az állásfoglalásából: […] Az Áfa-tv. 217. §-a alapján az adó alapja a viszonteladó árrése, csökkentve magával az árrésre jutó adó összegével. Az árrés a termék eladási árának és beszerzési árának a különbözetével egyezik meg.Az Áfa-tv. 215. §-a alapján– az értékesítési ár az...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2015. április 30.
Kapcsolódó címkék:  
1
…
35
36
37
…
78