205 talált cikk a bizonylati fegyelem kifejezésre

Kérdés: Cégünk eddig a beérkezett mobiltelefon-számlából a dolgozó által bármilyen magáncélú letöltést, vásárlást (lottó, adomány, autópálya-matrica vásárlása saját gépkocsira) továbbszámlázott a dolgozó felé, majd a béréből történő levonással rendezte azt. Megoldás lehet-e a továbbszámlázás helyett (a magas számlakiállítási díj miatt, amit a könyvelőség alkalmaz), hogy ezeket a tételeket előírjuk a dolgozóval szembeni követelésként, és a dolgozó béréből történő levonáskor megszüntetjük a követelést? Vagy muszáj a kiszámlázással élnünk?

Kérdés: 2021 decemberében ügyfelemnél próbavásárlás során nyugtakibocsátás elmulasztása miatt eljárás indult. 2022. januárban megérkezett a határozat 150 ezer forint mulasztási bírságról. Ezt a bírságot melyik évre és hogyan könyveljük? 2021-re kötelezettség, vagy 2022-re, és elhatároljuk 2021-re?

Kérdés: Kérem válaszukat arra vonatkozóan, hogy milyen technikai megoldással szabályos az eszközök könyveinkből történő kivezetése!

Kérdés: A megújuló energiával termelt villamos energia felhasználási helyen belül el nem használt részének átvételére a jelenlegi jogszabályok átvételi kötelezettséget írnak elő. Társaságunk részére az energiaszolgáltató módosító számlát állít ki a jóváírt összegről, ami véleményem szerint önszámlázásnak számít. Ezt a jóváírt összeget az 5. számlaosztály Követel oldalán (költségcsökkentésként) kell kimutatni, vagy az egyéb bevételek között, a 96. főkönyvi számlák között?

Kérdés: A területi kamara kettős könyvvitel keretében vezeti a könyveit. A tagok a tagdíjakat átutalással rendezik, nekik számlázzuk a fizetendő összegeket. Vannak, akik nem utalták át ezen összegeket. Év végén mi a teendőnk a hátralékukkal? Szerepelnie kell a mérlegben, illetve az eredménykimutatásban? Kérem, kontírozzák a helyes lépéseket!

Kérdés: 2021. 01. 01-től a beruházási és felújítási nyilvántartás során a 200 ezer Ft egyedi értékű tárgyi eszközök mentesülnek a nyilvántartási kötelezettség alól (1995. évi CXVII. törvény 5. sz. melléklet). Mi a helyzet a vagyoni értékű jogoknál? A társasági adó alá tartozó vállalkozásokra is van hasonló rendelkezés? Én sajnos nem találtam. Ha van, szíveskedjenek közölni a pontos paragrafust!

Kérdés: Az 50/1999. (XI. 3.) EüM rendelet a képernyő előtti munkavégzés minimális egészségügyi és biztonsági követelményeiről szóló rendelet szerint, amennyiben a munkavállalónak a szemészeti szakvizsgálat eredménye alapján a képernyő előtti munkavégzéshez szükséges az éles látást biztosító szemüveg, azt a munkáltató biztosítja. A vállalkozás a belső szabályzatában meghatározta, hogy mekkora összeget térít a munkavállalónak. Eddig az éles látást biztosító szemüveget a cég nevére szóló számla alapján számoltuk el, mint adómentes juttatást, a személyi jellegű egyéb kifizetések között. A számlán a cégünk által térített összeg szerepel. Most arra a gyakorlatra kívánunk áttérni, hogy az éles látást biztosító szemüvegről a számla a dolgozó nevére szólna, ezen a szemüveg teljes költsége szerepelne. A számlát a munkavállaló a munkáltató részére átadná, mint igazolást az előírt szemüveg elkészíttetéséről. A belső szabályzatunkban meghatározott költségtérítés összegét bérszámfejtés útján utalnánk ki. Ebben az esetben is maradna adómentes juttatás? Ez a megoldás megfelelő? A juttatás összegét az M30-as igazoláson szerepeltetni kell, és ha igen, akkor melyik sorában? Vagy a korábbi gyakorlatot kellene folytatni? A váltás oka, hogy bizonyos cégek nem tudnak úgy számlát kiállítani, hogy különveszik a munkáltató által térítendő összeget és a munkavállaló által fizetendő összeget. További kérdésünk, hogy adómentes-e az éles látást biztosító szemüveg költségtérítése abban az esetben, ha a munkavállalónak állandó jelleggel szükséges a szemüveg viselése, nemcsak a képernyő előtti munkavégzéshez, de ahhoz is elengedhetetlen? Amennyiben egyik megoldás sem megfelelő, kérjük, írják le a számviteli és adózási szempontból szabályos eljárás menetét!

