Földhasználati és haszonélvezeti jog törlése

Kérdés: A szőlőműveléssel foglalkozó társaság tevékenységét olyan földterületen végzi, ami nem a saját tulajdona. A földet 99 évre szóló földhasználati jog és 25 évre szóló haszonélvezeti jog alapján használja. A földhasználati jog az alakuláskor apportként került a társaságnál a vagyoni értékű jogok közé, amelynek jelenlegi könyv szerinti értéke közel 30 M Ft. A 2013. évi CXXII. és CCXII. törvény alapján az illetékes Megyei Kormányhivatal Járási Földhivatala határozatával 2014. július 30. nappal törölte az ingatlan-nyilvántartásból a társaság javára bejegyzett használati jogát, valamint haszonélvezeti jogát. A társaság a hatóság döntésének jogszerűségét vitatja, ezért keresetlevelet nyújtott be a bírósághoz. A 2014. évi beszámoló elkészítésekor javasoltam, hogy ezeket az ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogokat a könyvekből ki kell vezetni mint terven felüli értékcsökkenést. A tulajdonos vitatja e vagyonvesztésnek az elszámolását. Ha a jogok kivezetésével nem értenek egyet, úgy gondolom, legalább céltartalékot kellene képezni. Mi a helyes megoldás?
Részlet az állásfoglalásából: […] A válasz előtt csak annyit, nem az a megoldás, ami a kérdésben lehetőségként szerepel.A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény 37. §-ának (1) bekezdése szerint: semmis a haszonélvezeti jog, illetve a használat jogának (a továbbiakban...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2015. április 16.
Kapcsolódó címkék:  

Készletek selejtezése

Kérdés: Cégünk gépkocsi-márkakereskedés és -szerviz. Az alkatrész-beszerzéseket év közben a 2. Számla­osztályban könyveljük. Év végén a leltár szerint megmaradt készletet meghaladó különbözetet átkönyvelem az eladott áruk beszerzési értéke számlára. Vannak elfekvő készleteink, amelyeket szeretnénk kivezetni. Kell-e igazolás a selejtezésről vagy arról, hogy elszállítottuk-e valahová? Hogyan könyveljem?
Részlet az állásfoglalásából: […] A válasz előtt a kérdéshez kapcsolódóan egy megjegyzés. Csak azon alkatrészek felhasználását lehet az eladott áruk beszerzési értékeként elszámolni, amely alkatrészeket közvetlenül értékesítettek. Mivel a kérdező cég személygépkocsi-szerviz is, feltételezhetően a...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2015. március 26.
Kapcsolódó címkék:  

Részteljesítés elszámolása

Kérdés: 2014-ben generálkivitelezőként megbízást kaptunk egy 4 lakásos társasház építésére. Az építéshez folyamatosan igénybe veszünk külső vállalkozókat, akik az elvégzett munkákról benyújtják a számlát, melyeket közvetített szolgáltatásként könyvelünk. Vásárolunk alapanyagot is, amelyet készletként mutatunk ki. A megrendelő kérte, hogy a műszaki szakértői jelentés alapján elkészült munkákról részszámlát állítsunk ki, amit a megrendelő hitelből kifizetett. A beruházás év végén 80%-os készültségi fokon állt. Ez lett számlázva. Hogyan kell elszámolni a befolyt bevételt? A beruházás teljes befejezéséig elhatárolható? Amennyiben árbevételként kell elszámolni, a befogadott közvetített szolgáltatások ráfordításként elszámolhatók? A beépített anyagköltséget is elszámolhatjuk megosztva?
Részlet az állásfoglalásából: […] A válasz előtt néhány kérdést tisztázni kell!A generálkivitelezőként elvállalt társasházépítés esetében kizárt a közvetített szolgáltatás lehetősége, mivel nem teljesülhet a legfontosabb követelmény: a kérdező vevője és nyújtója is a szolgáltatásnak. A kérdező a...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2015. március 26.
Kapcsolódó címke:

