Tevékenység géppark és munkaerő nélkül

Kérdés: A mezőgazdasági cégnek kizárólag földje van, sem gépparkkal, sem munkaerővel nem rendelkezik. Így szolgáltatást vesz igénybe más társaságoktól, amelyek nemcsak a szolgáltatást nyújtják, hanem adott esetben a szükséges vetőmagot, növényvédő szert, műtrágyát is. Ha külön tételként számlázzák a szolgáltatást és külön a felhasznált alapanyagot, számlázhatják-e a vetőmagot a fordított áfa szabályai szerint? És ha a számla egyszerre tartalmazza a szolgáltatást és az alapanyagot? A felhasznált alapanyag könyvelhető-e anyagköltségként az 51-es számlára?
Részlet a válaszából: […] ...végző céget például azzal támogathatja, hogy a mezőgazdasági tevékenység érdekében szükséges beszerzések, szolgáltatás-igénybevételek finanszírozásához kamatmentesen előleget nyújt.Ha a cégnél nincs a mezőgazdasági tevékenységhez értő szakember, akkor...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. augusztus 19.
Kapcsolódó címke:

Visszavásárolt üzletrészek kezelése

Kérdés: A kft. évekkel ezelőtt visszavásárolta üzletrészének egy részét. A Ptk. 3:175. §-ának (3) bekezdése szerint "az ellenérték fejében megszerzett üzletrészt a vásárlástól számított egy éven belül a társaság köteles elidegeníteni, a tagoknak törzsbetéteik arányában térítés nélkül átadni, vagy a törzstőke-leszállítás szabályainak alkalmazásával bevonni". A Ptk. életbelépésekor már meglévő visszavásárolt üzletrészekre is vonatkozik ez az előírás? Ha igen, mikortól számít az egy év? Mi történik, ha az üzletrész továbbra is a kft. birtokában marad? A különböző időpontokban és áron visszavásárolt üzletrészek közül például részbeni értékesítésnél a visszavásárlási értéket milyen sorrendben lehet elszámolni?
Részlet a válaszából: […] ...illetve – ha a társaság többletpénzeszközzel rendelkezett a visszavásárláskor, akkor – a többlet­pénzeszköz hasznosításának bevételétől esik el a társaság. Ebből következően a társaság számára anyagi hátránnyal jár, ha a visszavásárolt üzletrészt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. augusztus 19.
Kapcsolódó címke:

Jövedékiadó-visszatérítés a bértermeltetőnél

Kérdés: A mezőgazdaságban felhasznált gázolaj utáni jövedékiadó-visszatérítés feltételeiről és szabályairól szóló 341/2007. (XII. 15.) Korm. rendelet 4. §-ának (1) bekezdése szerint: "A jövedékiadó-visszatérítés feltétele, hogy a mezőgazdasági termelő ... vagy a gépi bérmunka-szolgáltatás igénybevételéről saját nevére szóló, a bevallás benyújtását megelőző öt éven belül kiállított számlával rendelkezzen. ... A gépi bérmunka-szolgáltatás igénybevétele esetén a bérmunkát végző által kibocsátott számlán elkülönítetten kell szerepelnie a tényleges üzemanyag-felhasználás mennyiségének és összegének." Hogyan kell a törvényi előírások szerint eljárni, ha a bértermeltetőnek mezei leltárt számláznak, ami befejezetlen termelés? Ez esetben a bértermeltető elesik a jövedékiadó-visszatérítéstől?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben hivatkozott előírás alapján egyértelmű, hogy a mezőgazdasági termelő, illetve a gépi bérmunka-szolgáltatást igénybe vevő számára biztosított, a nevére kiállított számla alapján, a gázolaj-felhasználás utáni jövedékiadó-visszatérítés.A december 31-i...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. augusztus 19.

Szt. változása – Rendkívüli tételek megszüntetése

Kérdés: Kérdés: Néhány nappal ezelőtt olvastam, hogy a számviteli törvény 2016. január 1-jétől jelentősen módosul (legalábbis a módosítást tartalmazó törvény terjedelméből ez következik). Lehetne ezen módosítások közül néhányról, számlaösszefüggésekkel is kiegészítve, a Számviteli Levelekben is olvasni?
Részlet a válaszából: […] ...kapcsolódik, mivel az új számviteli irányelv nem teszi lehetővé rendkívüli tételek elszámolását. Ezért a korábban rendkívüli bevételként, illetve rendkívüli ráfordításként meghatározott tételeket tartalmuknak és jellegüknek megfelelően az egyéb bevételek,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. július 30.
Kapcsolódó címke:

Pályamatricadíj

Kérdés: A pályamatricadíj elszámolásával kapcsolatos 4051. számú válaszuk megállja a helyét a mai jogszabályok mellett is? Cégünknél is vásárol a kiküldetési rendelvénnyel elszámoló magánszemély a cég nevére pályamatricát. Mivel egynapos matrica nincs, így négynaposat vesz. A hivatkozott válaszból az derül ki, hogy a cég elszámolhatja költségként a pályadíjat úgy, hogy nem keletkezik egyik részéről sem személyijövedelemadó- és járulékkötelezettség. Ez így van a 2015. évben is? Nem terheli emiatt a magánszemélyt cégautóadó-kötelezettség?
Részlet a válaszából: […] ...Mi legyen a fennmaradó három nappal? A válaszhoz az Szja-tv. 4. §-a (2a) bekezdésének a) pontjára hivatkozunk. E szerint nem keletkezik bevétel..., ha a dolog, a szolgáltatás személyes szükséglet kielégítésére is alkalmas, és a tevékenység hatókörében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. július 30.
Kapcsolódó címke:

Végelszámolás, ha a vagyon nem elegendő a kötelezettségre

Kérdés: A társaság taggyűlése a társaság végelszámolását határozza el. A végelszámoló a korrigált nyitó mérleg alapján azt állapítja meg, hogy a társaság vagyona nem elegendő a kötelezettségek kifizetésére, amiatt, mert az ügyvezető (aki a társaság tagja is) korábban kölcsönt bocsátott a társaság rendelkezésére (más tartozás nincs). A cégtörvény szerint, ha a cég vagyona a hitelezők fedezetére nem elegendő, és a tagok a hiányzó összeget harminc napon belül nem fizetik meg, haladéktalanul köteles felszámolási eljárás lefolytatására irányuló kérelmet benyújtani. Helyes-e a következtetés? A végelszámoló kéri a tagokat, fizessék be a hiányzó összeget (ami a kölcsönnel egyenlő). Ezt követően a végelszámoló kifizeti a korábban nyújtott kölcsönt, és ezáltal megszűnik a végelszámolást akadályozó tényező. Mi az így rendelkezésre bocsátott összeg jogcíme? Pótbefizetés? A saját tőke elemein belül hol kell kimutatni? A pénzügyi rendezést lehet-e beszámítással rendezni (ha a követelés és a kötelezettség jogosultja ugyanaz a személy)?
Részlet a válaszából: […] ...a tulajdonosokkal (tagokkal) szembeni kötelezettséget növelné!]Mi lehet a megoldás? A tagok által befizetett összeget a rendkívüli bevételek között kell elszámolni azzal, hogy ha a rendkívüli bevételek elszámolása miatt a végelszámolás időszaka alatti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. július 30.
Kapcsolódó címke:

Faktorálás

Kérdés: Kérem, mutassák be a faktorálás jogi és számviteli előírásait, kiegészítve azokat a kapcsolódó számlaösszefüggésekkel is.
Részlet a válaszából: […] ...egyidejűleg – az elszámolási számlával szemben szünteti meg a pénzkölcsönnyújtásból származó követelését, és számolja el a kamatbevételt (T 479 – K 364 és T 479 – K 974).A pénzkölcsön összegének meghatározása általában oly módon történik, hogy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. július 30.
Kapcsolódó címke:

Engedményezés

Kérdés: Kérem, mutassák be az engedményezés jogi és számviteli előírásait, kiegészítve azokat az indokolt számlaösszefüggésekkel is.
Részlet a válaszából: […] ...8891 – K 31-36;– az engedményesnél (az átvevőnél): T 3655 – K 9891 és T 9891 – K 4833(a követelés kiegyenlítéséig halasztott bevételként időbelileg el kell határolni).A kötelezettnél könyvelni nem kell, csak a hitelező, szállító neve változik az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. július 30.
Kapcsolódó címke:

Kiva-adóalap az adóalanyiság utolsó évében

Kérdés: Kivából 2015. december 31-én kilépő kft. zárása esetén a kilépési fordulónapon meglévő szállító-, illetve vevőállományt korrekciós tételként milyen értéken kell figyelembe venni? Úgy, mintha azt kiegyenlítették volna, tehát tényleges – áfás – értéken, vagy áfa nélküli (nettó) értéken?
Részlet a válaszából: […] ...megállapítása során a növelő és csökkentő tételt általános forgalmi adó nélkül kell figyelembe venni, tekintettel arra, hogy a Katv. bevétellel és költséggel történő korrekciót ír elő, amelyeknek nem része az általános forgalmi adó [Katv. 20. §-ának...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. július 30.
Kapcsolódó címke:

Alapítvány által továbbadott támogatás

Kérdés: Alapítvány iskolát tart fenn, amelyhez költségvetésből normatív támogatást – fejkvótát – kap. A kettős könyvelést végző alapítvány a kapott normatív támogatást egyéb bevételként, az iskolának egy az egyben átutalt összeget pedig egyéb ráfordításként számolja el?
Részlet a válaszából: […] ...helyi önkormányzati és egyéb támogatásokat, az érdekeltségi hozzájárulást – ha jogszabály másként nem rendelkezik – bevételként számolja el. A (6) bekezdés szerint az egyéb szervezetnél (így az alapítványnál is) a továbbutalási céllal...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. július 30.
Kapcsolódó címke:
1
191
192
193
532