5308 talált cikk a bevétel kifejezésre

Kérdés: Egyéni vállalkozóval átalánydíjas vállalkozási szerződést kötöttünk. Kérdésem: ha a szerződésen kívül más "apró" munka elvégzésére szóban is megbízást kap, lehet-e a pluszmegbízásra üzemanyagköltséget részére kifizetni? És ez milyen adó-, illetve egyéb kötelezettségekkel jár a felek részére?

Kérdés: A kkt. osztalékelőleget szeretne felvenni 2003-ban. Az osztalékelőleg számításánál kalkulálhatunk-e úgy, hogy a várható saját tőke 30 százalékát meg nem haladó részt csak 20 százalékos adó terheli, vagy az osztalékelőleg felvételénél a régi szabályt kell alkalmazni?

Kérdés: A bérlő üzlethelyiséget bérel többéves szerződés alapján. A havi – előre számlázott – bérleti díjon felül havonta a felmerülő közös költségekre szolgáltatásidíj-átalányt kell fizetni, a várhatóan felmerülő költségek alapján. A január hónapra kiállított számlát a bérlő megkifogásolta, mert a bérbeadó annak összegét jelentősen megemelte, az emelés indokoltságát részletes költségtervezettel nem támasztotta alá. A bérlő csak a korábbi díjátalányt fizette meg. A bérbeadó a kifogást nem fogadja el, a számlát helyesbítés nélkül ismételten megküldi. Melyik fél jár el helyesen?

Kérdés: Az előbbi kérdéshez kapcsolódóan: a bérlő hónapról hónapra megkifogásolja a szolgáltatásidíj-átalány számláit, és kéri a bérbeadót, hogy az általa fizetett összeget letétként kezelje a díjemelés indokoltságának elfogadásáig. A bérbeadó nem indokol, a fizetett összegeket számlakiegyenlítésként kezeli. Helyesen jár-e el a bérbeadó? Ha lekönyvelte a számlákat, állíthatja-e, hogy a bérlőnek tartozása van? Ha nem küldi vissza a számlákat, követelheti-e azok kiegyenlítését?

Kérdés: Könyvvizsgáló vagyok, pénztárkönyvet vezetek. Áttértem az evára. A megbízók a könyvvizsgálói díjat a megbízási szerződés szerint részletekben fizetik, az utolsó részlet a 2002. évi beszámoló auditálásának időpontjában esedékes, döntően 2003. 03-05. hóban. Készpénzes számlát állítok ki. A 2002. évi egyéni vállalkozói adóbevallásban emelni kellett ezekkel a tételekkel a bevételt, vagy pedig a megbízási szerződés szerint kell eljárni?

Kérdés: A kft.-nk egyik tulajdonos tagja egyéni vállalkozói tevékenységet is folytat, amihez – természetesen – külön adószámmal rendelkezik (áfaelszámolási kötelezettséggel). A tevékenységei között nem szerepel az ingatlan (üzlethelyiség) bérbeadása, de 2003. január hónaptól mint magánszemély kívánja a tulajdonában lévő üzlethelyiséget bérbe adni. A tulajdonában lévő üzlethelyiség bérleti díját magánszemélyként – az egyéni vállalkozástól függetlenül – elszámolhatja-e az Szja-tv. 74. §-a (1) bekezdésében foglalt 20 százalékos – jövedelem-összevonás alá nem tartozó – adókulccsal? Ha ezt megteheti, hogyan kell a kifizetőnek (bérlőnek, amely bejegyzett cég) a 20 százalékos adókulccsal számított szja-t kezelnie, illetve milyen választási lehetősége van a magánszemélynek e téren?

Kérdés: Ingatlanforgalmazó, -beruházó cég megvásárolja az ingatlant, elkészítteti az ingatlanra a lakásépítési tervet. Ehhez megszerzi a szükséges engedélyeket, majd ügynökhálózat közreműködésével, a látványtervek alapján megkezdi a lakások értékesítését. A vevők "megvásárolják" a lakásra jutó eszmei telekhányad alapján a telket, majd a készlakás átadásáig előleget fizetnek. A lakásokhoz közvetlenül telek nem kapcsolódik, de egy-egy háznál osztatlan belső udvar létezik. Kérdéseink: a végszámla kiállításakor a vételár megoszlik adóköteles (a lakás utáni) és adómentes (a telek utáni) részre? A teljes összegről 25 százalékos áfás számlát kell kiállítani? Kell-e arányosítást alkalmazni? A telekhányadot milyen módszerrel számoljuk ki?

Kérdés: Van egy egyéni ügyvéd (feleség), aki a 2003. adóévre az eva hatálya alá tartozik (bevételi nyilvántartást választott). Közös háztartásban lévő férje szintén egyéni vállalkozó (ingatlanforgalmazó), azonban nem választotta az evát a 2003. adóévre. A kérdésem az, ha a férj számlázza a feleségének a munkadíjat, az növeli-e az eva alapját? Kapcsolt vállalkozásnak minősül-e?

Kérdés: 2004. január 1-je után az ügyvédi iroda készíthet-e egyszeres könyvvitellel alátámasztott egyszerűsített beszámolót, vagy rá is vonatkozik az Szt. azon előírása, hogy 2004. január 1-jétől csak kettős könyvvitellel alátámasztott éves (egyszerűsített éves) beszámolót készíthet?

Kérdés: Kettős könyvvitelt vezető közhasznú társaság (vállalkozási tevékenységet folytat) pályázati úton 333 ezer forintot nyert. Az összeget nem kapta meg, hanem azonos értékben számítógéphez jutott. Hogyan vehető fel, milyen értéken a számítógép a tárgyi eszközök közé? Van-e sajátos elszámolása az értékcsökkenésnek?