Utólag kapott támogatás elszámolása

Kérdés: A támogatással megvalósult beruházást 2012. december 30-án üzembe helyezték. A támogató szervezet a pénzügyi elszámolást 2014 augusztusában fogadta el, és utalta az előlegen felüli támogatás összegét. Elszámolható 2014. évben a 2013. évre jutó támogatásintenzitással arányos amortizációs összeg? Ha nem, akkor milyen futamidőre számolható el a támogatás arányos része rendkívüli bevételként? (Az eszközök amortizációs kulcsa 14,5%.) Hogyan számolható el a támogatási összeg, amely még fennmarad a támogatásból, amikor kifutott a számvitel szerinti értékcsökkenés?
Részlet az állásfoglalásából: […] Az első kérdésre a rövid válasz az, hogy 2013. évre nem számolható el támogatás!Főszabálynak azt kell tekinteni, hogy csak a már megkapott támogatást lehet véglegesen a bevételek között elszámolni, de csak akkor, ha a támogató a támogatott beruházás teljesítését...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2015. március 26.
Kapcsolódó címkék:  

Térítés nélkül átvett eszköz áfája és értékesítése

Kérdés: Áfaalany egyéni vállalkozó (feleség) alkalmazottként foglalkoztatta a férjét. A házasság megromlott, válásra került sor, a férj munkaviszonya megszűnt. A férj 2014-ben alapított egy fuvarozási tevékenységet folytató egyszemélyes kft.-t. A volt feleség az egyéni vállalkozásában lévő tárgyi eszközei közül 2014-ben egy nyerges vontatót térítés nélkül átadott a kft.-nek. Számla szerint 2 870 000 Ft + 774 900 Ft áfa, pénzügyi teljesítést nem igényel. Az adásvételi szerződésben is ez szerepel. Az áfát az egyéni vállalkozó feleség bevallotta, megfizette, a kft. pedig visszaigényelte. A kft. a nyerges vontatót a számviteli előírások szerint vette nyilvántartásba. A válás utáni vagyon­megosztásban a volt férjjel szemben, mint beszámított összeg, a bruttó összeg, 3 644 900 Ft szerepel, és erről az egyéni vállalkozó nyilatkozatot adott. Az áfát hogyan kell elszámolni a kft.-nél, mert a vagyonmegosztás szerint a volt feleség egyéni vállalkozásának nem kell megfizetnie? Rendkívüli bevétel-e, és ezt a beszerzés évében kell elszámolni? Ha a kft. 2015-ben úgy dönt, hogy eladja a nyerges vontatót, milyen könyvelési tételekkel tudja kivezetni?
Részlet az állásfoglalásából: […] Hosszabban idéztük a kérdést, bár a válasz viszonylag rövid lesz.A kft. helyesen járt el, hogy visszaigényelte az áfát. Igen, mert a nyerges vontatót adóköteles tevékenységéhez használja, és feltételezzük, hogy annak összegét az egyéni vállalkozó feleségnek átutalta,...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2015. március 26.
Kapcsolódó címkék:  

Pótakkumulátor nyilvántartása

Kérdés: Társaságunk elektronikus targoncákat fog beszerezni. Várhatóan két targonca kerül beszerzésre, és azokhoz egyidejűleg egy darab pótakkumulátor is. A folyamatos használat miatt szükséges a tartalékakkumulátor beszerzése, mert ha munka közben lemerül az akkumulátor, akkor a targoncákat nem lehet addig használni, amíg fel nem töltődik.
Részlet az állásfoglalásából: […] Általános szabálynak kell tekinteni azt, hogy a több tárgyi eszközre felszerelhető (felhasználható, cserélhető) tartozékokat, szerszámokat, szerszámkészleteket, műszereket egyedileg kell – várható használati idejük alapján – a tárgyi eszközök, illetve a forgóeszközök...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2015. március 12.
Kapcsolódó címke:

