Osztalékelőleget terhelő eho

Kérdés: A 2006. évben kifizetett osztalékelőleg 2007. évben a 2006. évi beszámoló elfogadása során kerül véglegesítésre, mint osztalék az előleggel egyező mértékben, összegben. Kérdésünk az, hogy terheli-e ezen osztalékot százalékos eho? Ha igen, mi a helyes eljárás? Melyik évi, 2006. vagy 2007. évi egészségügyi hozzájárulást (400 000 vagy 450 000) mint feltételt kell figyelni a 4%-os eho-kötelezettségnél? A hozzájárulás-fizetés felső határának teljesülésénél az egyéni levont járulék figyelembe vehető-e?
Részlet a válaszából: […] ...figyelembe kellvenni: a Tbj-tv. 19. §-ának (1) bekezdése, a 36-37. § és a 39. §-ának (2)bekezdése alapján megfizetett egészségbiztosítási járulékot (a Tbj. 19. §-ának(2) bekezdése alapján fizetett egyéni levont járulékot nem lehet így levonni),valamint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. április 5.

Egészségügyi hozzájárulás felső határa

Kérdés: 2007. 01. 01-jétől az ingatlan-bérbeadás után 14% eho-t kell levonnia a kifizetőnek, ha az egyén foglalkoztatója által megfizetett egészségbiztosítási járulék nem éri el a 450 ezer forintot. Ha a magánszemély munkáltatójának bérbeadja a üzlethelyiségét és munkabére havi 135 000 forint, a bérleti díj 300 000 forint, mit tegyen a bérbeadó 2007. évben év közben, hogy év végéig ne kelljen a 14 százalékos eho-t levonni? (Számításunk szerint már szeptemberben eléri a munkabér után fizetett egészségbiztosítási járulék és a bérleti díjból levont egészségügyi hozzájárulás együttes összege a 450 000 forintot.)
Részlet a válaszából: […] ...egymillió forintot meghaladójövedelem esetén a teljes összeg után 14 százalék egészségügyi hozzájárulástfizet mindaddig, amíg a biztosítási jogviszonyában a Tbj. 19. § (1) bekezdése 36-37.§-a és 39. §-ának (2) bekezdése alapján...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. március 22.

Betörésből származó kár elszámolása

Kérdés: Szja-tv. hatálya alá tartozó kiskereskedelmi tevékenységet végző egyéni vállalkozó üzletében betörés történt. Az alkatrészek egy részét elvitték, melynek beszerzése lekönyvelésre került, az áfabevallásban is szerepelt. A vállalkozónak biztosítása nem volt. Az eltulajdonított anyagok beszerzési értéke könyvelendő-e, vagy az év végi leltár elkészítésénél kell figyelembe venni a kár összegét?
Részlet a válaszából: […] A betörés miatt elvitt készlet értének meghatározásaérdekében a betörést követően leltározni kell. A leltár alapján a magánszemélyaz 50 ezer forintot meg nem haladó készletet selejtezheti, amelyrőlnyilvántartást kell vezetnie.A nyilvántartás tartalmazza:– a selejtezés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. március 22.

Szolgálati lakás adókötelezettsége

Kérdés: Egy bt. lakást vásárolt, melyet szolgálati lakásként tart nyilván, és utána értékcsökkenést számol el. A lakásban a bt. egyik munkavállalója és egyben tagja lakik. Milyen adófizetési kötelezettségek terhelik a bt.-t?
Részlet a válaszából: […] ...rögzíti az ilyen juttatás lehetőségét. Ilyen esetben akifizetőnek 54 százalék személyi jövedelmadót és 29 százaléktársadalombiztosítási járulékot kell fizetnie. Egyebekben a bérbeadás szokásospiaci értéke a munkavállaló munkajövedelmének minősül...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. március 22.

Nem kötelező elektronikus adóbevallás

Kérdés: Melyik elektronikus adóbevallási kötelezettség melyik adózói körre nem kötelező? Jogszabályi hivatkozást is kérnék megjelölni!
Részlet a válaszából: […] ...gyakoriságtól függetlenül,havonként, a tárgyhónapot követő hó 12-éig elektronikus úton bevallást tesz azadó- és/vagy társadalombiztosítási kötelezettséget eredményező, magánszemélynekteljesített kifizetésekkel, juttatásokkal összefüggő valamennyi adóról...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. március 8.

