Áruszállítás Ukrajnából Magyarországra

Kérdés: Vállalkozásunk megrendelésre Magyarországon bejegyzett partnereknek Ukrajnából árut szállít Magyarországra. A számlát euróban állítjuk ki. Kell-e áfát felszámítani a külföldi, illetve a belföldi útszakaszra? Az áfabevallásban mely sorokban kell szerepeltetni az ügyletet?
Részlet a válaszából: […] ...foglaltak szerint, a teljesítésidőpontjában érvényes MNB árfolyamon kell számítani. Adóköteles szolgáltatásnyújtás esetében az adóbevallás 8.sorában kell az ügylet belföldi részét szerepeltetni. Ha pedig az ügylet azÁfa-tv. 11/A. §-a szerint ítélendő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. augusztus 10.
Kapcsolódó címkék:  

Kedvezményezett átalakulás

Kérdés: A kedvezményezett átalakulást (kiválást) követően elveszti-e az adózó az adórendszer által biztosított előnyöket, ha az átalakulás bejegyzését követően – rövid időn belül – új tagok részesedést vásárolnak a kivált társaságban? Kérdés tehát, hogy kedvezményezett átalakulásnak minősül-e az, ha azt szabályszerűen végrehajtják, de azt követően üzletrész-adásvételek történnek a társaságban? További kérdés, hogyan lehet végrehajtani a könyvvizsgálatot, ha a jogelőd végleges vagyonmérlegében szereplő 0 Ft adóhatás csak akkor áll fenn, ha az adóévet követő bevallásban a jogutód bejelentést tesz? A könyvvizsgáló azt javasolja, hogy a 0629-es bevallásba bekerülő "X"-elésre nyilatkoztatja a jogutódot, de az iratokat már a végleges vagyonmérleg elkészültekor be akarja küldetni. Elfogadható ez?
Részlet a válaszából: […] ...– az adófedezetet.Ezért – álláspontunk szerint – a vagyonmérleg auditálásának nem akadálya, hogya bejelentést csak az adóbevallásban kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. augusztus 10.
Kapcsolódó címke:

Gépjavítás Németországban és Magyarországon

Kérdés: Helyes-e az a gyakorlat, miszerint ha egy magyar kft. Németországban gépet javít, a magyar cég áfamentes számlát ad, illetve ha a német kft. javít gépet Magyarországon, akkor ő is áfamentesen számláz?
Részlet a válaszából: […] ...megrendelő adóalany fizeti meg az áfát import szolgáltatásként [40. §(2) bekezdése]. Az importszolgáltatás áfája ugyanabban a bevallásban azáltalános szabályok szerint levonásba helyezhető [Áfa-tv. 32. § (1)bekezdésének d) pontja, és 36. §-a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. augusztus 10.
Kapcsolódó címke:

Cégautó magáncélú használatának díja

Kérdés: Hogyan kell elszámolni a cégautó magáncélú használatát? Ismereteink szerint számlázni kell. A számlának tartalmaznia kell a megtett km-ek utáni 9 Ft (áfa nélküli) összeget, továbbá olyan bérleti díj arányosított költségét is, amely után áfát kell fizetni. A bérleti díj piaci értékének meghatározásakor egy ezzel foglalkozó cégtől ajánlatot kell kérni? Mi szerepel az áfabevallásban az áfa alapjaként?
Részlet a válaszából: […] Az Szja-tv. 70. §-ának (12) bekezdése szerint nem keletkezikcégautóadó-fizetési kötelezettség az olyan magáncélú használat alapján,amelynél a magánszemély az egyébként a cégautóadó fizetésére kötelezettkifizetőnek térítést fizet, feltéve hogy e térítés legalább...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. július 20.
Kapcsolódó címkék:  

Vámhatóság által kivett áfa elszámolása

Kérdés: 2005. július 1-jétől a harmadik országból beszerzett áruk után a vámhatóság megállapítja az áru értékét – mely eltér a szállítótól kapott számla összegétől – és az áfa összegét. A társaság az áfát megfizeti, átutalja. A fenti gazdasági eseményeket hogyan kell helyesen könyvelni és az áfabevallásba beállítani? Kell-e az áfabevalláshoz csatolni a 06. számú mellékletet?
Részlet a válaszából: […] ...adóalanyok számolhatják elönadózással a termékimport után keletkező adófizetési kötelezettségüket (ésállíthatják be azt az áfabevallásba termékimport után fizetendő adóként), őkazok, akik az áfabevallás megfelelő soraiban és ezzel összhangban a 06....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. július 20.
Kapcsolódó címke:

Kiválás esetén a visszavásárolt biztosítási díj

Kérdés: "A" társaságnak két tulajdonosa volt, mindketten ügyvezetői megbízással, munkaviszony keretében. A társaság 1994-ben mindkét magánszemélyre biztosítást kötött. Halálesetnél a kedvezményezett a biztosított magánszemély által kijelölt személy, elérésnél a biztosított magánszemély. A biztosítások elérési futamideje 10 év. A biztosítási díjakat a szerződő "A" társaság fizette, amelyet a személyi jellegű egyéb kifizetések között számolt el. A biztosítási díj a magánszemélyeknek egyéb jövedelme volt, amelyet szja-fizetési kötelezettség terhelt, a társaságot viszont járulékfizetési kötelezettség terhelte. A magánszemélyek szja-bevallásukban érvényesítették az életbiztosításra járó adókedvezményt. 2003-ban "A" társaságból kivált "B" társaság úgy, hogy az "A" társaság tulajdonosa lett az egyik magánszemély, a "B" társaság tulajdonosa a másik magánszemély. A kiválás során nem rendelkeztek arról, hogy a még le nem járt biztosítási szerződésből eredő, hátralévő díjfizetési kötelezettséget mely társaság teljesíti. A kiválás cégbírósági bejegyzését követően az "A" társaság tulajdonosa a "B" társaság tulajdonosának biztosítását felmondta úgy, hogy az okiratot a "B" társaság tulajdonosával is aláírattatta. A biztosító a biztosítási díj visszavásárlási értékét "A" társaság bankszámlájára utalta vissza, mintegy 2 millió forint összegben, amelyet "A" társaság nem hajlandó "B" társaságnak részben sem átutalni. Az adóhivatal felszólította a "B" társaság tulajdonosát, hogy a 9 év alatt igénybe vett adókedvezményt fizesse vissza a törvényben rögzített szankciókkal együtt. Véleményünk szerint az "A" társaság nem jogszerűen járt el, jogalap nélkül gazdagodott. Helyesen gondoljuk? Amennyiben az átalakulás során nem rendelkeztek a biztosítási szerződésről, később szabályozni kell azt?
Részlet a válaszából: […] Hosszabban idéztük a kérdést, egyrészt a válasz megértéseérdekében, másrészt azért, hogy bemutassuk, a gazdasági életben milyen fontosszerepe van a jól megfogalmazott szerződésnek, mivel szerződés hiányában azinkorrekt kapcsolatok milyen súlyos következményekkel járnak....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. július 20.
Kapcsolódó címke:

Partnervállalkozások megítélése

Kérdés: A társasági adó szempontjából minősíthető-e kisvállalkozásnak az a kft., amelynek 100 százalékban egy svédországi részvénytársaság a tulajdonosa, és amely részvénytársaságnak a világ számos országában van leányvállalata? A társaságiadó-bevallás útmutatója alapján ugyanis nem egyértelmű számomra, hogy a kapcsolt vállalkozás adatait is be kell-e számítani a minősítéshez. Ha a kft. és az anyavállalat adatait is össze kell adni, akkor egy tulajdonképpen kis cég is eleshet a kisvállalkozásokra vonatkozó kedvezményektől.
Részlet a válaszából: […] A társasági adóról szóló törvény egyes rendelkezéseialkalmazásában a kis- és középvállalkozásnak minősülő adózó besorolásánál akis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV.törvény 5. § (5) bekezdésében előírtak az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. június 29.
Kapcsolódó címkék:  

Visszáru számlázása

Kérdés: Uniós tagállami vevőnk 3 hónap múlva visszaküldi az általunk gyártott terméket, amelyről visszáruszámlát állítunk ki. Kérdésem, hogy milyen dátumú árfolyamot kell figyelembe vennünk?
Részlet a válaszából: […] ...keletkezésének napján (a helyesbítő számlakiállításának napján) érvényes MNB devizaárfolyam figyelembevételével kell azáfabevallást elkészíteni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. június 29.
Kapcsolódó címkék:  

Bevallás javítása

Kérdés: Egy kft. 2003. évi társaságiadó-bevallását hibernálták. Korábban az adóhatóság többször is levélben felszólította az ügyfelet, hogy tartalmi hiba miatt fáradjon be kijavítani, de a cég ezt nem tette meg. Kérdésem, hogy ezt a 31-es bevallással tudja-e javítani, vagy 32-es bevallással pótolni?
Részlet a válaszából: […] ...adott időszakra szóló bevallás már az adóhatóságnyilvántartásában szerepel, csak annak adatait nem lehetett feldolgozni.Önrevíziós vagy pótló bevallás beadása helyett fel kell vennie az illetékesadóhatósággal a kapcsolatot a korábban beadott bevallás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. június 29.
Kapcsolódó címkék:  

Tartalmi hiba javítása bevallásban

Kérdés: Ha egy cég a tao-bevallását beadta, az adóhatóság behívta tartalmi hiba miatt javítani, melyet az adózó javított is, az abban szereplő adatokat hogyan lehet később javítani? Csak önrevíziózni lehet? Csak a bevallás első oldala javítható, a mérlegeredménysorok nem, ill. az adóalapnövelők, -csökkentők sem? Indoklás szükséges, vagy elég egy levél formájában közölni a változást?
Részlet a válaszából: […] ...bevallás tartalmi javítására a bevallás feldolgozhatóságaérdekében volt szükség. Az ilyen típusú javítás az adózás rendjéről szólótörvény (Art.) 34. §-a szerint történik, tehát nem tekinthető ellenőrzésnek,így pusztán ezért nincs önrevíziós tilalom....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. június 29.
Kapcsolódó címkék:  
1
106
107
108
142