793 talált cikk a biztosítás kifejezésre

Kérdés: Hogyan kell megállapítani a vállalkozói járulék alapját, ha a főfoglalkozású egyéni vállalkozó átalányadózó, és a havi átalányadó alapja nem éri el a minimálbért, de a vállalkozó 80 000 forint járulékalap után fizeti meg járulékait, nem pedig a minimum-járulékalap után? Az egyéni vállalkozó tételes költségelszámolás mellett a minimum-járulékalap után megfizeti a járulékot, de a havi jövedelemkivétje 90 000 forint. Az egyéni vállalkozó az Eva-tv. hatálya alatt adózik, megfizeti a minimum-járulékalap után a járulékot, de a vállalkozói járulék alapjánál mit kell figyelembe venni, a minimálbért?

Kérdés: Terheli-e a magyar céget adó-, járulékfizetési kötelezettség a vele munkaviszonyban álló (magyar magánszemély) vezető tisztségviselő részére a külföldi anyavállalat által juttatott részvényopció miatt? A magánszemély az anyacég részvényeiből kaphat majd, de csak meghatározott idő elteltével. Jelenleg még az sem tudható, hogy pontosan hány db részvényre lesz jogosult, mert a darabszám a cég jövőbeli teljesítményétől függ. Árnyalja a képet az is, hogy ez a "juttatás" nincs kiszámlázva a magyar cég felé, csupán a magánszemély kap róla értesítést, semmilyen más bizonylat nem születik róla. Esetleg köteles-e a magánszemély ez után adót, járulékot fizetni? Vagy esetleg köteles-e a külföldi anyavállalat valamiféle adatszolgáltatásra, fizetésre a juttatás miatt?

Kérdés: Egy társaság 2002. évben fejlesztési tartalékot képezett az eredménytartalékból a megengedett mértékben. Ezt 2003. évben beruházásokra felhasználta, többek között 6 millió Ft-ot meghaladó beszerzési értékű személygépkocsikra is. Mivel a teljes bekerülési érték belefért a fejlesztési tartalékba, az adótörvény szerint értékcsökkenési leírást nem számoltak el, a számított nyilvántartási érték nulla. Az adóhatóság a Tao-tv. 1. számú mellékletének 12. pontjára hivatkozva nem a vállalkozás érdekében felmerülő költségnek tekinti a fejlesztési tartaléknak azt a részét, amit a 6 M Ft feletti beszerzésű személygépkocsira feloldottak.

Kérdés: Számviteli törvény hatálya alá tartozó evás társaság máshol nem biztosított tagja személyesen közreműködik a cég tevékenységében, de csak osztalékot (év közben osztalékelőleget) vesz fel, egyéb díjazást nem kap. A minimum-járulékalap után havonta befizeti a cég pénztárába az egyéni járulékokat, a cég szintén a minimun-járulékalap után fizeti az előírt járulékokat. Kérdéseim: 1. Kifogásolható-e, hogy a tag nem vesz ki jövedelmet, így nem fizet összevonandó jövedelem utáni szja-t? 2. 2007. január 1-jétől a tag nyugdíj- és táppénzalapja havi 131 000 Ft? 3. A vállalkozói járulékot havi 131 000 Ft után kell fizetni? 4. Felmerül-e a Tbj-tv. szerinti különadó a leírt esetben?

Kérdés: A 2006. évben kifizetett osztalékelőleg 2007. évben a 2006. évi beszámoló elfogadása során kerül véglegesítésre, mint osztalék az előleggel egyező mértékben, összegben. Kérdésünk az, hogy terheli-e ezen osztalékot százalékos eho? Ha igen, mi a helyes eljárás? Melyik évi, 2006. vagy 2007. évi egészségügyi hozzájárulást (400 000 vagy 450 000) mint feltételt kell figyelni a 4%-os eho-kötelezettségnél? A hozzájárulás-fizetés felső határának teljesülésénél az egyéni levont járulék figyelembe vehető-e?

Kérdés: 2007. 01. 01-jétől az ingatlan-bérbeadás után 14% eho-t kell levonnia a kifizetőnek, ha az egyén foglalkoztatója által megfizetett egészségbiztosítási járulék nem éri el a 450 ezer forintot. Ha a magánszemély munkáltatójának bérbeadja a üzlethelyiségét és munkabére havi 135 000 forint, a bérleti díj 300 000 forint, mit tegyen a bérbeadó 2007. évben év közben, hogy év végéig ne kelljen a 14 százalékos eho-t levonni? (Számításunk szerint már szeptemberben eléri a munkabér után fizetett egészségbiztosítási járulék és a bérleti díjból levont egészségügyi hozzájárulás együttes összege a 450 000 forintot.)

Kérdés: Szja-tv. hatálya alá tartozó kiskereskedelmi tevékenységet végző egyéni vállalkozó üzletében betörés történt. Az alkatrészek egy részét elvitték, melynek beszerzése lekönyvelésre került, az áfabevallásban is szerepelt. A vállalkozónak biztosítása nem volt. Az eltulajdonított anyagok beszerzési értéke könyvelendő-e, vagy az év végi leltár elkészítésénél kell figyelembe venni a kár összegét?

Kérdés: Egy bt. lakást vásárolt, melyet szolgálati lakásként tart nyilván, és utána értékcsökkenést számol el. A lakásban a bt. egyik munkavállalója és egyben tagja lakik. Milyen adófizetési kötelezettségek terhelik a bt.-t?

Kérdés: Melyik elektronikus adóbevallási kötelezettség melyik adózói körre nem kötelező? Jogszabályi hivatkozást is kérnék megjelölni!

Kérdés: A kft. 2002. év végén belépett az evába. 2002. évi mérlegében 3457 ezer forint eredménytartalék és 2509 ezer forint mérleg szerinti eredmény szerepelt. A 2003. évi mérlegében az adózott eredmény 3030 ezer forint, mérleg szerinti eredménye 3000 ezer forint, eredménytartaléka 0, mert az éves mérleg készítésekor 5966 ezer forint összegű tagokkal szembeni kötelezettséget könyveltek az eredménytartalékkal szemben. A tagok szándéka az evás időszak előtti osztalékforrás rendezése volt. A bruttó 5966 ezer forintot 2004 áprilisában kifizették, és az osztalékadózás szabályai szerint leadózták. A 2003. évi eredménykimutatásban a tárgyévi adózott eredményt osztalékfizetésre nem használták fel, 2003. évre vonatkozóan az osztalékfizetésről taggyűlési határozat nincs, az a cégbíróságnál sem került letétbe helyezésre. Hogyan kell kezelni a 2004. évi – osztaléknak nem minősülő – kifizetést? Tagi jövedelemként és utólag megadóztatni, járulékoztatni? Vagy a tagokkal visszafizettetni az eredménytartalékba?