1495 talált cikk a bizonylat kifejezésre

Kérdés: 2006. IV. negyedévére vonatkozó szolgáltatást partnerünk 2007. 01. 25-i számladátummal, 2007. 01. 20-i teljesítéssel számlázta. Kimutatható-e 2006. 12. 31-én kötelezettségként a bruttó összeg a mérlegben, vagy passzív időbeli elhatárolás?

Kérdés: A szolgáltatás igénybevételére kötött szerződés nem megfelelő teljesítése miatt a bírósághoz fordultunk. A bírósági végzés a szolgáltatót a már kifizetett ellenérték visszafizetésére kötelezte. A visszafizetésre nem került sor, mivel a szolgáltató felszámolása megkezdődött. A felszámoló nyilvántartásba vette és visszaigazolta jogos követelésünket. Hogyan történik a fenti összeg könyvelése, mérlegbe történő beállítása?

Kérdés: Terheli-e a magyar céget adó-, járulékfizetési kötelezettség a vele munkaviszonyban álló (magyar magánszemély) vezető tisztségviselő részére a külföldi anyavállalat által juttatott részvényopció miatt? A magánszemély az anyacég részvényeiből kaphat majd, de csak meghatározott idő elteltével. Jelenleg még az sem tudható, hogy pontosan hány db részvényre lesz jogosult, mert a darabszám a cég jövőbeli teljesítményétől függ. Árnyalja a képet az is, hogy ez a "juttatás" nincs kiszámlázva a magyar cég felé, csupán a magánszemély kap róla értesítést, semmilyen más bizonylat nem születik róla. Esetleg köteles-e a magánszemély ez után adót, járulékot fizetni? Vagy esetleg köteles-e a külföldi anyavállalat valamiféle adatszolgáltatásra, fizetésre a juttatás miatt?

Kérdés: A magyar kft. megrendelt egy összetett beruházást (amely alapozásból, felszíni műszaki berendezést befogadó alapépítményből, kiszolgáló műszaki berendezésből áll) a holland cégtől, mintegy 50 millió forintos összegben. Mivel a holland cég a szerződés szerinti időben nem kezdte el a beruházást megvalósítani, az alapozási, az alépítményi munkákat a magyar kft. más magyar vállalkozókkal végeztette el, az általuk számlázott ellenértéket beruházásként számolta el. Ezt követően a holland cég a műszaki berendezést leszállította, azt fel is szerelték. Bár a holland cég nem a teljes beruházást valósította meg, mégis az eredeti összeget számlázták, amit a magyar kft. megkifogásolt. A holland cég javaslatára a magyar kft. – áfa felszámítása nélkül – a holland cég felé kiszámlázta a magyar vállalkozók által elvégzett alapozási, alépítményi munkák értékét, és azt elszámolta árbevételként, de nem csökkentette annak összegével a beruházás ráfordításait, holott a holland cég által számlázott – bár megkifogásolt – összeggel is növelte a beruházás bekerülési értékét. Így mintegy 20 millió forinttal nagyobb összegű eredményt mutatott ki. Később – külső szakember javaslatára – a holland cég helyesbítette a számláját, a magyar kft. pedig sztornírozta saját számláját. A helyesbítést megelőzően az APEH áfaellenőrzést tartott, és szerinte a holland cég felé az ingatlanhoz kötődő szolgáltatást áfásan kellett volna számlázni. Az APEH-revizor nem a számlázás helytelen voltát kifogásolta, véleménye szerint a számla kiállítása tanúsítja, hogy a gazdasági esemény megtörtént. A revizor szerint az adózó a bruttó elszámolás alapelvét is megsérti, ha csökkenti az elszámolt beruházási ráfordítást. Mi a számviteli és adózási szempontból is helyes álláspont?

Kérdés: Személygépkocsijaink után a cégautóadót megfizetjük. A parkolási társaságok fizetési felszólítása alapján pótdíjfizetési kötelezettségünk van. A fizetési felszólítás elegendő bizonylat-e a könyveléshez, a kifizetett pótdíj milyen költségnek minősül, növeli-e a társasági adó alapját?

Kérdés: Egyik szállítónk módosított számlázási szokásain. A számláit Excel formátumban megírja, aláírja, majd mellécsatol egy számlatömbből kivett üres első példányt. Az exceles számlán feltünteti a tömbből kivett számlának a sorszámát. Azt mondja, az APEH nem tiltakozott ellene. Én igen! A szállító partner helyesen jár el?

Kérdés: A háziorvosi tevékenységet folytató betéti társaság a vizitdíjról a bizonylatokat számítógépes programmal állítja elő. A számítógépes program a nyugtákról, illetve a számlákról napi összesítőket készít, amely összesítve tartalmazza az adott napon vizitdíjból befolyt összeget. A számviteli nyilvántartásban hogyan kell rögzíteni ezeket a bizonylatokat? Egy összegben rögzíthetjük a vizitdíjbevételt? Van-e különbség, hogy a készpénzben megfizetett vizitdíjról nyugtát vagy számlát állít ki a szolgáltató? A számlákat is és a nyugtákat is lehet a napi összesítő alapján egy összegben könyvelni (egy db pénztárbizonylat kiállításával)?

Kérdés: A leltározás során többletként (adminisztrációs hibából származó többlet) fellelt eszközöket milyen értéken kell felvenni a könyvekbe? Az adott tárgyi eszközön leltári szám van, de a könyvekben nem szerepel. Valószínű, hogy a számviteli elszámolás során egy éven belül elhasználódó eszköznek minősítették, az eszközfelelős azonban leltári számmal látta el azt.

Kérdés: Cégünk mintaboltjában saját termelésű péksüteményt és árut (üdítő, cukrászsütemények) árusít, valamint saját konyhát üzemeltet, ahol a vásárolt alapanyagokból hideg-, illetve melegkonyhai ételt készítenek helybeli fogyasztásra. Ezeknek a norma szerinti elszámolása szinte lehetetlen. Önök már adtak választ arra az esetre, ha kétféle csoport van a mintaboltokban, de mi a helyes számviteli elszámolás ebben az esetben?

Kérdés: Egy ügyvédi irodából egyik tagja kiválik, új irodát alapít. A kiválás során az eszközök egy részét – könyv szerinti értékkel meghatározva – a kiváló ügyvéd elviszi. Az ügyvédi iroda a kiválás után tovább működik. Milyen számviteli és adózási, adóbevallási kötelezettség terheli a fennmaradó, tovább működő irodát?