Bérbeadásból származó jövedelem járuléka

Kérdés: Társaságunk külföldi állampolgárságú magánszemélytől Magyarországon lakóingatlant bérel. A bérbeadó az összevont adóalap részeként kíván ezen jövedelme után adózni. Más jövedelemmel nem rendelkezik. A bérbeadásból származó éves jövedelme meghaladja az 1 millió Ft-ot. Az szja-előlegen kívül terheli-e a bérbeadót százalékos egészségügyi hozzájárulás, ha igen, csak a millió feletti összeg, vagy a teljes összeg után?
Részlet a válaszából: […] ...mindaddig a 4 százalékos mértékű egészségügyihozzájárulást fizetni, ameddig a foglalkoztatói/önfoglalkoztatói 11 százalékosegészségbiztosításijárulék-fizetés alapján még nem történt meg 400 ezer forintösszeghatárig a 11...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. február 8.

Sporttáborszervezés költségei

Kérdés: Egy magyar kft. diákoknak, fiataloknak nyári nyelvi, ill. sporttábort szervez. A tábor munkájában részt vesznek magyar és külföldi tanárok, diákok és edzők is. Ők a feladatukat önkéntesként végzik majd, a kft. csupán felmerült költségeiket fogja megfizetni. Ilyen pl. az üzemanyag, a vonatjegy, a biztosítás és természetesen a tábor ideje alatt a szállás és étkezés költsége. Milyen adókötelezettség merül fel?
Részlet a válaszából: […] Ha a kft. szervezi az említett táborokat, a felsoroltköltségek adóköteles természetbeni juttatásnak minősülnek. A közterheket ajuttatónak kell megfizetnie a természetbeni juttatásokra vonatkozó Szja-tv. 69. §-a (1) bekezdésének l) pontjarendelkezései szerint....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. február 8.

Lakásszövetkezet áfabevallása

Kérdés: A lakásszövetkezet tagjai befizetik a közös költséget, amelyet a lakásszövetkezet kötelezettségként tart nyilván. A lakásszövetkezet fizeti a lakóközösség által igénybe vett szolgáltatások számláit. A tárgyévet követően dönt a közgyűlés a működési költségek ismeretében, hogy a befizetett közös költségből mekkora rész fordítódjon üzemeltetésre, illetve kerüljön a felújítási alapba. Ekkor kerül kibocsátásra az áfás számla tárgyévi teljesítéssel, és kerül a kötelezettség bevételként elszámolásra. Nyilvánvalóan nem keletkezik nyereség. Eltérés csak az áfánál van, a nem áfás munkabért is áfásan kell kiszámlázni. Kell-e a lakásszövetkezetnek minden esetben áfabevallást benyújtania? Ha alanyi mentes vagy nem volt más üzleti tevékenysége? Ha csak a következő év áprilisában dönt a közgyűlés a tárgyévi eredményről, kiszámlázandó összegről, hogyan lehet az áfát bevallani?
Részlet a válaszából: […] ...9. és 10. pontja. Eszerint tárgyi adómentes 2007. július1-jétől a lakásszövetkezet tulajdonában álló lakóingatlan közös használatánakbiztosítása is.A leírtakból azkövetkezik, hogy a lakásszövetkezetnek a 2006. évet követően megtartottközgyűlés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. február 8.

Opciós díj elszámolása beruházásnál

Kérdés: Biztosítási közvetítési tevékenységet végző társaság ingatlant vásárol, amelyet irodaházként fog használni. A 2006-ban kifizetett opciós díjat hogyan kell elszámolni, ha az ingatlant csak 2007-ben fogja megvásárolni? Ha van 2006. évben megképzett fejlesztési tartalék, akkor annak összege felhasználható-e az irodavásárláshoz?
Részlet a válaszából: […] Az Szt. 47. §-a (2) bekezdésének e) pontja szerint abekerülési (beszerzési) érték részét képezik az eszköz beszerzéséhez szorosankapcsolódó tételek, ezek között a vásárolt opció díja is. Így az ingatlanvásárlásához kapcsolódóan előre kifizetett opciós díjat is a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. február 8.

Nyilvántartásban nem szereplő épület tűzkára

Kérdés: A társaság nagy értékű épülete leégett, amelyről kiderült, hogy nem szerepel a tárgyi eszközök nyilvántartásában. Az iratokból az állapítható meg, hogy még 1998-ban vagy 1999-ben üzletrészvásárlás címén került a társaság tulajdonába. A tűzeset 2006. 01. 12-én történt. A társaság értékbecslő szakértővel felbecsültette az épületet. A szakértő szerint az épület forgalmi értéke 10,5 millió forint, használati értéke 7,3 millió forint. Az épület után kárbiztosítási díjat fizettek. A biztosító a kártérítés összegét 17,9 millió forintban elismerte, de a rendőrségi vizsgálat lezárásáig csak 2 millió forintot utalt át anyagbeszerzésre. Mikortól kell állományba venni az ingatlant? Milyen értéken? Az elismert vagy az átutalt összeget kell könyvelni? Kell-e visszamenőlegesen önellenőrzést készíteni?
Részlet a válaszából: […] ...kérdés a szabálytalanságok sorozatára utal. Biztosításidíjat fizetnek egy olyan épület után, amelyik nem szerepel a társaságkönyvviteli nyilvántartásában. Az ingatlan az ingatlan-nyilvántartás szerintegyáltalán a társaság tulajdonában van-e? Ha igen, akkor mióta?...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. január 25.

