5320 talált cikk a bevétel kifejezésre

Kérdés: A kft. egyik tagja kilép a kft.-ből. Az elszámolás során a kft. tulajdonát képező ingatlant kapja meg. Az ingatlan értéke meghaladja az elszámolás során járó vagyont. A kft.-ben maradó tag lemond az eredménytartalékról a kilépő javára, ami nem fedezi az ingatlan értékét. A kft.-nek minimális pénzkészlete van, tartozásai vannak. Hogyan kell kivezetni az átadott ingatlant? Helyes-e az a megoldás, hogy az eredménytartalékkal szemben kivezetett ingatlantöbbletet a kilépő taggal szemben kötelezettségként írják elő, amit meghatározott időn belül visszafizet a kft.-nek? Mi az osztalékadó és az eho alapja?

Kérdés: A társaság megvásárolja a banktól 100 egységért annak hitelezésből származó adós társasággal szemben fennálló követelését, amelynek értéke 200 egység. A követelés fedezete egy ingatlan megvásárlására – a bank és az adós társaság között – megkötött opciós szerződés, amely a követeléssel együtt a társaság tulajdonába került. Az opciós szerződés szerint az ingatlan fedezeti ára 150 egység. A társaság él az opciós jelleggel, és megvásárolja az ingatlant. Hogyan kell elszámolni a fen­tieket?

Kérdés: Ügyfelem – GOP-pályázat keretében – nagy összegű támogatást nyert el saját fejlesztésű, saját előállítású eszköz létrehozására. 2012-2013. években előleget kapott, amelynek elszámolására 2014. év végén kerül sor. A 2014. évi elszámolásban nemcsak az előlegösszeget mutatták ki, hanem azonfelül az időközben felmerült tételeket is, a támogatási szerződés szerint. Az előleget mikor kell átvezetni a rendkívüli bevételek közé: a támogató által elfogadott elszámolás visszaigazolásának időpontjában, vagy az előlegen felüli összeg folyósításakor?

Kérdés: A társaság 1 millió euró kölcsönt kap a tulajdonosától, ami 2014. június 30-án átutalással megérkezett. Az euró beérkezésének időpontjában az MNB-árfolyam 310 Ft/euró. A kölcsön visszafizetésének határideje 2015. június 30-a. A társaság kifizetéseinek rendezéséhez az eurót forintra váltja át, és felhasználja. A társaság határidős vételi szerződést köt a bankkal, amely alapján 2015. június 30-án 315 Ft/euró árfolyamon vásárolhat a kölcsön visszafizetéséhez 1 millió eurót. Hogyan kell értékelni 2014. december 31-i beszámolóban az 1 millió eurós kötelezettséget 320 Ft/euró árfolyam esetén? A határidős vételi szerződés alapján a kölcsön futamidejére vetítve a határidős szerződésből adódó kötelezettségtöbbletet, esetleg időarányos részét?

Kérdés: A takarékszövetkezet felszámolásakor kaptunk egy levelet, mely szerint az OBA-kártalanítás bruttó összege: tőke 2 000 000 Ft, kamat 5000 Ft. Hogyan könyveljük? A folyószámlán lévő pénzösszeget átvezetjük a Takszöv.-vel szembeni követelésre, az OBA-tól kapott összeget pedig követeléscsökkenésként rögzítjük, a kamat kamatbevétel lesz? Vagy a Takszöv.-nél lévő tőkeösszeget rendkívüli ráfordításként, az OBA-tól kapott összeget rendkívüli bevételként számoljuk el? A gondot az okozza, hogy a felszámolás során a követelésre kapott összeg csak a követelést csökkenti. Itt is felszámolásról van szó, de belép az OBA, amelyik kártalanítást fizet. Melyik a helyes megoldás? Hogyan befolyásolja a jövedelem- (nyereség-) minimum alapját?

Kérdés: A kft.-nek meg kellett emelnie a jegyzett tőkéjét 1 millió forintról 3 millió forintra. A tőkeemelés az eredménytartalék terhére történt, illetve a hiányzó összeget a tagok fizették be. Az eredménytartalék terhére történő jegyzett-tőke-emelés után negatív lett az eredménytartalék az ezerforintos kerekítés miatt. A tőkeemelést a Cégbíróság bejegyezte. Mi a teendő a negatív eredmény­tartalékkal? Kerekítési különbözetként lehet könyvelni?

Kérdés: Az 5943. kérdésre adott válaszuk szerint az egyesületnél a tagdíjat árbevételként kell elszámolni, mivel az az egyesületi tagoknak nyújtott szolgáltatás ellenértéke. A 224/2000. (XII. 19.) Korm. rendelet 2012. január 1-jétől az "Egyéb bevételek" közé sorolta a tagdíjat. A válaszuk szerint nem lehet a tagdíjbevétel elszámolását a pénzügyi rendezéshez kapcsolni. Több szakmai cikk szerint a tagdíjat a pénzügyi teljesítéskor kell bevételként elszámolni. A szakértők ellentmondásának feloldására megoldás lehet, hogy az egyesületek a számviteli politikájukban rögzítik, hogyan kezelik a tagdíjelszámolást: pénzügyi teljesítéskor könyvelik egyéb bevételként, vagy követelésként előírják, és év végén – a zárlati munka keretében – minősítik követeléseiket?

Kérdés: Kérem, ismertessék a reklámadóval kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat, feladatokat!

Kérdés: 2000-ben alakult kéttagú betéti társaság vagyoni betétje 40 E Ft volt. 2009-ben kft.-vé alakult, a jegyzett tőkét az eredménytartalékból emelte 500 E Ft-ra. Később az egyik tag üzletrészét a másik tag részére eladta, így jelenleg egyszemélyes kft.-ként működik. A jelenlegi tulajdonos üzletrészét felesége részére elajándékozná, emiatt az alapító okiratot módosítani kell, esedékessé válik a törzstőke 3 millió forintra emelése is, ami az eredménytartalékból történne. A jelenlegi tulajdonosnak az ajándékozás miatt keletkezik-e szja- és eho-fizetési kötelezettsége az eredménytartalékból történő emelések miatt? Az ajándékozás illetékmentes-e? (A házasságot 2008-ban kötötték és külön vagyonnal nem rendelkeznek.)

Kérdés: A 2013. évi CCXII. törvény 66. §-a alapján feles bérleti szerződést kívánunk kötni hat évre. A bérleti szerződés alapján a használat fejében átadott termékmennyiség számviteli elszámolása, adózása hogyan történik a bérbevevőnél és a bérbeadónál? A termőföld tulajdonosa a megkapott terménymennyiséget egy harmadik fél részére értékesíteni kívánja. Az értékesítésről milyen okmányokat, bizonylatokat kell kiállítania? A felvásárlónak, kifizetőnek kell-e levonnia adót, járulékot? A bérbeadónak van adó-, járulékkötelezettsége?