802 talált állásfoglalás a biztosítás kifejezésre

Kérdés: Az óvoda alapítványa kettős könyvvitelt vezet. Az alapítvány célja az óvoda gyermekei számára a nevelés, az oktatás, a sport és a szabadidő-eltöltés feltételeinek javítása, magasabb szintű művelésének biztosítása és a rászoruló gyermekek szociális támogatása. Az alapítvány a kapott támogatásokból játékokat vásárol az óvodának, elvégeztet bizonyos felújítási munkálatokat, az ünnepekre ajándékokat vesz a gyermekeknek. Ezek minek minősülnek? Az alapítvány által nyújtott támogatásnak? Hova könyvelendők?

Kérdés: Egy bt. végelszámolását döntötték el a tagok 2006. 08. 19-ével (1-1 bel- és kültag). A cégbíró 08. 19-ével a beltagot mint vezető tisztségviselőt törölte, és 08. 19-ei dátummal, mint végelszámolót bejegyezte. A beltag a bt.-ben volt biztosított 2006. 08. 19-éig. A kérdés: milyen státusa van biztosítási szempontból a végelszámolóvá "vált" tagnak?

Kérdés: Gyógyszer-nagykereskedelemmel foglalkozó cégünk a következő eszközöket adja át ingyenesen promóciós céllal, ajándékként: könyv (kis értékű), hűtőszekrény, faxkészülék, orvosi segédeszközök (pl. vérnyomásmérő, digitális hőmérő) és egyszer használatos tesztek (adott gyógyszer hatékonyságának mérésére). Az ajándékozottak: hol intézmények, hol gazdasági társaságok, hol magánszemélyek. Hogyan történik ezek elszámolása és adózása 2006. szeptember 1-jét megelőzően és azt követően, milyen változás van 2007. január 1-jétől? Számviteli elszámolás

Kérdés: A gazdasági társaság többségi tulajdonos tagjának, aki a társaság ügyvezető igazgatója, és a társaságnál heti 36 órát vagy azt meghaladó munkaidőben dolgozik, 2007. január 1-jétől a gazdasági társaság adhat-e adó- és járulékmentesen az Szja-tv.-ben meghatározott határig adómentes természetbeni juttatást? [Szja-tv. 69. §-a és 1. számú melléklete, pl. önkéntes nyugdíjpénztári hozzájárulás, kockázati biztosítás, csekély értékű ajándék, étkezési utalvány?]

Kérdés: Életbiztosítás a biztosított magánszemélynél szja-köteles-e, ha a szerződő egy kft., a biztosított a kft. magánszemély tulajdonosa?

Kérdés: A 2006. évi eredményből megállapított osztalék 2007. május-június hónapban kerül kifizetésre. A kifizetőnek 4 százalék vagy 14 százalék eho-t kell levonni? A 2005. évi CXIX. törvény – amely bevezette az osztalékra az akkor még 4 százalékos eho-t – a 202. § (6) pontjában átmeneti rendelkezésként előírja, hogy a 4 százalék eho a magánszemélyt a 2006. 01. 01-jétől kezdődő időszakra juttatott jövedelmek után terheli. Az osztalékra vonatkozóan külön rendelkezik a törvény arról, hogy a 2005-ös vállalkozói osztalékalapra, illetve a 2005. évi mérlegben a tulajdonosokkal szemben osztalékkötelezettségként kimutatott összegre – amennyiben 2006. 12. 31-ig kifizetésre kerül – nem kell a 4 százalékos eho-t megfizetni.

Kérdés: Nyugdíjas választott tisztségviselőt, aki a minimálbér 30 százalékánál magasabb tiszteletdíjban részesül, szeptember 1-je után milyen kötelezettségek terhelik?

Kérdés: Az innovációs járulék saját célú kutatásra, fejlesztésre történő felhasználása esetén bevonható-e a munkába külső vállalkozó, illetve megbízási szerződéssel szakértő? Elszámolhatók-e ezek a számlák is költségként a járulékkal szemben?

Kérdés: Társaságunk külföldi állampolgárságú magánszemélytől Magyarországon lakóingatlant bérel. A bérbeadó az összevont adóalap részeként kíván ezen jövedelme után adózni. Más jövedelemmel nem rendelkezik. A bérbeadásból származó éves jövedelme meghaladja az 1 millió Ft-ot. Az szja-előlegen kívül terheli-e a bérbeadót százalékos egészségügyi hozzájárulás, ha igen, csak a millió feletti összeg, vagy a teljes összeg után?

Kérdés: Egy magyar kft. diákoknak, fiataloknak nyári nyelvi, ill. sporttábort szervez. A tábor munkájában részt vesznek magyar és külföldi tanárok, diákok és edzők is. Ők a feladatukat önkéntesként végzik majd, a kft. csupán felmerült költségeiket fogja megfizetni. Ilyen pl. az üzemanyag, a vonatjegy, a biztosítás és természetesen a tábor ideje alatt a szállás és étkezés költsége. Milyen adókötelezettség merül fel?