Időszakos elszámolású számlák könyvelése

Kérdés: Az időszakos elszámolású számlák időbeli elhatárolása vagy a szállító/vevő témakör tekintetében nagyon megoszlanak a vélemények a kollégák között. Szeretném az alábbi esetekben állásfoglalásukat és a könyvelési lépések levezetését kérni (pontonként, melyik számla melyik évben könyvelendő, mikor kell elhatárolást képezni, vagy mikor lesz vevő/szállító az adott számla év végén, egyszerűsített éves beszámoló készítésekor):
1. 2024. 01. havi költség, számla kelte 2023. 12. 10., áfateljesítés 2023. 12. 10. Fizetési határidő 2023. 12. 24.
2. 2023. 12. havi költség, számla kelte 2024. 01. 10., áfateljesítés 2024. 01. 24. Fizetési határidő 2024. 01. 24.
3. 2023. 12. havi bevétel, számla kelte 2024. 01. 10., áfateljesítés 2024. 01. 24. Fizetési határidő 2024. 01. 24.
4. 2024. 01. havi bevétel, számla kelte 2023. 12. 20., áfateljesítés 2023. 12. 31. Fizetési határidő 2023. 12. 31.
Könyvelőprogramunk tudja külön kezelni a számviteli és az áfafizetési időszakot. Ha az első példánál maradva könyvelem 2023-ban a számlát, mivel rajta minden dátum 2023-as, de számviteli teljesítésnek megadom a 2024. 01. 31-et (mivel az az időszak utolsó napja), akkor költségben és nyitott szállítóban csak 2024-ben hozza, az áfabevallásban pedig 2023. 12. hónapban állítja be. Így az év végi egyenlegközlőben ez nem fog szerepelni.
Részlet a válaszából: […] A választ azzal kell kezdeni, hogy az Áfa-tv. szerint is, a számviteli előírások szerint is a számlát a szerződés szerinti teljesítéskor, illetve a teljesítést követően kell kiállítani. Ha a számlát a teljesítést megelőzően állítják ki, akkor az előlegszámla, és azt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. február 22.

Egyenlegközlőben szereplő követelések-kötelezettségek dátuma

Kérdés: Társaságunk 2022. 12. 31-re vonatkozó egyenlegközlő leveleket kíván kiküldeni a partnereinknek a fordulónapi vevőkövetelés/szállítói tartozás összegéről. A számviteli törvényből nem derül ki egyértelműen, hogy az egyenlegközlőben felsorolt bizonylatok milyen dátumra vonatkoznak. A rendszerünkben szerepel egy könyvelési dátum, ami arra szolgál, hogy a bevételt, szállítói oldalon a költséget melyik időszakra számoljuk el. Továbbá szerepel még a bizonylati dátum és az áfa teljesítési dátuma. Az egyenlegközlőben felsorolt bizonylatokat ezek közül melyik dátumra vonatkozóan készítsük el? Jelenleg a könyvelési dátumra vonatkozóan készítjük el a listát.
Részlet a válaszából: […] ...logikája kizárja, hogy törvényben legyen szabályozva a cég és a partnerei közötti kapcsolat részletekben történő meghatározása.Az egyenlegközlő rendeltetése az, hogy a mérlegbe kerülő – a kérdéshez kapcsolódóan – követelések, illetve...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. február 9.

Hibás teljesítés esetén az előleg

Kérdés: Tények: egy partnerünkkel megbízási szerződés jött létre marketingfeladatok elvégzésére. A munkára 50% előleg lett kifizetve, amelynek beérkezését a partner előlegszámla kiállításával elismerte. A partner hibásan teljesített, emiatt pert kezdeményeztünk, amelynek tárgya nem a hibás teljesítés, hanem késedelmikötbér-követelés. A partner felé egyezségi ajánlatot tettünk, és kértük a megbízási díj 50%-ra mérséklését, ami a fizetett előleg összegével egyező. Ezt a közreműködő nem fogadta el, ezért egyezségi ajánlatunk érvényét vesztette. A partner viszont keresetében az előlegen felüli, további 50%-ra perel bennünket. A per folyamatban van, és ügyvédünk szerint valószínűtlen, hogy bármelyik fél keresete megállja a helyét. Előlegre vonatkozó egyenlegközlőnket a partner azzal a válasszal küldte vissza, hogy nem ismeri el az előleget, mert nem ő tartozik az előleggel, hanem mi a szerződéses összeg második 50%-ával. Felmerült, hogy mivel a partner nem ismerte el az előleget, fedezetként az előleggel megegyező összegű céltartalékot kötelező képezni. Helyes-e ez az álláspont?
Részlet a válaszából: […] A rövid válasz az, hogy nem helyes! A kérdező tényeket sorol fel, de nem veszi figyelembe, hogy azok mögött gazdasági események vannak akkor is, ha nincsenek minden esetben megfelelően bizonylatolva. Kezdjük az előleggel!A tények elején az szerepel, hogy az 50%-os előlegfizetést a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. július 16.

