Céges üdülő költségeinek elszámolása

Kérdés: A társaság tulajdonában van egy üdülő, amelyben a munkavállalói részére biztosít üdülési lehetőséget, más formában nem hasznosítják az ingatlant. Az Szja-tv. 71. §-ában foglaltak szerint a béren kívüli juttatás után a céges szja-t és ehót a vállalkozás megfizeti. Az ingatlan fenntartásával és üzemeltetésével kapcsolatosan felmerülő költségek áfatartalma visszaigényelhető-e? A számlák nettó értéke elszámolható-e a cég tevékenységének költségei között vállalkozási, bevételszerző tevékenységgel kapcsolatos költségként? Az üdülés révén a munkavállaló részére nyújtott szolgáltatás értékét hogyan kell meghatározni, mi számít a juttatás értékének? Hogyan kell elszámolni az üdülő éves üzemeltetésével kapcsolatos költségeket? Ha a munkavállalók nem fizetnek térítést, akkor az év közben felmerült költségeket teljes egészében át kell vezetni a személyi jellegű egyéb kifizetések közé? Hogyan kell eljárni, ha az adott évben nem történik üdültetés? Milyen kiadásnak minősül az így felmerült összeg?
Részlet az állásfoglalásából: […] Lényegében a kérdés egészét idéztük, mert – bár összefüggnek, de úgy tűnik – a kérdéseket többen fogalmazták meg.A választ kezdjük a költségelszámolással.A társaság tulajdonában van az üdülő, emiatt az üdülővel kapcsolatos minden költséget elsődlegesen az 5....[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2016. június 16.
Kapcsolódó címke:

Talajcsere költségeinek elszámolása

Kérdés: A környezetvédelmi hatóság a társaságot arra kötelezte, hogy a telephelyén a talaj szennyezettségét szüntesse meg, alapvetően talajcserével, a talajszennyezettséget előidéző berendezési tárgyak cseréjével. Hogyan kell ezt elszámolni akkor, ha a telephely már hosszú évek óta a társaság tulajdonában áll, illetve ha a telephelyet most vásárolta, de annak a szennyezettsége csak a vétel után derült ki?
Részlet az állásfoglalásából: […] A kérdés első feléből az következik, hogy a telephelyen a talajszennyezettség a vállalkozási tevékenység "eredményeként" – hosszabb időszak alatt – keletkezett. Ha a vállalkozó folyamatosan megtette volna a szükséges intézkedéseket, ha rendszeresen elvégezte volna a...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2016. május 12.
Kapcsolódó címkék:  

Vásárolt, értékesített, visszalízingelt személygépkocsi

Kérdés: A 333. számban, a 6789. számú kérdésben vázolt helyzetben van a kft., azzal az egyetlen eltéréssel, hogy a személygépkocsit jogi személytől vásárolta. Az adózási, könyvviteli eljárásban – ez esetben – van-e valami eltérés?
Részlet az állásfoglalásából: […] Rövid válasz az, hogy van eltérés és egyezőség is.Ha a személygépkocsit jogi személytől vásárolják, akkor a jogi személynek a személygépkocsi értékesítését számláznia kell, a kérdező cégnek pedig a vételáron készletre kell vennie, mivel az az egyértelmű szándéka,...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2016. május 12.
Kapcsolódó címke:

Ingyenesen kapott eszközök elszámolása

Kérdés: A gazdasági társaság egy másik – vele szerződéses jogviszonyban lévő – gazdasági társaságnak ingyenesen átadott 100 E Ft feletti egyedi értékű tárgyi eszközöket, amivel a közöttük meglévő szolgáltatásnyújtást kívánja segíteni. Az ingyenesen kapott eszközöket a számvitelben hogyan kell elszámolni az átvevőnél?
Részlet az állásfoglalásából: […] Az Szt. 50. §-ának (4) bekezdése szerint: a térítés nélkül (a visszaadási kötelezettség nélkül) átvett eszköz, illetve az ajándékként, hagyatékként kapott eszköz, továbbá a többletként fellelt (a nem adminisztrációs hibából származó többlet-) eszköz bekerülési...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2016. április 28.
Kapcsolódó címke:

Le nem vonható áfa levonásba helyezett összegének helyesbítése

Kérdés: Ügyfelünk kft.-ként 1/1 arányban tulajdonol egy nagy forgalmú, jól prosperáló kft.-t. A vállalkozás megvásárlása előtt az átvilágítási munkálatokhoz kapcsolódó tanácsadási munkákat ügyfelünk nettó módon mutatta ki könyveiben, a számlák előzetesen felszámított áfáját levonásba helyezte. A NAV az anyavállalatnál 2015-ben adó­ellenőrzés során adóbírságot állapított meg (ami 2016 januárjában jogerőre emelkedett), arra való hivatkozással, hogy a felszámított áfa nem volt levonható. Kérdéseink: a bekerülési értéknél figyelembe nem vett áfát hogyan kell könyvelni? (A kapcsolódó számlák a bekerülési érték részeként lettek kimutatva!) Költségkénti elszámolásnál van-e társaságiadóalap-módosítás? Szükséges-e erre céltartalékot képezni? A beszámoló készítésekor az adóhatósági megállapítást ismeri a vállalkozás, azt a 2015. évi beszámolóban figyelembe kell-e venni?
Részlet az állásfoglalásából: […] Az Szt. 49. §-ának (3) bekezdése szerint a gazdasági társaságban lévő tulajdoni részesedést jelentő befektetés bekerülési (beszerzési) értéke vásárláskor a részvényekért, üzletrészekért, egyéb társasági részesedésekért fizetett ellenérték (vételár). Ez...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2016. április 14.

