Találati lista:
1101. cikk / 5308 Diszkontértékpapírok hozama
Kérdés: Hogyan kell elszámolni a diszkontértékpapírok hozamát?
1102. cikk / 5308 Kamatozó értékpapírok hozama
Kérdés: Hogyan kell elszámolni a hitelviszonyt megtestesítő kamatozó értékpapírok hozamát?
1103. cikk / 5308 Borravaló bizonylat nélkül
Kérdés: Hogyan kell elszámolni egy cég üzleti partnerének éttermi vendéglátása során adott borravalót, amelynek összegét a számlán nem tüntetik fel? El lehet számolni azt is reprezentációs költségként, vagy a dolgozó jövedelmeként kell kimutatni? Van-e különbség az elszámolás módjában akkor, ha bankkártyával történik a fizetés, vagy akkor, ha készpénzzel? A borravaló összege nem szerepel a számlán, illetve a nyugtán.
1104. cikk / 5308 Evás vállalkozás év végéig "nem tesz semmit"
Kérdés: A Számviteli Levelek 411. számában a 8009-es kérdésre adott válaszukban részletes tájékoztatást adtak az eva megszűnésével kapcsolatos teendőkről. Ha az adóalany nem tesz semmit, nem jelentkezik át sehova, milyen következményekkel jár? "Elveszíthető-e" így a cég?
1105. cikk / 5308 Ballonos víz és szikvíz adózása
Kérdés: Cégünk nincs rákötve a vezetékesvíz-hálózatra, kizárólag fúrt kúttal rendelkezik. Az ivóvíz biztosítása a dolgozók részére ballonos vízzel és szikvízzel történik. A ballonos víz és a szikvíz után van-e a vállalkozásnak szja- és szochofizetési kötelezettsége, illetve a beszerzést terhelő előzetes áfa levonható-e?
1106. cikk / 5308 Közvetített szolgáltatás – iparűzési adó
Kérdés: Egy társaság a tulajdonában álló ingatlant több bérlőnek bérbe adja. A bérleti díj mellett a bérlők üzemeltetési díjat is fizetnek, a bérelt ingatlan négyzetméterének arányában. A szerződés szerint az üzemeltetési díj az alábbi tételeket foglalja magában:
– az ingatlan vagyonbiztosítása, építményadó;
– központi épületgépészeti berendezések, fővezetékek karbantartása, javítása (vízszolgáltatás, gáz, fűtés, csatorna, elektromos szolgáltatás);
– épületek szerkezeti elemeinek karbantartása, javítása;
– közös területek takarítása, rovarirtás;
– nonstop őrzés és védelem;
– tűzvédelmi rendszerek karbantartása, javítása;
– az üzemeltetési tevékenység felügyelete.
A bérbeadó a működés során az összes fenti szolgáltatást külső szolgáltatótól veszi igénybe, erre nincs utalás a szerződésben. A szerződés szerint a bérbeadó havonta fix összegű üzemeltetésidíj-előlegre jogosult. A számla havonta üzemeltetésidíj-részszámlaként kerül kiállításra. Az üzemeltetésiköltség-előleg összegével negyedévenként számol el a bérbeadó, ekkor kiállítja a negyedéves tényadatok alapján a különbözetről a számlát. A fentiekben felsorolt tételek közül az iparűzési adó elszámolásakor mely költségek vehetők figyelembe közvetített szolgáltatásként? A közvetített szolgáltatásként elismert és nem elismert egyéb költségek továbbszámlázásakor milyen formai követelmények merülhetnek fel a számla kiállításakor? A fenti költségek figyelembe vehetők-e közvetített szolgáltatásként, ha azok a kimenő számlán egy összegben üzemeltetési díjként szerepelnek, azon feltüntetésre kerül, hogy közvetített szolgáltatást tartalmaz, és a mellékletben kerülnek részletezésre az érintett tételek?
– az ingatlan vagyonbiztosítása, építményadó;
– központi épületgépészeti berendezések, fővezetékek karbantartása, javítása (vízszolgáltatás, gáz, fűtés, csatorna, elektromos szolgáltatás);
– épületek szerkezeti elemeinek karbantartása, javítása;
– közös területek takarítása, rovarirtás;
– nonstop őrzés és védelem;
– tűzvédelmi rendszerek karbantartása, javítása;
– az üzemeltetési tevékenység felügyelete.
A bérbeadó a működés során az összes fenti szolgáltatást külső szolgáltatótól veszi igénybe, erre nincs utalás a szerződésben. A szerződés szerint a bérbeadó havonta fix összegű üzemeltetésidíj-előlegre jogosult. A számla havonta üzemeltetésidíj-részszámlaként kerül kiállításra. Az üzemeltetésiköltség-előleg összegével negyedévenként számol el a bérbeadó, ekkor kiállítja a negyedéves tényadatok alapján a különbözetről a számlát. A fentiekben felsorolt tételek közül az iparűzési adó elszámolásakor mely költségek vehetők figyelembe közvetített szolgáltatásként? A közvetített szolgáltatásként elismert és nem elismert egyéb költségek továbbszámlázásakor milyen formai követelmények merülhetnek fel a számla kiállításakor? A fenti költségek figyelembe vehetők-e közvetített szolgáltatásként, ha azok a kimenő számlán egy összegben üzemeltetési díjként szerepelnek, azon feltüntetésre kerül, hogy közvetített szolgáltatást tartalmaz, és a mellékletben kerülnek részletezésre az érintett tételek?
1107. cikk / 5308 Végzés részletfizetési megkötéssel
Kérdés: Újabban nemcsak (előlegfizetéses és előlegfizetés megkötés nélküli) határozatot ad ki az Államkincstár, hanem végzést is. Azt is kétféle verzióban: előlegmegkötéssel (ez egyértelmű kötelezettség) és részletfizetési megkötéssel. Az utóbbi megkötésű végzést – a kettős könyvvitelben – egyéb bevételként kell könyvelni?
1108. cikk / 5308 Munkavállalók által használt eszközök
Kérdés: A legtöbb vállalkozás vásárol olyan eszközöket, amelyeket többnyire a munkavállalók a napi munkavégzésük során használnak, habár ezen eszközök használatára üzleti partnerek fogadása, vendéglátása során is sor kerül. Ilyen eszközök pl. a törölköző, evőeszközök, műanyag doboz, illetve egyéb konyhai eszközök. Ezen eszközök beszerzési árát el lehet-e számolni anyagköltségként? Az áfa visszaigényelhető? A vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségnek minősül?
1109. cikk / 5308 Hitelkártya használata
Kérdés: A bankkártya használatával kapcsolatos követelményeket a Számviteli Levelek 412. számában a 8020. kérdésre adott válaszban részletezték. Kérem, hogy a hitelkártya használatával kapcsolatos könyvelési tételeket is mutassák be.
1110. cikk / 5308 Visszáru vagy visszaszámlázás
Kérdés: A vevő cég a visszaküldött terméket számlázza, és nem helyesbítő számlával küldi vissza. Így az eredeti eladónál a visszaküldött termék új beszerzésként jelenik meg, és nem az árbevételt csökkenti. Helyes ez így?
