Könyvelőirodával végzett könyvviteli szolgáltatás

Kérdés: Az Szt. 151. §-ának (1) bekezdése szerint a vállalkozók olyan társaságot is megbízhatnak a könyvviteli szolgáltatás végzésével, amelynek tagja vagy alkalmazottja rendelkezik az előírt képesítéssel, illetve a tevékenység ellátására jogosító engedéllyel. A társaságként működő könyvelőirodának kell-e különengedély a könyvviteli szolgáltatásról szóló szerződés megkötéséhez? A megbízók ugyanis a könyvelőirodákkal vannak szerződéses kapcsolatban, és nem a könyvelőirodák tagjaival, alkalmazottaival. A kiegészítő mellékletben fel kell tüntetni a beszámoló összeállításáért felelős könyvelő nevét, engedélyszámát. A könyvelőiroda – mint társaság – nem felel a beszámoló összeállításáért? Lehet a könyvelőiroda vezetője olyan személy, akinek nincs mérlegképes könyvelői képesítése?
Részlet a válaszából: […] ...hosszabban idézett kérdéssor többségére gyakorlatilag igena válasz a következő kiegészítések figyelembevételével.Amikor a társaságként működő könyvelőiroda (a továbbiakban:könyvelőiroda) megköti a könyvviteli szolgáltatás körébe tartozó feladatok [azSzt. 150...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. június 30.

Pénzintézet lakáscélú hitele saját munkavállalóinak

Kérdés: Pénzintézetünk az elmúlt évek során folyósított saját dolgozó részére a mindenkori jegybanki alapkamaton, az Szja-tv. 38. §-ában meghatározott, lakáscélú feltételeknek megfelelő kölcsönt. Igénybe veheti-e a dolgozó az Szja-tv. 38. §-ában meghatározott lakáscélú kedvezményt (max. 240 ezer forint)? Az APEH 2001/1. iránymutatásából úgy értelmezhetjük, hogy nem, de mi vitatjuk, ha a pénzintézet dolgozójának szociális vagy esetileg pénzkölcsönt nyújt. Egy hosszú futamidejű lakáscélú kölcsön véleményünk szerint nem szociális és nem eseti jellegű. A dolgozók részére a saját hirdetményünkhöz képest valóban alacsonyabb a kamatláb, de a második bekezdés a piaci lakáshiteleknél alacsonyabb kamatlábat definiál. Ha megnézzük, a piacon pl. használt lakás vásárlására akár 6 százalékos kölcsön is felvehető, tehát ennél az általunk alkalmazott kamatláb magasabb. Az igaz viszont, hogy a dolgozónak nyújtott hitelfeltételek bárki számára nem elérhetőek.
Részlet a válaszából: […] ...megfelelő kölcsön (ún. belső hitel) eseténa munkáltató nem jogosult az Szja-tv. 38. §-ában meghatározott adókedvezményigénybevételét biztosító igazolás kiadására.A pénzintézet által munkáltatóként a munkavállalók részérebiztosított...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. június 30.
Kapcsolódó címkék:  

Káresemény utáni javítási költségek elszámolása

Kérdés: A cégautó káresemény utáni javítási költségét – mint ahogyan az 1897. kérdésre adott válaszban írták – a társaság igénybe vett szolgáltatás költségeként könyveli (T 523 – K 454). Más szakirodalomban viszont azt olvastam, hogy a káreseményekkel kapcsolatos kifizetéseket a 8631. számlára kell könyvelni, hivatkozva az Szt. 81. §-a (2) bekezdésének a) pontjára. Mi a helyes könyvelési tétel?
Részlet a válaszából: […] ...nem változtat az, ha a kár,káresemény biztosított vagyontárgyban következik be, s hogy a biztosító általmegtérített összeget az egyéb bevételek között kell kimutatni. (Ebből nemkövetkezik az, hogy a felmerült költségeket is az egyéb ráfordítások közöttkell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. június 9.
Kapcsolódó címkék:  

Nullára leírt gépkocsi felújítása

Kérdés: Kis tehergépkocsit két éve az értékelési tartalékkal szemben nullára leírtak. Most felújították. Hogyan kell ezt elszámolni az adott esetben? Módosítja az értékhelyesbítés összegét?
Részlet a válaszából: […] ...(kapacitása, pontossága) helyreállítását szolgáló felújítási munkaértéke]. A felújítás elvégzése utáni bruttó érték figyelembevételével kell ahátralévő hasznos élettartam alatti értékcsökkenési leírást meghatározni. A felújítás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. június 9.
Kapcsolódó címkék:  

