Nem könyvelt számlák

Kérdés: A kft. könyvelője azt kéri az ügyvezetőtől, hogy minden olyan szolgáltatásról és termékértékesítésről kérjenek a kft. nevére szóló számlát, amely valamilyen módon kapcsolódik a kft. tevékenységéhez, és a könyvelő majd el fogja dönteni, hogy a számlák tartalma elszámolható-e költségként. Az ügyvezető tudni szeretné, mi van abban az esetben, ha a kft. nevére kért számlákat nem számolják el költségként? A számlákat akkor is meg kell őrizni 8 évig? Lehet-e abból gondja a kft.-nek, ha a nevére kiállított, de költségként el nem számolt számlák már nem lesznek meg?
Részlet a válaszából: […] A válasz röviden az, hogy lehetnek.Elöljáróban annyit, hogy nem a könyvelőnek kell eldöntenieazt, hogy a kft. a nevére számlázott szolgáltatást igénybe vette-e, aszámlázott terméket beszerezte-e. A könyvelő feladata az, hogy az ügyvezetőáltal elismert, igazolt igénybe vett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. július 16.

Közös tulajdonban lévő ingatlan bérbeadása

Kérdés: Egy házaspár tulajdonában van egy ingatlan (lakás) 50-50%-ban. A férjnek és a feleségnek is van külön-külön bérbeadáshoz adószáma. A férj és a feleség 50-50%-ban tulajdonosai a Z kft.-nek. A feleség bérbe adja a lakásuk 1. emeletét a Z kft.-nek. Éves bérleti díj 900 E Ft. A férj bérbe adja a lakásuk 2. emeletét a Z kft.-nek. Éves bérleti díj 900 E Ft. Nincs olyan megállapodás a férj és a feleség között, hogy minden megszerzett bérleti díjas bevételt egymás között megosztják. Össze kell-e vonni a kettejük jövedelmét a bérbeadásból, mivel ugyanazt az ingatlant adják bérbe? A feleségnek és a férjnek kell-e a Z kft. felé úgy nyilatkoznia (és a számlát is úgy kell kiállítania), hogy vonják le a 14%-os ehót? Mindkettőjük éves jövedelme a bérbeadáson kívül minimálbér.
Részlet a válaszából: […] A közös tulajdonban lévő ingatlan átruházásából származójövedelem után a magánszemélyt – a tulajdonjogi korlátozásokat is figyelembevéve – tulajdoni hányada arányában terheli adókötelezettség. A tulajdonosokeltérő rendelkezése hiányában ezt a rendelkezést kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. július 16.

Éles látást biztosító szemüveg

Kérdés: Az általam könyvelt kft. 32 290 Ft-ért vett éles látást biztosító szemüveget monitor használatához. Nem tudom eldönteni, hogy adóköteles vagy adómentes természetbeni juttatás. Kérem a segítségüket!
Részlet a válaszából: […] Az Szja-tv. 1. számú melléklete 8.8. pontja alapján ajogszabály által előírt használatra tekintettel juttatott védőeszköz, továbbábaleset- és egészségvédelmi eszközök az adómentes természetbeni juttatások közétartoznak. A kérdésben említett éles látást biztosító...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. június 25.

Előre kifizetett szaktanfolyam költségei

Kérdés: A társaság egyik dolgozóját szaktanfolyam elvégzésére kötelezte. A tanfolyam időtartama: 2008. 10. hónaptól 2010. 02. hónapig. A tanfolyam szervezője a teljes összegről szóló számláját 2009. 03. hónapban megküldte. 2009. 04. hónapban a tanfolyamra küldött dolgozó közös megegyezéssel távozott a társaságtól. A társaság a tanfolyamszervező számláját még nem fizette ki, csökkentett összegről próbál egyezkedni. Annak tudatában, hogy a tanfolyam nem lesz befejezve, a társaság költségként teljes összegében elszámolhatja a tanfolyam díját? Esetleg természetbeni juttatásként kell adóznia?
Részlet a válaszából: […] A kérdés megválaszolása során elsődlegesen abból kellkiindulni, hogy a kérdező társaság milyen tartalmú megállapodást, szerződéstkötött a tanfolyamszervezővel. Ebben szabályozták-e azt, hogyan alakul aszaktanfolyam díja, ha bármilyen vagy konkrétan meghatározott okok miatt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. június 25.

Tőkekivonáskor a kötelezettség teljesítése eszközök átadásával

Kérdés: A Gt. 160. §-a szerinti tőkekivonáskor a tagok részben pénzben, részben eszközök formájában kapnák meg az őket megillető összeget. Hogyan állapítandó meg az átadandó eszközök értéke? Milyen bizonylatokat kell kiállítani? Mikor keletkezik áfafizetési kötelezettség? Ha a tag áfaalany, milyen időponttal élhet az áfalevonás jogával?
Részlet a válaszából: […] A törzstőke tőkekivonással történő leszállításakor a tagokatmegillető összeg megállapítása során – a Gt. 160. §-a alapján – számításba kellvenni a törzstőke arányában a törzstőkén felüli vagyon összegét is, azaz nemcsak a jegyzett tőke csökkenését, de...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. június 11.

