5439 talált állásfoglalás a bevétel kifejezésre

Kérdés: Számlatükrünk felülvizsgálatát és módosításait végezzük, és ezzel kapcsolatban kérdezzük: A pályázataink során előírják, hogy a támogatott projekteket, támogatással szerzett eszközeinket támogatási jogcímenként főkönyvileg külön kell nyilvántartani. Ez esetben:
– elegendő-e az analitikában, projektkódon elkülönítve kezelni az adott pályázat költségeit, eszközeit, és üzembe helyezés után is a megvalósult támogatott részt támogatási jogcímenként külön kartono(ko)n kezelve a tárgyieszköz-modulban a támogatott leltári számo(ka)t egy projektkódon tartva nyilvántartani úgy, hogy a főkönyvi számokban az nem nevesített, vagy
– valóban szükséges-e külön főkönyvön tartani támogatási jogcímenként a támogatott, üzembe helyezett eszközöket akkor is, ha az analitikában a jogcímenkénti szétválasztást meg tudjuk oldani, vagy
– a kettő ötvözeteként a főkönyvön kiemelni főkönyvi kategóriánként a támogatott eszközöket (megjelölve, hogy adott főkönyv alatt támogatott eszközök vannak), és az analitikában pályázati jogcímenként nyilvántartani a pályázatos eszközöket?
Melyik a helyes megoldás?

Kérdés: A kft. társasházakat épít (10-20 lakásos társasházak), az egyes társasházak építése az egyes évek között jellemzően elhúzódik. A szerződés elszámolási egységének alkalmazására vonatkozó 2022. évi számvitelitörvény-változás érinti-e ezen társasházépítéseket pozitívan, azaz tudja-e alkalmazni a társasházépítést végző kft. a szerződés elszámolási egységét (bevétel időbeli elhatárolása a teljesítési fok alapján)?

Kérdés: Hét belföldi kapcsolt vállalkozási viszonyban álló gazdasági társaságból álló cégcsoport összesített munkajogi létszáma 54 fő. A foglalkoztatottak megoszlása a cégcsoporton belül: (1 társaság: 22 fő) + [1 társaság: 7 fő, többnyire részmunkaidősök (napi 2–4 óra)] + [5 társaság: 5-5 ugyanaz a fő (napi 1–2 órában)]. A cégcsoportnál a tényleges, a természetes személy munkavállalók létszáma (22+7+5) = 34 fő, azaz a kisvállalkozási besoroláshoz szükséges 50 fő alatti. Összességében a cégcsoport a tényleges 34 fős létszáma és a 10 M EUR érték alatti nettó árbevétel alapján kisvállalkozásnak minősül. Amennyiben azonban a foglalkoztatotti adatok cégenként, munkajogi létszámmal (függetlenül attól, hogy hány órát dolgoznak egy-egy cégben) kerülnek összesítésre, akkor az együttes létszám 54 fő, amely meghaladja a kisvállalati besoroláshoz szükséges létszámot. Helyesen gondoljuk-e, hogy a cégcsoport cégei által részmunkaidőben (1, 2, 4 órában) foglalkoztatott asszisztens kollégák a Kkv. tv. és az Innov. tv. szerinti "foglalkoztatotti létszám" számításánál nem számítanak egy főnek, hanem csak részben kell őket a létszámba beszámítani, ezáltal a cégcsoport 34 fős foglalkoztatotti létszámával megtartja a kisvállalkozási besorolását? Értelmezésünket az europe.eu internetes oldalon talált tájékoztatásra (https://op.europa.eu/hu/publication-detail/-/publication/79c0ce87-f4dc-11e6-8a35-01aa75ed71a1) alapozzuk, amely szerint:
"A foglalkoztatotti létszám kiszámítása
A foglalkoztatotti létszámot éves munkaerőegységben (ÉME) kell kifejezni. Mindazok, akik egy vállalkozásnál vagy annak nevében teljes munkaidőben dolgoztak a teljes tárgyévben, egy egységnek számítanak. A részmunkaidős alkalmazottakat, az idénymunkásokat és azokat, akik nem teljes évet dolgoztak, az egy egység törtrészével kell figyelembe venni."

Kérdés: A kft. egy munkavállalójának szeretne térítés nélkül adni 4%-nyi üzletrészt. Hogyan teheti ezt meg, és milyen adózási feltételek terhelik a magánszemélyt, mint eddigi munkavállalót és a kft.-t? (A 2011. január 13-án a 235. lapszámban 4869. szám alatt megjelent, fenti tárgyhoz illeszkedő válaszuk jelenleg aktuális?)