Kérdés: A kft. magánszemélytől bérli az ingatlant, amelyben gazdasági tevékenységet folytat. A bérbeadó számlát állít ki a bérleti díjról, amely alanyi mentes. A gazdasági tevékenység nagy összegű áram közüzemi költséggel működik. A bérbeadó nem járul hozzá, hogy a mérőórát a bérbevevő nevére átírassa. A szerződésben rögzítve van, hogy a bérbe-adó minden hónapban a megkapott számlát, amelyen ő szerepel vevőként és a kft. számlafizetőként, átadja a kft.-nek. A kft. a megkapott bérleti számla alapján kívánja elszámolni a bérleti díjat, míg a közüzemi ellátótól kapott tényleges fogyasztásról szóló számla és szerződés alapján kívánja elszámolni az áramköltséget, és levonásba helyezni az áramszámla áfatartalmát. Helyesen jár el? Amennyiben nem, van-e lehetőség arra, hogy ne essen el sem a magas összegű költség, sem az áfa levonásba helyezésétől?

Kérdés: Egy munkaruházati termékeket értékesítő vállalkozás elsősorban nagykertevékenységet végez, de kisker-értékesítéssel is foglalkozik. A vevő megveszi a terméket (a cipőt), majd elkezdi azt használni. Két hónap használati idő után valamilyen minőségi kifogás merül fel a vevő részéről (pl. leválik a talpa). A vevő visszaviszi a terméket a kiskeregységhez, és ott kicserélik. Készül egy helyesbítő számla az eredeti számlához kapcsolódóan, majd egy új kimenő számla a cserébe adott termékről. A nagykertevékenység keretében értékesített termékek esetében is hasonló az eljárás a kimenő számláknál, de ott előfordul, hogy a termék minőségi kifogásának megállapítása e-mailben küldött fényképek alapján valósul meg, és a hibás termékek fizikailag nem kerülnek vissza az eladóhoz. A kimenő számlák az értékesítés nettó árbevételeként vannak elszámolva ą, illetve az áfát abban az időszakban állítjuk be a bevallásba, amikor a csereügylet megvalósul, és a mínuszos bizonylat a vásárló rendelkezésére áll. A társaság a készletekről folyamatos mennyiségi és értékbeni nyilvántartást vezet (fifo). Hogyan kell helyesen kezelni a készletnyilvántartásban a fenti gazdasági eseményeket és milyen áron?

Kérdés: A kft. de minimis támogatásban részesült az önkormányzattól 10 millió forint összegben, cégünk telephelyének biztonságosabb megközelítéséhez kapcsolódóan. A beruházás megvalósult. Amegvalósult beruházás bekerülési értéke a kft.-nél csupán 2 millió forint, mert a beruházási költségek egy részét az állam átvállalta, mivel közútépítés is történt a beruházás során. Ebben az esetben a kapott támogatás összegét hogyan kell feloldani és könyvelni? Hogyan kell kezelni azt, hogy a kapott támogatás összege magasabb, mint az ezzel kapcsolatos költségünk?