Követelések, kötelezettségek év végi egyeztetése

Kérdés: A vevői követelések, szállítói kötelezettségek év végi egyeztetésénél sok ellentmondás tapasztalható. A kiküldött egyenlegközlőkből derül ki, hogy a cégek eltérő módon könyvelnek, van, akinél a számla 2018. évi vevői követelés, a partnernél pedig 2019. évi szállítói kötelezettség. Az egyértelmű, hogy az árbevétel és a költség a felmerülés évének az eredményében kell, hogy szerepeljen. A követelés és kötelezettség mikor, milyen esetben és hogyan szerepel a beszámolóban? Mikor kell elhatárolásként könyvelni? Ezekhez kapcsolódik még a program korlátozottsága, hiszen van olyan, amelyik nem engedi meg a felhasználónak, hogy az előző időszakra rögzítse a számlát. A számviteli törvény értelmezése sem egyértelmű.
Részlet a válaszából: […] Természetesen a kérdés utolsó mondatával nem értünk egyet. A számla egyértelműen számviteli bizonylat, és mint bizonylattal szembeni követelményeket az Szt. 166-167. §-ai részletesen ismertetik. A 167. §-a (1) bekezdésében ismertetett általános alaki és tartalmi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. május 7.

Nyílt végű pénzügyi lízing áfája

Kérdés: Nyílt végű pénzügyi lízing esetében az előírt áfát fel kell-e vezetni a kötelezettségek közé? Év végén áfával növelt értéken kapunk egyenlegközlőt. A könyvvizsgáló szerint ezt ki is kell mutatni, máshol azt olvastam, hogy nem. Mi az alábbiak szerint járunk el: A Tőkerészt induláskor felvezetjük a 448. számlára, majd a hozzákapcsolódó áfát is: T 368 – K 448. A havi törlesztéskor előírásra kerülnek a megfelelő fizetendő tételek: T 448 – K 479 (tőkerészlet), T 4661 – K 479 (áfarész), T 872 – K 479 kamat, majd a T 479 – K 384, ezek kifizetése, és visszakorrigáljuk az áfarészt: T 448 – K 368. Kicsit úgy működik, mint a kapott előleg bruttó módon kimutatott könyvelése. Helyes ez így?
Részlet a válaszából: […] A rövid válasz az, hogy nem helyes, mivel olyan gazdasági eseményt is rögzítenek, amely nyílt végű pénzügyi lízing esetében nem történhet meg.Nyílt végű pénzügyi lízing esetén az Áfa-tv. előírásai szerint a lízingbeadáskor nem történik termékértékesítés, így a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. szeptember 13.

Behajthatatlan követelés dokumentálása

Kérdés: Az Szt. 3. §-a (4) bekezdésének 10. pontja a behajthatatlan követelések minősített eseteit sorolja fel. A behajthatatlanság törvényben előírt dokumentumai mellett mire kell tekintettel lenni, milyen egyéb bizonylatokkal kell a behajthatatlanná minősítést alátámasztani? Milyen időpontig kell a dokumentumoknak rendelkezésre állniuk?
Részlet a válaszából: […] ...elévülését vélelmezik – ami jellemzően visszavezethető a társaság gondatlanságára, mert nem tette meg azokat az intézkedéseket (egyenlegközlő, egyeztető levél az adós felé, fizetési felszólítás stb.) a követelés behajtása érdekében, amely tőle normális...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. szeptember 7.

Kötelezettség törlésének a bizonylata

Kérdés:

A kft.-nek jelentős tartozása van egyik szállítójával szemben. Áfakiutalás előtt számláit a NAV ellenőrizte, a visszaigényelhető áfát visszakapta. A 2013. évi beszámoló készítését megelőzően a szállító felszámolással megszűnt. A kft. tartozását nem kérték, a kiküldött egyenlegközlők "ismeretlen" jelzéssel visszajöttek. Ha a kft. a szállítóval szembeni tartozását le szeretné írni, a kötelezettség törlésének mi lehet a bizonylata?

