Kilépő bt.-taggal kapcsolatos elszámolás

Kérdés: Kettős könyvvitelt vezető bt.-ből kilépő tag 250 E Ft tagi betét összegére 1000 E Ft kifizetésére kerül sor a vagyonmegosztás alapján. A saját tőke jegyzett tőkéből és eredménytartalékból áll. A jegyzett tőke összege nem változik, mivel a maradó tagok megemelik a tagi betéteik összegét. A vagyonnövekmény a korábbi évek mérleg szerinti eredménye. Az 1000 E Ft összegű kifizetést könyvelhetjük-e az eredménytartalék terhére, vagy hogyan könyvelendő? A kifizetés az szja szempontjából osztaléknak, vagy a befektetett eszköz árfolyamnyereségének tekintendő-e?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...A társas vállalkozás vagyonából a magánszemély által tagi jogviszonyának megszűnése következtében, arra tekintettel megszerzett bevételből az a rész, amely meghaladja a tagi betét összegét, a magánszemély vállalkozásból kivont jövedelmének minősül. A...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2004. április 1.
Kapcsolódó címke:

Víziközmű-fejlesztési hozzájárulás elszámolása

Kérdés: A kft. a víz- és csatornaközmű üzemeltetését az önkormányzattal kötött koncessziós szerződés alapján végzi. A vonatkozó kormányrendelet szerint a szolgáltató részére víziközmű-fejlesztési hozzájárulást kell fizetni. A hozzájárulás mértéke az igényelt szolgáltatáshoz szükséges fejlesztés költségeinek arányos része. A víziközmű-fejlesztési hozzájárulás elkülönítetten kezelendő, és kizárólag a víziközmű fejlesztésére fordítható. Hogyan kell ezt a számvitelben elkülönítetten kezelni? Hol kell elszámolni, mivel áfával növelten számlázni kell?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...is fejlesztési hozzájárulásnak kell tekinteni, és mint ilyent, az Szt. 86. §-a (4) bekezdésének b) pontja alapján rendkívüli bevételként kell a szolgáltatónál elszámolni, és halasztott bevételként időbelileg el kell határolni. A...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2004. április 1.
Kapcsolódó címkék:  

Öt évnél hosszabb veszteség-elhatárolás

Kérdés: Egy bt. 10 éve működik eredményesen, de piacvesztés miatt eddigi tevékenysége megszűnt. 2003-ban jelentős beruházást valósított meg. Az adóalapja azonban az értékcsökkenési leírás miatt negatív lesz. Van-e lehetőség arra, hogy a Tao-tv. 17. §-ának (8) bekezdése alapján kérelmezze a veszteség elhatárolását 5 évnél hosszabb időre?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...(8) bekezdése szerinti engedély alapján is csak a keletkezését követő 5 adóévben írható le.Megjegyezzük: az Szt. előírásai figyelembevétele mellett általában nem lehet 2 év alatt a tárgyi eszköz bekerülési értékét értékcsökkenési leírásként elszámolni. Így...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2004. április 1.
Kapcsolódó címkék:  

Tagi kölcsön árfolyamveszteségének elszámolása

Kérdés: A társaság külföldi tulajdonosától devizában tagi kölcsönt kapott. A kölcsönt a tulajdonos beruházásra, tárgyi eszköz beszerzésére adta. A társaság az eszközöket év közben beszerezte, jelentős hányadát használatba vette, bérbeadás útján hasznosítja. Amit még nem adott bérbe, azt beruházásként mutatja ki. A 2003. december 31-i mérleg-fordulónapi értékeléskor a tagi kölcsönhöz jelentős összegű árfolyamveszteség kapcsolódik. Mit kell, illetve mit lehet tenni ezzel a jelenős összegű árfolyamveszteséggel? Van-e arra lehetőség, hogy ebből az árfolyamveszteségből az arányos rész a már aktivált tárgyi eszközökre kerüljön?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...részét képezi.A hivatkozottakból következik, az árfolyam-különbözetnek a beruházás bekerülési (beszerzési) értékében való figyelembevételének is alapvető feltétele, hogy a külföldi tulajdonos által adott tagi kölcsön közvetlenül kapcsolódjon az adott beruházáshoz...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2004. április 1.
Kapcsolódó címke:

Áttérés: eredménytartalék igénybevétele (eva)