Kérdés: A kft. 2022. évben a kilépő tagtól visszavásárolja a 900 ezer Ft értékű üzletrészét 13 millió Ft-ért. 2023. évben a társaság meglevő tagjai részére (akik a társasággal munkaviszonyban állnak) térítésmentesen kívánja átadni a kilépő tag üzletrészét, tulajdoni hányadaik arányában. A fentiekkel kapcsolatban a tagoknak keletkezik-e adó- és szochofizetési kötelezettsége? Milyen összeg után? A társaságnak (kivaalany) keletkezik-e szochofizetési kötelezettsége? Mi lesz a szocho alapja?

Kérdés: Van egy nullára leírt eszköz 14,5% leírási kulccsal, amelynek a bekerülési értéke 30 M Ft volt. Értéknövelő beruházást hajtunk végre, amelyet támogatásból finanszírozunk. Az értéknövelés összege 20 M Ft, amely 100%-ban kapott támogatásból valósul meg. Az értéknöveléssel 50 M Ft-ra nő az eszköz bruttó értéke, a nettó érték pedig 20 M Ft lesz [Szt. 48. § (1) bekezdés]. Helyesen járunk-e el, ha a leírási kulcsot nem változtatjuk meg, és az értéknövelés után 7,25 M Ft éves értékcsökkenést számolunk el? Jól gondoljuk, hogy az Szt. 45. §-ának (2) bekezdése alapján a támogatást illetően is 7,25 M Ft-ot kellene feloldani évente?

Kérdés: Egy magyarországi leányvállalat egy jelentős fejlesztés előkészítése érdekében néhány saját munkavállalóját és a projektben részt vevő két, vele munkaviszonyban nem álló partnerét (más munkáltató alkalmazottját) is külföldi kiküldetésre kívánja küldeni. Nem saját munkavállalók részére az utazási és szállásköltségek milyen módon számolhatók el adómentesen? Az elszámoláshoz szükséges, hogy a nem saját személyekkel valamilyen foglalkoztatási jogviszony jöjjön létre?

Kérdés: Műemlék ingatlan, helyi egyedi védelem alatt álló ingatlan felújításának elszámolása, valamint a kedvezmények igénybevételének lehetősége kapcsán kérdezem: Adott egy társaság, amelynek egyik tagja vásárolt egy védelem alatt álló műemlék ingatlant. Ennek felújításához kér segítséget a társaságtól. Milyen lehetősége van a társaságnak? Elszámolható-e költségként, valamint a társasági adó elszámolásánál csökkentheti-e az adózás előtti eredményt?

Kérdés: Áfakörös egyéni vállalkozó álláspontja szerint a leltárívek tételeihez a bizonylatok számát nem kell hozzárendelni, mivel a beszerzések számláinak a hozzárendelése a leltárban szereplő egyes kereskedelmi árukhoz – a költség-haszon elv figyelembevételével – olyan munka- és időigényes, ami kivitelezhetetlen, és valós, pontos eredményt nem eredményez. A készletek bekerülési értékét, és ezáltal annak év végi leltárértékét jelentősen "torzítják" a készletek beszerzéséhez közvetlenül kapcsolódó tételek, pl.: szállítási költség, kezelési díj stb., amelyek készletekhez való rendelése az egyszeres könyvvitelben nem megoldott. Valóban helytálló ez az álláspont, ha igen, hogyan ellenőrizhető a leltár tényleges tartalma, az Szja-tv. (1)–(3) bekezdésében foglalt rendelkezésekre is figyelemmel?

Kérdés: Társaságunknak van egy sportegyesülete, amely elsősorban a társaság dolgozóinak mozgásáért, egészségesebb életéért felel. Az egyesület bevétele a tagdíjakból és a társaság által adott támogatásból áll.
– Ha az egyesület nyilatkozik a társaság felé a Tao-tv. 3. sz. mell. A/13. alapján, hogy nem végez vállalkozási tevékenységet, akkor a társaságnál az adott támogatás elismert ráfordítás lesz?
– Az egyesület már több mint 2 éve működik, ha idén benyújtja a NAV felé a 23EGYREG nyomtatványt, hogy szeretné gyűjteni az szja 1%-át 2024-től, ezt megteheti, jár neki (az egyéb feltételek teljesítése esetén)?
– Ha közhasznú szervezeti minősítést szerez, akkor a társaság élhet a támogatás (így már adomány) utáni taoalap-csökkentő kedvezménnyel?
Az egyesület kapcsolódik a társasághoz, annak dolgozói felé nyújt szolgáltatást, ez befolyásolja-e a fentieket?