Természetbeni juttatás

Kérdés: A 2004. évre vonatkozó módosított Szja-tv. 69. §-ának (1) bekezdése természetbeni juttatás d) pontjában szerepel, hogy "valamennyi munkavállaló részére azonos feltételekkel és módon ingyenesen biztosított termék vagy szolgáltatás" akkor tekinthető természetbeni juttatásnak, ha "igénybevétele minden munkavállaló számára is ténylegesen elérhető". A fentieket figyelembe véve a számla alapján kifizetésre kerülő munkaruha-térítés természetbeni juttatásnak tekinthető-e abban az esetben, ha annak összeghatára beosztástól függően változó, vezetők és beosztottak eltérő juttatásban részesülnek. A 69. §-a (1) bekezdésének e) pontja szerint "a kollektív szerződésben rögzítetten" munkakör, beosztás alapján is szabályozható a juttatás mértéke. A kollektív szerződéssel nem rendelkező vállalkozásoknál ez milyen módon alkalmazható?
Részlet a válaszából: […] ...az adható természetbeni juttatások esetében meg kell felelni annaka követelménynek, hogy a termék megszerzése, illetve a szolgáltatásigénybevétele minden munkavállaló számára ténylegesen is elérhető legyen[Szja-tv. 69. §-a (1) bekezdésének d) pontja]. E...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. június 9.
Kapcsolódó címke:

Kártérítés továbbhárítása

Kérdés: Jogerős bírósági határozat a kft.-t nagy összegű kártérítésre kötelezte 2004-ben. A kft. ezen kártérítést továbbháríthatja a nagykereskedő cég felé. Mivel 2004-től az Szt. szerint a kft.-nek akkor is kell könyvelnie, ha nem történt fizetés, emiatt a mérleg szerinti eredménye veszteség lesz. Elhatárolhatja-e a kft. az általa fizetendő kártérítést olyan mértékben, amilyen mértékben azt a nagykereskedelmi cégtől meg fogja kapni?
Részlet a válaszából: […] ...elősegíteni. Az adott időszak eredményének meghatározásakor atevékenységek adott időszaki teljesítéseinek elismert bevételeit és abevételeknek megfelelő költségeit (ráfordításait) kell számításba venni. A kártérítésként fizetendő összeg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. június 9.
Kapcsolódó címkék:  

Kötelező-e a könyvvizsgálat?

Kérdés: Az Szt. 155. §-ának (4) bekezdéséhez kapcsolódik a kérdés. A társaságot jogelőd nélkül alapították 2004. 07. 21-én, a cégbíróságon 09. 16-án bejegyezték. Az előtársasági időszak alatt 28 122 ezer forint árbevételt realizált, a bejegyzést követően 2004-ben (november 30-ig) még 76 384 ezer forintot. A társaság jogásza és a megkérdezett könyvvizsgálók között véleményeltérés van abban, hogy a bejegyzett társaság 2004. évben könyvvizsgálatra kötelezett-e vagy sem.
Részlet a válaszából: […] ...valójában választ ad akérdésre. Jogelőd nélkül alapított társaságnál nem lehet megvárni az üzletiévet megelőző két üzleti év árbevételadatait, hogy azok alapján (teháttényadatok figyelembevételével) megállapítva az átlagot, lehessen dönteni akönyvvizsgálatról...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. június 9.
Kapcsolódó címke:

Saját vállalkozásban végzett beruházás áfája

Kérdés: 2004. május 1-jétől az Áfa-tv. szerint a saját vállalkozásban megvalósított beruházást is számlázni kell, ami azt is jelenti, hogy az bevételként jelenik meg. Ugyanakkor az Szt. szerint az aktivált saját teljesítmények értékében kell kimutatni a saját rezsiben előállított eszközöket. Ez azt jelenti, hogy az évekkel ezelőtti előírásoknak megfelelően a teljesítményértéket árbevételként kell elszámolni?
Részlet a válaszából: […] ...keletkezése időpontjában meghatározott előállítási költségösszegében), de ezt az értéket (az adóalapot) nem szabad árbevételkéntelszámolni (számviteli előírások szerint nincs értékesítés!), ez az érték csaka fizetendő áfa meghatározásához kell....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. június 9.
Kapcsolódó címkék:  

Vételi jegyen vásárlás

Kérdés: Vételi jegyen lehet-e továbbra is vásárolni a vállalkozásoknak a bevételt szerző tevékenységükhöz?
Részlet a válaszából: […]

Sem a mezőgazdasági különleges jogállású adóalany, sem pedig a használtcikk-kereskedelem áfaszabályaiban nem következett olyan változás, amely a felvásárlási (vételi) jegy alkalmazását ellehetetlenítené.

[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. június 9.
Kapcsolódó címke:

Óriáskerék üzemeltetése, bérleti díjának áfája

Kérdés: Az ingatlanfenntartással, -hasznosítással foglalkozó társaság adózást választott bérbeadási tevékenységére. 2004 nyarán egy közösségi adószámmal rendelkező német céggel kötött szerződést óriáskerék üzemeltetésére. A bérleti díjat áfával vagy anélkül kell-e számlázni?
Részlet a válaszából: […] ...németfél legfeljebb mint külföldön nyilvántartásba vett adóalany részesülhetadó-visszatérítésben. [Figyelem! Ha azonban a német fél bevételszerzőtevékenységhez jut Magyarországon az óriáskerék révén, a 13. § (1) bekezdésének9. pontja alapján telephellyel bír...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. június 9.
Kapcsolódó címkék:  
1
423
424
425
532