Kérdés: Az evára 2004-ben áttérő kft. 2003-ban az eredménytartalékot nem tudja kivenni a kedvezőbb adózás mellett. Jövőre szeretné minél hamarabb kivenni. Milyen mód van erre, figyelembe véve, hogy az Szt. szerint osztalékkifizetésre csak a mérleg szerinti eredmény felhasználása után lehet az eredménytartalékot igénybe venni, az Eva-tv. szerint viszont először a korábbi eredménytartalékot kell felhasználni.
Részlet az állásfoglalásából: […] ...Szt. 2004. január 1-jétől hatályos előírása szerint módosult a közbenső mérleg készítésére és annak az osztalékelőleg figyelembevételére vonatkozó előírás. Az Szt. módosított 39. §-ának (4) bekezdése alapján – a Gt.-ben előírt feltételek mellett...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2004. április 1.
Kapcsolódó címkék:    

Kapcsolt vállalkozás (eva)

Kérdés: Hol áll fenn a kapcsolt vállalkozói viszony a következő tulajdonosi szerkezetben az Eva-tv. szerint? "A" evás vállalkozó férj tag "A" kft.-ben 17%, "B" magánszemély feleség tag, ügyvezető, 17% "A" kft.-ben, "A" kft. tag 82%-ban "B" kft.-ben.
Részlet az állásfoglalásából: […] ...Eva-tv. szerint az adóévben megszerzett bevételt akkor kell az eva alapjánál kétszeresen figyelembe venni, ha annak fizetésére (teljesítésére) olyan személy köteles, amellyel az adóalany a Tao-tv.-ben meghatározott kapcsolt vállalkozási viszonyban áll. Ez az eset akkor...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2004. április 1.
Kapcsolódó címkék:  

Vízterhelési díj számviteli elszámolása

Kérdés: Kérjük állásfoglalásukat a Kd-tv.-vel bevezetett vízterhelési díj számviteli elszámolásáról. Ha adóként kezeljük a vízterhelési díjat, úgy könyveljük, tartjuk nyilván, mint a többi adót? A fogyasztókra át nem hárított különbözetet (az adóelőleg és a bevallott adó közötti különbözetet) hogyan kezeljük?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...módját a csatornamű-szolgáltató a szolgáltatást igénybe vevőkre – a kibocsátott szennyvíz mennyiségének és minőségének a figyelembevételével – az illetékes árhatóság egyetértésével határozza meg.)Az áthárított vízterhelési díj megtéríttetése...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2004. április 1.
Kapcsolódó címke:

Működésiköltség-hozzájárulás elszámolása

Kérdés: Szövetkezetünknél a természetes személy tagok által a 85/2002. FVM rendelet és a szövetkezet alapszabálya szerint fizetett költség-hozzájárulást hogyan kell elszámolni?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...előre meghatározott összegű költség-hozzájárulást fizetnek, amit az Szt. 77. §-a (2) bekezdésének d) pontja alapján az egyéb bevételek között kell elszámolni, amennyiben az a tárgyévhez vagy a tárgyévet megelőző üzleti év(ek)hez kapcsolódik, és azt...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2004. április 1.
Kapcsolódó címkék:  

Visszlízing: az eladási ár elszámolása

Kérdés: Ügyfelünk nyomdagépet vásárolt külföldről saját gazdasági tevékenységének végzéséhez. Üzletpolitikai döntés alapján ezen gép vonatkozásában visszlízingszerződést kötött egy lízingcéggel, amelynek során a gépet az eredeti vételár 90 százalékáért eladta a lízingcégnek, majd a szerződés alapján azt visszalízingelte. Kérdés, hogy a tranzakció során a lízingcégtől kapott ellenérték mint egyéb bevétel után kell-e kulturális járulékot fizetni?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...melléklete szerint kulturálisjárulék-köteles termékek és szolgáltatások értékesítésének az Szt. szerint az üzleti évben elszámolt bevétele. Ebből következően, kulturálisjárulék-fizetési kötelezettsége annak a természetes személynek, jogi személynek, vagy...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2004. április 1.
Kapcsolódó címkék:  

Le nem vonható áfa elszámolása

Kérdés: Évről évre bővül a le nem vonható, előzetesen felszámított áfa köre. Szabályszerű-e az az eljárás, ha a le nem vonható áfát a könyvvitelben az egyéb ráfordítások között szerepeltetjük, vagy az a helyes eljárás, ha az adó viseli a kapcsolódó költségek sorsát?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...a szolgáltatások előzetesen felszámított áfájának elszámolása is. Ezek közül csak a következőt emeljük ki: ha a szolgáltatás igénybevétele adólevonásra nem jogosító termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás érdekében történt, akkor az előzetesen...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2004. március 18.
Kapcsolódó címke:
1
…
464
465
466
…
544