Hitelbiztosíték értékpapír-óvadékkal

Kérdés: A társaság 10 millió Ft értékben hitelt vett fel, amelynek biztosítékául értékpapír-óvadéki szerződés keretében 10 millió Ft fedezeti értékben elismert, 10 millió Ft-ért vásárolt (de 7 millió Ft névértékű) tőke- és hozamvédett értékpapír szolgál. Az óvadéki szerződés szerint az értékpapír kamata az óvadékul történő lekötés időtartama alatt a bankot illeti, és a szerződés biztosítékaként óvadékként szolgál. Az értékpapírt egyéb követelésként a 36. számlacsoportban, vagy értékpapírként a 37. számlacsoportban kell kimutatni? Az értékpapír hozamát hogyan kell rendezni? Évenként a banktól kért kimutatás alapján, vagy az óvadék felszabadulásakor egy összegben? Vagy soha nem is kerül a társasághoz?
Részlet az állásfoglalásából: […] A válasznál elsősorban az új Ptk. zálogjogra vonatkozó előírásaira hivatkozunk. Az új Ptk. szerint óvadék pénzen és értékpapíron kézizálogjogként alapítható. A kézi­zálogjog tárgya ingó dolog lehet, így az értékpapír is. A zálogjog kiterjed a zálogtárgy egyéb...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2015. február 19.

Helyi iparűzési adónál a K+F tevékenység anyagköltsége

Kérdés: Egy magyarországi társaság saját tevékenységi körében végez K+F tevékenységet. A társaság a K+F költségeit az immateriális javak között aktiválja. A helyi adóról szóló 1990. évi C. tv. 39. §-ának (1) bekezdése értelmében az adóalap-csökkentő tételként tudja elszámolni többek között az anyagköltséget, illetve az alapkutatás, alkalmazott kutatás, kísérleti fejlesztés adóévben elszámolt közvetlen költségét. A helyi adóról szóló törvény fogalmi meghatározásánál az 52. § 37. pontja az Szt. 78. §-ának (2) bekezdésére utal, ami alapján az üzleti évben felhasznált vásárolt anyagok bekerülési értékével lehet az iparűzési adó alapját csökkenteni. Az alapkutatás, alkalmazott kutatás, kísérleti fejlesztés közvetlen költségének fogalmát a Htv. 52. § 25. pontja a Tao-tv. 4. §-ának 32. pontjára hivatkozva határozza meg, mely közvetlen költségbe az anyagköltség is beletartozik. A fentiek alapján a K+F-hez felhasznált anyagköltség kétszer csökkenti a helyi iparűzési adó alapját, egyszer mint anyagköltség, másodszor mint a K+F közvetlen költségének része?
Részlet az állásfoglalásából: […] A Htv. 39. §-ának (1) bekezdése értelmében a helyi iparűzésiadó-alap számítása során a nettó árbevétel – többek között – csökkenthető az anyagköltség és az alapkutatás, alkalmazott kutatás, kísérleti fejlesztés (K+F) közvetlen költségével. Előbbi nettó...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2015. február 19.
Kapcsolódó címkék:  

Göngyölegvisszáru könyvelése

Kérdés: 2014. évben a kft. – tevékenysége vendéglátó-ipari egység – árubeszerzésében gyakran elő­fordul göngyölegvisszáru. Könyvelése a T 814, 466 – K 454 tétellel, bruttó összegben 55 ezer forint. Helyes ez a könyvelési tétel? Az áfabevallásban a levonható áfa ennyivel csökken?
Részlet az állásfoglalásából: […] A válasz előtt a kérdés ellentmondásait kell feloldani. Árubeszerzéskor jellemzően göngyölegbeszerzés történik. Ezt követően lehet göngyöleget visszaküldeni, lehet szó a göngyöleg visszárukénti kezeléséről. A könyvelési tételként megadott számlaösszefüggés a...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2015. január 29.
Kapcsolódó címke:

Fejlesztési tartalék feloldása telekvásárláskor

Kérdés: Érvényben van-e még az 1433. kérdésre adott válasz? (Telekvásárlás esetén feloldható a fejlesztési tartalék.)
Részlet az állásfoglalásából: […] A rövid válasz az, hogy nincs érvényben.A kérdésben hivatkozott 1433. kérdésre adott válasz a Számviteli Levelek 68. számában, 2003. 10. 02-án jelent meg a Tao-tv. akkor hatályos előírásainak figyelembevétele mellett.A Tao-tv. 7. §-ának (15) bekezdése azonban, a 2004. évi...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2015. január 29.
1
…
36
37
38
…
78