5330 talált cikk a bevétel kifejezésre

Kérdés: A kft. meghívott szállító és vevő partnerei­nek képviselői, valamint egyes saját dolgozói részvételével szakmai, üzleti konferenciát, vevő-szállító találkozót kíván rendezni. A konferencián bemutatják a cég jelenlegi helyzetét, eredményeit, sikereit, a forgalmazott új termékeket, technológiák körét, továbbá a vevő-szállító partnerek üzleti megbeszéléseket is folytatnak. Napközben szakmai előadásokon, workshopokon vesznek részt a meghívottak, amelyeket cégünk dolgozói, illetve külső meghívott előadók fognak tartani. Mivel egész napos rendezvényről van szó, ezért délben ebédet, este pedig vacsorát, napközben kávét, üdítőt, szendvicset biztosítunk a vendégek részére. A vacsorát követően szórakoztató programot szervezünk. Az egész rendezvényt egy rendezvényszervező cég fogja lebonyolítani, ez a cég fog a felmerülő költségekről számlát kiállítani. Kérdésünk az, hogy a felmerülő költségek közül melyek minősülnek reprezentációnak és melyek nem?

Kérdés: Mivel kötelező a kamarai nyilvántartásba vétel, regisztráltam, és megfizettem az 5000 forintos díjat. Kértem a számlát, de a kamara azt válaszolta, hogy ők számlát nem állítanak ki, költségeim között így is elszámolhatom. Önök szerint sem kötelesek számlát kiállítani a befizetett díjról?

Kérdés: A kft. 2008. 12. 01-jével könyvelőt váltott, aki vállalta a társaság teljes körű könyvelését. Írásbeli szerződés nem készült. Az előző könyvelő a rendelkezésére bocsátotta a könyvelőváltást megelőző bizonylatokat, kimutatásokat. Az új könyvelőnek ezekkel kapcsolatosan kifogása nem volt. Az új könyvelő könyvelte a decemberi számlákat, elkészítette a bérszámfejtést, a hozzákapcsolódó bevallásokat, az áfabevallást benyújtotta, de mérleget, társaságiadó-bevallást 2008. évre nem adott, nem ígérte meg, hogy beszámolót is készít. Lehetséges ez? 2009-ben is egész évben ő könyvelt, nála volt az összes dokumentum, bizonylat, de mérleget, helyiadó- és társaságiadó-bevallást ismételten nem készített, arra hivatkozva, hogy egy nagy értékű készpénzes ingatlanvásárlásra nem volt meg a cégben a pénzügyi fedezet, és nem kapott erre vonatkozóan információt, bizonylatot (pl. a tagi kölcsönről). Jogos-e a könyvelő hivatkozása?

Kérdés: Kérdésem az 5449. kérdésre adott válaszhoz kapcsolódik. Az első év végén az érvényes árfolyammal számoljuk el passzív elhatárolásként a költséget (300 Ft/euró árfolyamon), ha nem számláztak folyamatos teljesítést. Sőt még a következő év végén sem számlázzák ki, ekkor az euró árfolyama 250 Ft. A 3. évben számlázzák, amikor az árfolyam 320 Ft/euró. A 2. év végén, illetve a számla megérkezésekor az árfolyam-különbözetet a pénzügyi eredményben vagy a költségek között kell kimutatni? Ha az Áfa-tv. szerinti árfolyamot alkalmazzuk, akkor a számlát 320 Ft/euró árfolyamon a költségek közé kell tenni. Ebből számomra az következik, hogy az átértékelési különbözet is költség.

Kérdés: 2012. 01. 01-jétől jelentősen megváltozott a környezetvédelmi termékdíjra vonatkozó szabályozás. Ehhez kapcsolódóan kérném a termékdíj könyvelését (kontírozással) és annak időpontját ismertetni.

Kérdés: A cég reklámcéggel szerződik. A reklámozás, hirdetés díja 100 Ft + áfa, ezért cserébe a megrendelő nemcsak kiegyenlíti a díjat, hanem pluszterméket ad promóciós célra. Ezek a termékek nem termékminták, hanem normál kiszerelésű termékek, amit a repülőtéren mindenki számára elérhetően osztogatnak. Ha a termék beszerzési ára a minimálbér 1 százalékát nem éri el, adhatjuk adómentesen? A készletnyilvántartásból ki lehet vezetni 1 Ft-os áron? Ha adóköteles lenne, dönthetünk-e úgy, hogy leszámlázzuk a reklámozó cégnek piaci áron, a szétosztás az ő feladata lenne, ő fizetné az adót, vagy elszámolhatja reklámköltségként? Az ingyenes szétosztás a cég népszerűsítése érdekében történik. A kérdés az, lehetséges-e valamilyen formában adómentesen?

Kérdés: A társaság cascóval rendelkező cégautójában baleset következtében kár keletkezett. A javítást végző cég a helyreállítás teljes költségéről számlát állított ki társaságunk részére. A számla bruttó összegének 10%-át fizettük ki (bevételi pénztárbizonylat alapján) a javítást végző cégnek, mint önrészt. Helyes-e, ha az igénybe vett szolgáltatások költségei között csak a 10 százalékot könyveljük?

Kérdés: Weblapok karbantartásával, fejlesztésével, készítésével foglalkozó cég az internetről vásárolja a tevékenysége végzéséhez szükséges programokat. A programok eladói általában külföldi magánszemélyek. A beszerzésről számlát nem állítanak ki, a fizetés bankkártyával történik. Milyen adó-, járulékfizetési kötelezettség terheli a beszerző céget?

Kérdés: Cégünk mobiltelefon-számláján parkolási díj szerepel. Dolgozónk hivatali ügyben, de magán­gépkocsijával parkolt. Hogyan számolhatjuk ezt el?

Kérdés: Társaságunk lekötött euróbetéttel rendelkezik, forintban vezetjük a könyveinket, MNB-középárfolyamot használunk. A 2011. év folyamán euró ellenében értékesített tárgyi eszközt a partner 2011 júliusában kiegyenlítette, az aktuális MNB-árfolyamon vette nyilvántartásba, majd annak egy részét egy hét múlva euróban lekötötte, a lekötés napján szereplő MNB-középárfolyamon könyvelte, így nem realizált árfolyam-különbözet keletkezett. 2011. és 2012. év folyamán többször feloldott és lekötött. Év végén átértékelték. Helyesen jártak el? Az év közben nem realizált árfolyamnyereség beállítható társaságiadó-alapot csökkentő tételként?