Tévesen fizetett osztalék helyesbítése

Kérdés: A kft. 2002. év végén belépett az evába. 2002. évi mérlegében 3457 ezer forint eredménytartalék és 2509 ezer forint mérleg szerinti eredmény szerepelt. A 2003. évi mérlegében az adózott eredmény 3030 ezer forint, mérleg szerinti eredménye 3000 ezer forint, eredménytartaléka 0, mert az éves mérleg készítésekor 5966 ezer forint összegű tagokkal szembeni kötelezettséget könyveltek az eredménytartalékkal szemben. A tagok szándéka az evás időszak előtti osztalékforrás rendezése volt. A bruttó 5966 ezer forintot 2004 áprilisában kifizették, és az osztalékadózás szabályai szerint leadózták. A 2003. évi eredménykimutatásban a tárgyévi adózott eredményt osztalékfizetésre nem használták fel, 2003. évre vonatkozóan az osztalékfizetésről taggyűlési határozat nincs, az a cégbíróságnál sem került letétbe helyezésre. Hogyan kell kezelni a 2004. évi – osztaléknak nem minősülő – kifizetést? Tagi jövedelemként és utólag megadóztatni, járulékoztatni? Vagy a tagokkal visszafizettetni az eredménytartalékba?
Részlet a válaszából: […] ...kívánja korrigálni.A másik, hogy az összevonandó jövedelemkénti kezelés mellett bizonyára jelentősösszegű szja-, társadalombiztosításijárulék- stb. hiány mutatkozhat. És ez aviták sorozatát indíthatná el...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. március 8.

Társadalombiztosítási kifizetőhely elszámolása

Kérdés: A tb-kifizetőhelynél hogyan kell könyvelni a táppénzt, a GYES-t, az egyéb pénzbeli ellátásokat?
Részlet a válaszából: […] ...kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. éviLXXXIII. törvény [és a végrehajtást szabályozó 217/1997. (XII. 1.) Korm.rendelet] (Eb-tv.) alapján, amennyiben az egészségbiztosítás pénzbeliellátásainak: a terhességi-gyermekágyi segélynek, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. március 8.

Alapítványi támogatások elszámolása

Kérdés: Az óvoda alapítványa kettős könyvvitelt vezet. Az alapítvány célja az óvoda gyermekei számára a nevelés, az oktatás, a sport és a szabadidő-eltöltés feltételeinek javítása, magasabb szintű művelésének biztosítása és a rászoruló gyermekek szociális támogatása. Az alapítvány a kapott támogatásokból játékokat vásárol az óvodának, elvégeztet bizonyos felújítási munkálatokat, az ünnepekre ajándékokat vesz a gyermekeknek. Ezek minek minősülnek? Az alapítvány által nyújtott támogatásnak? Hova könyvelendők?
Részlet a válaszából: […] Az alapítvány aszámviteli törvény hatálya alá tartozik, kettős könyvvitelt vezet. Ebbőlkövetkezően az eszközök beszerzését, a szolgáltatások igénybevételét, majd azoktérítés nélküli átadását az Szt. előírásai szerint kell könyvelnie,elszámolnia.Az alapítvány...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. március 8.

Beltag mint végelszámoló

Kérdés: Egy bt. végelszámolását döntötték el a tagok 2006. 08. 19-ével (1-1 bel- és kültag). A cégbíró 08. 19-ével a beltagot mint vezető tisztségviselőt törölte, és 08. 19-ei dátummal, mint végelszámolót bejegyezte. A beltag a bt.-ben volt biztosított 2006. 08. 19-éig. A kérdés: milyen státusa van biztosítási szempontból a végelszámolóvá "vált" tagnak?
Részlet a válaszából: […] ...megbízási jogviszonyon alapul, ígynem lehet a tagot kétszer mint társas vállalkozót is biztosítottnak tekinteni.Ezért – társadalombiztosítási szempontból – az ilyen tag nem társas vállalkozó,a személyes közreműködése nem a társasági szerződésben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. március 8.

Ajándékként átadott eszközök

Kérdés: Gyógyszer-nagykereskedelemmel foglalkozó cégünk a következő eszközöket adja át ingyenesen promóciós céllal, ajándékként: könyv (kis értékű), hűtőszekrény, faxkészülék, orvosi segédeszközök (pl. vérnyomásmérő, digitális hőmérő) és egyszer használatos tesztek (adott gyógyszer hatékonyságának mérésére). Az ajándékozottak: hol intézmények, hol gazdasági társaságok, hol magánszemélyek. Hogyan történik ezek elszámolása és adózása 2006. szeptember 1-jét megelőzően és azt követően, milyen változás van 2007. január 1-jétől? Számviteli elszámolás
Részlet a válaszából: […] ...az adóalap 44 százaléka, 2006. szeptember 1-jétől(2007-ben is) az adóalap 54 százaléka. Az adóköteles természetbeni juttatásttársadalombiztosítási járulék, munkaadói járulék, illetve egészségügyihozzájárulás is terheli. (Ezzel a témával részletesen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. február 22.
1
51
52
53
78