Cégtelefon utáni munkaadói járulék

Kérdés: A személyesen közreműködő tag használatában lévő céges mobiltelefon díjából a magánhasználatra jutó rész után meg kell-e fizetni a 3 százalékos munkaadói járulékot?
Részlet a válaszából: […] ...Tbj-tv. 5. §-a alapján a társaság tevékenységében személyesenközreműködő tag biztosítottnak minősül, és így társadalombiztosítási járulékotkell jövedelme után fizetni. Az 1991. évi IV. törvény 40. §-a szerint atelefonszolgáltatás miatti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. január 11.

Utalvány fogyasztásra kész étel vásárlására

Kérdés: Adómentesen adható a munkavállalóknak 4500 Ft-ig hidegétel-utalvány havonta. Lehet-e 4500 Ft-nál nagyobb összeget adni, mennyi a maximum? Milyen adóterhei vannak a foglalkoztatónál, illetve a munkavállalónál?
Részlet a válaszából: […] ...a személyi jövedelemadóval növelt adókötelestermészetbeni juttatás értékének (20 000+10 800 = 30 800 Ft-nak) a 29százalékát társadalombiztosítási járulékként kell megfizetni (8932 Ft-ot),továbbá az adóköteles természetbeni juttatás 3 százalékátmunkaadói...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. január 11.

Étkezési költségtérítés elszámolása

Kérdés: Társaságunk a telephelyén biztosítja az étkezési lehetőséget, amelyet egy külső cég szállít. Helyes-e az a gyakorlat, hogy a beérkező számla áfatartalmát teljes egészében visszaigényeljük, belső számlában kiszámlázzuk egy tételben a levont, illetve külön sorban az adómentes részt? Kötelező-e az egyének térítését leszámlázni? Ha nem, akkor az egyének térítését számlázatlan költségtérítésként könyvelnénk. Helyes-e az összevont számlázás? A fenti rendszert a helyi bérletekre is kérem értelmezni!
Részlet a válaszából: […] ...akkor lehet, ha azalkalmazottak a teljes étkezési költséget megtérítik.)Megjegyezzük, a társaság telephelyén az étkezési lehetőségekbiztosításával kapcsolatosan felmerülő költségek (melegítés, tálalás, edényekstb.) is étkeztetési költségnek minősülnek,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. január 11.

Étkezési utalványok elszámolása

Kérdés: Az élelmiszerbolttal rendelkező kft. külső cég által nyomdai úton előállított étkezési utalványt ad a dolgozóinak. A nyomdai költséget igénybe vett szolgáltatásként számolják el. A munkavállalóknak havonta átadott étkezési utalványt mikor kell költségként elszámolni? Abban a hónapban, amikor jár és átvette, vagy amikor azt a munkavállaló levásárolta? Ez utóbbi esetben hogyan lehet különválasztani a más vállalkozás által kibocsátott, az adott üzletben beváltott utalványok elszámolását? Hogyan kell az utalványokat nyilvántartani?
Részlet a válaszából: […] ...között elszámolni, ezzel azidőponttal kell az étkezési utalványok adóköteles része után a személyijövedelemadót, a társadalombiztosítási járulékot, a munkaadói járulékotmegállapítani, bevallani, befizetni. Amennyiben a tényleges beváltás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. január 11.

Természetbeni juttatások utáni adókötelezettségek

Kérdés: A 872. kérdésre adott válaszban részletezik a természetbeni juttatás utáni kötelezettségeket. Felfrissítenék, hogy most melyik járuléknak mi az adóalapja? Aktualitását a cégtelefonok 20 százaléka után fizetendő adók adják. Mi után kell fizetni például a munkaadói járulékot? A bérszoftverfejlesztő cég szerint az 54 százalékkal növelt összeg után. Helyes ez?
Részlet a válaszából: […] ...adott terméket és nyújtott szolgáltatást]. A Tbj-tv. 19. §-ának (1) bekezdése alapján a foglalkoztatóáltal fizetendő társadalombiztosítási járulék mértéke a járulékalapot képezőjövedelem 29 százaléka. A Tbj-tv. 4. §-ának a) pontja alapján...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. január 11.
1
52
53
54
78