Találati lista:
501. cikk / 544 Devizahitel elszámolása és kamatának adóztatása
Kérdés: Társaságunk 55 százalékos tulajdonosa (USA-ban élő magánember) 200 E USD devizahitelt folyósított új telephely kialakítására a tárgyévben. A visszafizetés feltételei: – évi 8,5 százalék kamat, – kamat- és tőketörlesztés fizetésének kezdete: 2002. 01. 01. A felvett devizahitel tárgyévi kamatát a létesítendő telephely értékét növelő tételként kell-e elszámolni? A külföldi magánszemélynek kifizetendő kamatot milyen adófizetési kötelezettség terheli, s az esetleges adót kinek (társaság vagy magánember) és mikor kell fizetnie?
502. cikk / 544 Pénzügyileg realizált árfolyam-különbözetek
Kérdés: A mérlegfordulónappal lezárt évet érintik-e a külföldi pénzértékre szóló eszközök és kötelezettségek üzleti év mérlegfordulónapja és a mérlegkészítés időpontja között realizálódott árfolyam-különbözetei?
503. cikk / 544 Devizában kiállított számla kiegyenlítése forintban
Kérdés: A társaság árut exportál, a számlát devizában állítja ki. Az ellenértéket a külföldi vevő forintban utalja át a magyarországi bankszámlára. Milyen árfolyamon kell a forintot átszámítani, ha a társaság a devizakövetelések értékelésénél a saját bankja középárfolyamát alkalmazza?
504. cikk / 544 Kezességvállalás és következményei
Kérdés: Egy társaság készfizető kezességet vállalt egy – vele kapcsolt vállalkozásban lévő – privatizációs lízingközösség tartozásaiért. A lízingközösség tartozását – mivel az nem fizetett – a jogosult a társaságtól még 1996-ben beszedte. A társaság a fizetett összeget követelésként tartja nyilván, de a beszedés érdekében nem tett lépéseket. A lízingközösség azóta megszűnt. Az 1996. évet az adóhatóság a társaságnál már ellenőrizte. Mi a követendő eljárás, és annak milyen adóvonzata van?
505. cikk / 544 Kiegészítő melléklet – devizaeladási árfolyam használatakor
Kérdés: Amennyiben egy cég devizaeladási árfolyamon számol, akkor kötelező-e a kiegészítő mellékletben történő bemutatáshoz újra átszámolni a számlákat a középárfolyam alkalmazásával?
506. cikk / 544 Barterügyletek elszámolása
Kérdés: Barterügylet esetén a bekerülési érték meghatározásánál alkalmazandó árfolyam az első teljesítéskori választott árfolyam. Ha több egymást követő importot több egymást követő exporttal egyenlítünk ki, akkor az összes importnál és az összes exportnál azt az egy árfolyamot kell-e végig alkalmazni, amelyik az első ügylet teljesítésének időpontjában volt? Mi van akkor, ha egy importot több exporttal ellentételezünk, vagy a következő exportot félig egy másik importba számítjuk be? Ekkor milyen árfolyamot kell alkalmazni?
507. cikk / 544 Devizaszámlához kapcsolódó gazdasági események
Kérdés: Újra olvastam a Számviteli Levelek devizabetétszámla vezetésével kapcsolatos kérdéseit, a rá adott válaszokat, észrevételeket. Számomra még mindig nem világos, hogy a devizabetét és a valutakészlet csökkenéseit milyen árfolyamon kell forintra átszámítani. Azt nem tudom, hogy a készletcsökkenést mikor kell könyv szerinti és mikor teljesítésnapi választott árfolyamon könyvelni. Mikor keletkezik a devizabetét-, illetve a valutapénztár-számlákon árfolyam-különbözet, és mikor nem?
508. cikk / 544 A követelés átvállalásának elszámolása az adósnál
Kérdés: Hogyan kell elszámolni a külfölditől devizában igénybe vett pénzügyi lízing miatti kötelezettség törlesztését, ha a törlesztés ideje alatt a követelést belföldi megvásárolta? A követelés megvásárlásáról hogyan szerez tudomást a lízingbevevő? Hogyan kell kimutatni a jogosult személyében bekövetkezett változást?
509. cikk / 544 Csehországi kft.-ben lévő részesedés értékelése
Kérdés: Társaságunk 2000 májusában egy Csehországban bejegyzett és ott működő kft.-ben vásárlással 100 százalékos részesedést szerzett, amelyet befektetett eszközként mutatunk ki. A vételár 45 százalékát NLG-ben, 55 százalékát euróban fizettük ki. Milyen devizára szóló pénzügyi befektetésünk keletkezett, és év végén hogyan kell ennek a forintértékét megállapítani?
510. cikk / 544 Külföldön tartózkodás költségeinek elszámolása
Kérdés: Dolgozóink egy része külföldi ügyfelünk gyáregységében szervizmunkálatokat végez. A kinttartózkodásra napidíjat fizetünk, az útiköltségre havonta valutában előleget adunk. A valutaelőleggel milyen árfolyamon számoljunk el, ha a dolgozók a külföldi üzemanyagszámlákat havonta csak egyszer adják le?