Gázolaj költségelszámolásának bizonylatolása

Kérdés: Cégünk személygépkocsi-márkakereskedés és szakszerviz. A karosszériajavítás során az elemek fújása fényezőkamrában történik. A fényezőkamra üzemeltetéséhez szükséges gázolajat – az eddigiektől eltérően – benzinkútnál vásárolnánk. Nyilvántartott személygépkocsijaink benzinnel működnek. Ritkán előfordul, hogy a tesztautó, illetve a kisteherautónk gázolajjal üzemel. Jelent-e bármilyen problémát a fényezőkamrába vásárolt gázolaj költségkénti elszámolhatósága, az áfa levonhatósága? Kell-e valamilyen nyilvántartást vezetni? A fényezőkamra üzemeltetéséhez vásárolt gázolaj mennyisége a külső hőmérséklettől és a munka mennyiségétől függ.
Részlet az állásfoglalásából: […] A válasznál a bizonylati elv és a bizonylati fegyelem általános követelményéből kell kiindulni. Röviden: minden gazdasági műveletről, eseményről bizonylatot kell kiállítani. A számviteli nyilvántartásokba csak szabályszerűen kiállított bizonylat alapján szabad adatokat...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2016. április 14.
Kapcsolódó címke:

Ingyenes szolgáltatásnyújtás vagy termékértékesítés?

Kérdés: Ingyenes szolgáltatásnak vagy termékértékesítésnek minősül, ha egy – higiéniai adagolórendszereket és ezekhez töltőanyagokat forgalmazó – cég térítés nélkül kihelyezi az adagolókat megrendelőinek, azzal a feltétellel és céllal, hogy csak az ő töltőanyagait használhatja a megrendelő? Az adagoló nem kerül át a megrendelő tulajdonába. Jobb megoldás-e, ha az adagolókat leszámlázza (listaár mínusz 90%-os kedvezmény), majd a vásárolt töltőanyag függvényében, a kívánt mennyiség elérésekor az adagoló beszerzési árának megfelelő utólagos kedvezményt ad a forgalmazó cég?
Részlet az állásfoglalásából: […] Egyszerűbb és célravezetőbb megoldásnak tűnnek a kérdés bevezetőjében leírtak. Mivel az adagoló nem kerül át a megrendelő tulajdonába, a forgalmazó a tulajdonát képező adagolók ingyenes rendelkezésre bocsátásával valójában térítés nélküli szolgáltatást nyújt...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2016. április 14.

Iparűzésiadó-alap csökkentése

Kérdés: A saját termelésű készletek előállítása során felmerült költségek összegével az iparűzésiadó-alap csökkenthető-e valamilyen jogcímen?
Részlet az állásfoglalásából: […] A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (Htv.) 39. §-a (1) bekezdésének c) pontja szerint az állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az adó alapja a nettó árbevétel, csökkentve az anyagköltséggel. A saját termelésű készletek előállítása...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2016. március 10.
Kapcsolódó címke:

K+F-használati, -hasznosítási jog közvetítése

Kérdés: Társaságunk díjat fizet az anyavállalatának kutatás-fejlesztési tevékenység következtében elő­álló eredmények használatának, hasznosításának jogáért, mely jogok egy részét ellenérték fejében leányvállalatai részére továbbadja. A társaság valójában egy nagyobb földrajzi területre vásárolja meg a K+F-eredmény használati, hasznosítási jogát, amelyet a leányvállalatai között feloszt. Kérdéses, hogy a társaság a használati, hasznosítási jog továbbadása esetén közvetített szolgáltatások értéke jogcímen csökkentheti-e helyi iparűzési­adó-alapját az anyavállalatának fizetett (fizetendő) díj összegével.
Részlet az állásfoglalásából: […] A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (Htv.) 52. §-ának 40. pontja definiálja a nettó árbevétel-csökkentő tételnek minősülő, közvetített szolgáltatások értékének fogalmát.Az itt leírtak értelmében közvetített szolgáltatásról lehet szó, ha az...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2016. március 10.
Kapcsolódó címkék:  

Beszerzési ár módosítása

Kérdés: A kft. a 2012. évben gépsort vásárolt 40 millió Ft + áfa beszerzési áron. A társaságnál az adóhatóság 2013. évben áfa adónemben revíziót tartott, és az általuk felkért szakértő 20 millió forint értékben állapította meg a gépsor nettó beszerzési árát. Az adóhatósági jegyzőkönyv és a határozat áfa adónemben tartalmazott megállapítást. Milyen módon javítható a könyvelésben a nettó beszerzési ár? A probléma az értékcsökkenés elszámolása kapcsán merül fel. Megoldás lehet-e a számlakibocsátó részéről a számla helyesbítése?
Részlet az állásfoglalásából: […] A kérdésre nem lehet egyértelmű választ adni, mivel a kérdésből nem derül ki, hogy az adóhatóság által felkért szakértő mire alapozta megállapítását. Feltételezzük, hogy a kft. az eladó számlája alapján könyvelte a gépsor beszerzési árát 40 millió forint összegben....[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2016. január 28.
Kapcsolódó címke:
1
…
33
34
35
…
78