5320 talált cikk a bevétel kifejezésre

Kérdés: 2005. év végén a társaság az euróban lévő összes követelését és kötelezettségét a számviteli politikában meghatározott árfolyamon átértékelte, jelentős árfolyamveszteség került megállapításra. A 2004. évi árfolyam-különbözet árfolyamnyereség volt, amely a számviteli politika szerint nem minősült jelentősnek, így az nem került könyvelésre. A 2005. év végén megállapított – igen jelentős – árfolyamveszteség a számvitelben minden további nélkül elszámolható? Tudomásunk szerint a céltartalék-képzési lehetőség, illetve az elhatárolás lehetősége az áfolyam-különbözet elszámolására visszamenőleges hatállyal nem alkalmazható!

Kérdés: A kft. zálogházi tevékenységet végez úgy, hogy nem minősül pénzügyi intézménynek. A hitelintézet a zálogkölcsönnyújtás pénzügyi fedezetét a kft. elkülönített bankszámlájára utalja át, a zálogkölcsön kifizetése az ezen bankszámláról felvett pénzeszközökből a házipénztáron keresztül történik. A zálogtárgyakat a kft. őrzi. A zálogkölcsön törlesztésekor, illetve annak visszafizetésekor az ügyfél a törlesztőrészletet, a kölcsön összegét, illetve a kamatot, a kezelési és egyéb költségeket a kft. pénztárába fizeti be. A ki nem váltott zálogtárgyakat a hitelintézet értékesíti a kft.-nek, a kft. pedig harmadik személyeknek. A zálogházi tevékenységgel kapcsolatos gazdasági eseményeket hogyan kell a kft.-nél elszámolni?

Kérdés: A társaság forintban meghatározott összegű hitelszerződést kötött a bankkal. A szerződésben rögzítésre került, hogy ez az összeg euróban is lehívható, de a szerződés euróban nem tartalmazta a hitelösszeget. A hitelt a társaság euróban hívta le a forintban vezetett bankszámlájára, amelyet forintban írtak jóvá. A társaság a megkapott hitel euróban számolt összegét külön átszámította a számviteli politikában rögzített árfolyamon, és ezzel a forintösszeggel könyvelte a kötelezettségek közé a hitel összegét. Helyesen járt-e el a társaság, hogy nem a banki árfolyamon átváltott forintösszegen tartja ezt a hitelt a kötelezettségek között?

Kérdés: Különböző szakkönyvekben a devizában kiállított külföldi beruházási szállítók kiegyenlítésekor az aktiválás időpontjáig keletkező árfolyam-különbözet eltérő főkönyvi számlaszám megjelölésével szerepel. (Egyik helyen 161., a másik helyen 876.) Beletartozik az előbbi árfolyam-különbözet az eszköz bekerülési értékébe, vagy nem?

Kérdés: Meglévő raktárépületből ipari üzem kialakítása bérelt ingatlanon. Az elvégzett munka 60 százaléka a tulajdonos felé – megállapodás alapján – kiszámlázásra került. Ez az összeg a havonta számlázott és fizetendő bérleti díjba beszámításra kerül. Hogyan kell elszámolni az üzem kialakításának költségeit? Hogyan kell elszámolni a meg nem térült 40, illetve a kiszámlázott 60 százalék értékű munkákat?

Kérdés: A 2006. évre vonatkozó Szja-tv.-ben az utazási bérlet kedvezménye csak a közigazgatási határon kívülről bejáró dolgozókra vonatkozik, vagy a helyben lakó dolgozókra is? A törvény szerint aki Vácról jár be dolgozni Budapestre, annak jár az utazási bérlet kedvezménye, aki Budapesten él és dolgozik, annak nem jár a kedvezmény. Jól értelmezem?

Kérdés: Társaságunk bérbeadással is foglalkozik, a bérleti díjat az Áfa-tv. 16. §-ának (14) bekezdése alapján úgy számlázza, hogy a teljesítési dátum és a fizetési határidő megegyezik. 2005 októberében számlázunk 2006. januári teljesítésű bérleti díjakat. Milyen áfamértékkel kell számlázni?

Kérdés: Vállalkozásunk az ISO rendszer kiépítésére pályázatot nyújtott be. A pályázaton nyert összeget a rendszer kiépítésének végén a tanúsítvány meglétét követően kaptuk meg. Az ISO rendszer kiépítésével kapcsolatos költségek számláit 2005. március-június hónapban kaptuk meg, a tanúsítványt 2005 júniusában, a támogatást 2006 januárjában. A számlák előzetesen felszámított áfáját 2005-ben levontuk, helyesen jártunk el? A 2006 januárjában megkapott támogatás 2005. évi egyéb bevétel? Ha az ISO rendszer költségeit alapítás-átszervezés címén aktiváljuk, az egyéb bevételt is el kell határolni? És mit veszünk figyelembe az arányosításnál, ha arányosítani kell? Mikor kell a támogatást a társaságiadó-bevallásban csekély összegű támogatásként szerepeltetni?

Kérdés: Magyarországon bejegyzett bt. beltagja Németországban végez fordítói tevékenységet, amelyet a bt.-jén keresztül számláz. Tevékenységének értéke nem haladta meg a 10 000 eurót. A cég alapfelállásban alanyi adómentességet választott. A székhely rezsiköltségein kívül minden számlája német (telefon, benzin). Tartósan külföldön tartózkodik, csak havonta-kéthavonta utazik haza. A minimálbér után megfizeti a járulékait. Mire kell odafigyelnie, hogyan számolja el a számláit, hogy számolja el a külföldi tartózkodását?

Kérdés: Társaságunk önkormányzati hatáskörbe utalt, kötelező közszolgáltatási körbe tartozó hulladékgazdálkodási szolgáltatást végez. A vonatkozó törvény szerint a közszolgáltatás igénybevételéért az ingatlantulajdonost terhelő díjhátralék 2001. évtől adók módjára behajtandó köztartozás. Társaságunk a törvényi előírásoknak maradéktalanul eleget tesz, de az adók módjára történő behajtás során meg nem térülő díjak rendezése nem rá tartozik. A 2000. évi XLIII. törvény 26. §-a szerint: "Ha a köztartozás behajthatatlan, a települési önkormányzat – a feladathoz kötött állami támogatás terhére – a behajthatatlanság tényének megállapítását követő nyolc napon belül megtéríti a díjhátralékot a közszolgáltató részére." Mi az eljárás akkor, ha a közszolgáltató céget alapító önkormányzat esetében a törvény idézett előírása nem valósul meg? Az önkormányzat melyik közigazgatási szervének a feladata a behajthatatlanság tényének dokumentálása? Elzárkózhat-e az érintett önkormányzat a meg nem térült díjhátralék megtérítésének igényétől azzal, hogy nem rendelkezik a törvényben előírt feladathoz kötött állami támogatással? Helyesen értelmezzük-e, ha a meg nem térült díjhátralékok önkormányzattal szembeni érvényesíthetősége fennáll, nem a "tartozásátvállalás", hanem a "követelésengedményezés" szabályait kell alkalmazni?