Részlet a válaszából: […] Elsődlegesen meg kell győződni arról, hogy a szállító felszámolása ténylegesen befejeződött, a szállító hitelezői követeléseik teljesítését a szállító cég tulajdonosaitól, a szállító cég vezető tisztségviselőitől peres eljárás keretében a bíróságtól nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. október 30.

Könyvelői szerződés felmondása

Kérdés: Egyik ügyfelem már több hónapja nem fizet. A szerződést nemfizetés címén felmondtam, az átadás-átvételi jegyzőkönyvet megírtam, a programban lévő adatokat kimásoltam, hogy átadjam. Az ügyfelem nem fizet, vitatja a követelést, az egyenlegközlőt nem írta alá. Mit tehetek? A mérlegben ezt a követelést szerepeltessem? Milyen adóvonzata van? Bíróságon kívüli megegyezés lehetséges?
Részlet a válaszából: […] Az ügyfelével kötött szerződése volt, amelyet felmondott. Feltételezhetően a szerződésben azt is szabályozták, ha az ügyfél nem fizet, a szerződés felmondásán túlmenően milyen egyéb eljárást kezdeményez a szerződést felmondó fél, az adott esetben a könyvelő. Mivel a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. december 12.

Devizaalapú lízing átértékelése

Kérdés: Olyan lízingjeim vannak, ahol előre meghatározottak a törlesztőrészletek. Ugyanakkor nem kapok számlát, csak akkor, ha valami ügyviteli költség merül fel, illetve az árfolyamváltozásról kapok értesítést. A lízing értékét euróban számították, de forintban kell fizetni. Mi a teendő 2011. év végével? Be kell kérni a lízingbe adótól egy devizára szóló egyenlegközlőt a fordulónapra? Mi történik, ha nem küldi meg? Ha kapok devizaösszeget, akkor azt a szerződéskori és a 2011. 12. 31-i árfolyam különbözetével szorzom? Ez az árfolyam-különbözet? Hogyan történik 2012-ben a törlesztés? Korábbi közlés alapján vettem figyelembe a tőkét és a kamatot, külön értesítés alapján pedig az árfolyam-különbözetet. Most átértékelődik a tartozás, használhatom a korábbi adatközlést? Mi az értelme mindennek? Eddig nem törődtünk a devizaértékkel, hiszen forintot vettünk fel. A tartós bérletet, ha jól érzékelem, nem kell átértékelni?
Részlet a válaszából: […]  Kivonatosan idéztük a kérdést, ami arra utal, hogy sem alízingbe adó, sem a lízingbe vevő nem ismeri a devizaalapú lízingelszámolásával kapcsolatos követelményeket, sőt a beszámoló elkészítésével,alátámasztásával kapcsolatos felelősségét sem. Férőhely...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. február 23.

Mérlegfordulónapot követő számlák

Kérdés: A mérlegfordulónapot követően kiállított, illetve érkezett számlákat hogyan kell nyilvántartani a könyvekben? A vevői és szállítói leltárak egyeztetésénél eltérés szokott mutatkozni az elszámolások különbözősége miatt. A tárgyévet érintő, de évet követően kiállított vevői és szállítói számlákat a vevői, illetve szállítói folyószámlákra kell nyilvántartásba venni. Az áfát az Áfa-tv.-nek megfelelően fizetendő adó esetén önellenőrzéssel, levonandó adó esetén követelésként kell előírni, majd a számla megérkezésekor visszaigénylésbe helyezni. Ebben az esetben a vevői-szállítói folyószámla-egyeztetéseken természetesen szerepelnek az adott tételek, és a mérlegben a vevői és a szállítói soron jelennek meg az összegek. Az utólag érkezett számlák nettó összegeit aktív és passzív elhatárolásként kell nyilvántartásba venni, a mérleg hasonló elnevezésű sorában szerepeltetni, ebben az esetben nem jelennek meg az egyenlegközlőn az adott tételek. Az utólag kiállított számláknál sokszor nem ismerik el az egyenlegközlőn az utólagos tételeket, mondván, a vevők ezt már a következő évben kapták, tehát a következő évben könyvelték. Mi a helyes megoldás az utólagos számlák nyilvántartásánál?
Részlet a válaszából: […]  A kérdést hosszabban idéztük, mert egyrészt ellentmondásos,másrészt a számviteli előírásokkal ellentétes gyakorlatot tükröz.Az Szt. 72. §-a alapján a szerződés szerinti teljesítésidőszakában kell árbevételként elszámolni az üzleti évben értékesített...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. október 20.
1
2