Tagi kölcsön elengedésének könyvelése

Kérdés: A bt. a tagi kölcsönt visszafizetni nem tudja. Ha a tulajdonos elengedi, hogyan kell könyvelni? Le kell adózni? 2008-ban az osztalékot a tagi kölcsön kifizetésére lehet fordítani, de hogyan kell ezt könyvelni? Az elengedett tagi kölcsönt csökkentő és növelő tételként is ki kell mutatni? Ez csak 2008-ban igaz, máskor nem?
Részlet a válaszából: […] Ha a bt. tulajdonosa elengedi követelését, azaz a tagikölcsönt nem kell visszafizetni, akkor az írásban elengedett tagi kölcsönt azSzt. hatálya alá tartozó bt.-nél rendkívüli bevételként kell elszámolni (T 4792– K 9893). A magánszemély tulajdonos által elengedett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. május 14.

Betéti társaság végelszámolása

Kérdés: A bt. tagjai úgy döntöttek, hogy 2008-ban végelszámolással megszüntetik a bt.-t. A beltag 50%-ban X kft., a kültag 50%-ban magánszemély. A jegyzett tőke 1500 E Ft, az eredménytartalék 500 E Ft. A pénzeszközök 2000 E Ft. A vagyonfelosztási javaslat alapján X kft.-t megilleti a pénzeszközök 50%-a, azaz 1000 E Ft. A magánszemélynél a kapott 1000 E Ft vállalkozásból kivont jövedelem (amelynek az adóját a magánszemélynek kell bevallania és befizetnie). Az X Kft.-nél a kapott 1000 E Ft-ot miként kell kimutatni? Csökkenthető annak összegével a társasági adó alapja?
Részlet a válaszából: […] Elöljáróban annyit, hogy a végelszámolás megkezdése előttalaposan javasoljuk áttanulmányozni a cégtörvényt és avégelszámolás sajátos számviteli feladatait részletező 72/2006. (IV. 3.) Korm.rendeletet. Ez utóbbiból a kérdező társaság megtudhatja, hogya bt.-nek a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. április 2.

Végelszámolás, követelés esetén

Kérdés: A bt. 2009-ben végelszámolással – saját elhatározásból – meg akar szűnni. A 2008. évi mérlegében: a tárgyi eszközök nulla értéken (bruttó 4500 E Ft), követelések 5000 E Ft (ebből 5000 E Ft behajthatatlan), pénzeszközök 1000 E Ft. Saját tőke 6000 E Ft (ebből jegyzett tőke 1500 E Ft, eredménytartalék 4500 E Ft). Mi a teendője a bt.-nek, ha a követelést az adós felszámolását végző felszámoló nem minősíti behajthatatlannak, illetve ha behajthatatlannak minősíti, továbbá ha a bt. a tárgyi eszközt 1400 E Ft +áfáért értékesíti? A vagyonfelosztási javaslatban hogyan kell szétosztani a saját tőkét? Lesz a vállalkozásból kivont jövedelem is osztalék?
Részlet a válaszából: […] A kérdés leglényegesebb elemeire tudunk – terjedelmi okokból– csak válaszolni. Éppen ezért a végelszámolás megkezdése előtt javasoljukáttanulmányozni a 2006. évi V. törvény (a Cégtörvény) VII. fejezetét(ez tartalmazza a végelszámolásra vonatkozó jogi előírásokat),...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. március 5.

Osztalékfizetés eszközök átadásával

Kérdés: A kft. tagjai az osztalékot nem készpénzben, hanem részvényben, illetve tárgyi eszközben szeretnék kivenni. Hogyan kell könyvelni?
Részlet a válaszából: […] Elvileg a kérdésben foglaltaknak nincs akadálya, legfeljebba vonatkozó törvényi előírásokat indokolt figyelembe venni. Amikor a taggyűlésdönt az adózott eredmény felosztásáról, ennek keretében az osztalékfizetésről,akkor hozzon határozatot arról is, hogy a forintban –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. március 5.

Ügyvédi irodából az apport kivitele

Kérdés: Az ügyvédi iroda tagja a saját tulajdonában lévő ingatlant apportként vitte be az irodába. A lakást most a gyermekének adná el, ajándékozná oda. (A gyermekek a lakást már felújították, az iroda ezzel kapcsolatosan költséget nem számolt el.) Az ingatlan könyv szerinti értéke 4 millió forint, a piaci értéke 25 millió Ft. Hogyan lehet a felvetetteket optimálisan megoldani?
Részlet a válaszából: […] A válasz elején megjegyezzük, van optimális megoldás, de azvalószínűleg nem nyeri el az ügyvédi iroda tagjának a tetszését.Az ügyvédi iroda alapítása az ügyvédekről szóló 1998. évi XI.törvény 67. §-a alapján történhet. Az alapító okiratban kell meghatározni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. február 19.
1
32
33
34
52