Alapítvány továbbképző és tapasztalatcsere-rendezvénye

Kérdés: Egy országos szakmai egyesület, valamint egy szintén országos szakmai alapítvány többnapos, közös, továbbképző és tapasztalatcsere-rendezvényt szervez. A rendezvény az alapítvány cél szerinti, közhasznú tevékenységét is szolgálja. Az egyesület a rendezvény költségeit a részére átutalt részvételi díjakból, az alapítvány a támogatásaiból fedezi. A részvételi díj tartalmazza a szakmai programok költségeit, az előadások közötti büfé, ebéd, baráti vacsora költségeit, valamint a résztvevőknek átadott emléktárgy beszerzésére fordított kiadásokat. Az alapítvány vállalja (fedezi) a konferencia költségei közül:
– az előadások helyiségének bérleti díját,
– átutalja diákok és nyugdíjasok részvételi díját (15.000 és 25.000 Ft/fő),
– rendezi a kis értékű emléktárgyak elkészítésének költségeit.
Kérem szíves segítségüket az alábbiakban:
1. A bevételeknek és a költségeknek ilyen módon történő elszámolása nem ütközik-e törvényi előírásba?
2. Hogyan kell könyvelni az emléktárgyakat?
3. Kell-e az alapítványnak adó- és járulékfizetéssel számolnia?
Részlet a válaszából: […] ...választ azzal kell kezdeni, ha az egyesület és az alapítvány közösen rendezi a továbbképző és tapasztalatcsere-rendezvényt, akkor annak összes költségét elsődlegesen az egyik szervezetnél kell kimutatni, majd a másik szervezetet terhelő részét (alapvetően...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. május 10.

Bizományba átvett értékcikkek

Kérdés: A horgászegyesület az éves tevékenységéhez a MOHOSZ-tól horgászokmányt, igazolványt és bélyeget kap albizományosi szerződés alapján, számlázás nélkül. Ezeket az értékcikkeket az egyesület magánszemélyek felé értékesíti, amiről számlát vagy nyugtát állít ki. A beszedett ellenérték és a forgalmazási jutalék különbözetét átutalja a MOHOSZ részére. Az egyesület a jegyzőkönyv alapján átvett értékcikkeket hol, miként mutassa ki a könyveiben? Az értékesített cikkek az egyesületnél költségek vagy ráfordítások lesznek? Az egyesület nem közhasznú, a tevékenysége csak alapcélt szolgál.
Részlet a válaszából: […] ...egyesület a jegyzőkönyv alapján, valójában bizományba átvett – a kérdés szerinti – értékcikkeket. Mivel azokat értékesítési szándékkal vette át, az átvételkor a kereskedelmi áruk között vegye állományba, azon az értéken, amely összeg ellenében azokat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. március 8.

Uszoda- és strandfürdő-szolgáltatás

Kérdés: Általános iskolánk fenntartása januártól a területileg illetékes Tankerületi Központhoz került. Az önkormányzattal megkötött szerződés alapján a tulajdon maradt az önkormányzaté, a tankerületé lett a vagyonkezelői, fenntartói jog. Intézményünk uszodájának és tornatermeinek szabad kapacitását értékesítjük. Vannak napi vendégek, akik jegyet vesznek, alkalmi csapatok, akik a tornaterembe jönnek focizni, röplabdázni, és minden alkalom után a pénztárban fizetnek. Online pénztárgépünk van, ahol a befizetések történnek. De vannak egyesületek, vállalkozások, akik úszósávokat bérelnek, vagy egész évre a tornatermet, hogy ott pl. úszásoktatást, úszóedzéseket, illetve rendszeresen sportmozgásokat végezzenek az általuk szervezett gyerekeknek, felnőtteknek. Velük bérleti szerződést kötöttünk, és minden hónap végén a teljesítési igazolás alapján befizetik a bérleti díjat a kasszába, ahol egyszerűsített készpénzfizetési számlát kapnak. A számlán a Tankerületi Központ szerepel mint eladó. Kérdésem, hogy ezeknek a számláknak (uszodai és tornatermi) mi az áfatartalma?
Részlet a válaszából: […] A válaszhoz az Áfa-tv. 85.§ (1) bekezdésének m) pontját kell górcs ő alá venni. Mentes az áfa alól az a sportolással, testedzéssel kapcsolatos szolgáltatásnyújtás, amelyet közszolgáltató – ilyen min ő ségében – teljesít vagy természetes személynek, aki azt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. május 11.

Ingatlannal rendelkező egyesület társaságiadó-alapja

Kérdés: Cél szerinti tevékenységéhez szükséges, és használt ingatlannal rendelkező egyesület (nem közhasznú, nincs a fordulónapon köztartozása, és a 10%-ot meghaladja a vállalkozási bevétele) társaságiadó-alapjának levezetésekor figyelembe kell-e venni, hogy az adott ingatlan támogatásból valósult meg, így van halasztott bevétele, amely az Szt. szerint elszámolt ÉCS figyelembevételével került meghatározásra mint egyéb bevétel?
Részlet a válaszából: […] ...egyesületnél mint civil szervezetnél az ingatlan megszerzése cél szerinti (alap) tevékenységnek min ő sül az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek m ű ködésér ő l és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (Civil-tv...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. május 11.

Számlatükörhöz kapcsolódó számlarend

Kérdés: Megkaptuk a Számviteli Levelek különszámát, ami tartalmazza a számlatükör-ajánlást. Ennek alapján ellenőrizni tudjuk az érvényben lévő szabályzatunkat. Tervezik-e közzétenni a hozzá kapcsolódó mintaszámlarendet? Ha nem, akkor hol vásárolható meg?
Részlet a válaszából: […] ...szabályzatok kiadásával nem foglalkozik, így a mintaszámlarendet sem teszi közzé. Ismereteink szerint a Magyar Számviteli Szakemberek Egyesülete tagjai részére rendszeresen biztosít – külön díjazás ellenében – szabályzatokat, amelyet időközönként felülvizsgál...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. március 9.

Alapítvány által adott tárgyak utáni adózás

Kérdés: Az alapítványt irodalmi díj alapítása céljából hozták létre. Az alapítvány kuratóriuma az írók munkássága alapján választja ki a díjazottakat. A díjazottak a pénzbeli jövedelem mellett – egyéb jövedelemnek tekintjük – a díj nevét adó költőt ábrázoló szobrot kapnak, illetve gravírozott tollat, amelyen a díj elnevezése szerepel. Milyen adózási szabályok vonatkoznak e kétféle tárgyra? Változik-e a megítélés, ha más is kap gravírozott tollat? Változnak-e az adózási szabályok, ha a fenti juttatásokat közhasznú egyesület adja, amelynek alapító okiratában a konkrét díj elnevezése nem szerepel, de a magyar irodalom képviselete, népszerűsítése igen?
Részlet a válaszából: […] ...érdekében felmerült juttatásnak nehezen képzelhető el.A fentiek szerinti adózási szabály önmagában azért, mert azokat közhasznú egyesület adja, nem változik. Az Szja-tv. 1. számú mellékletének 3. pontja tartalmazza a közcélú juttatások körében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. január 12.

Vadászati jog haszonbérbe adásának adózása

Kérdés: A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény 3. §-ának (1) bekezdése szerint a vadászati jog – mint vagyoni értékű jog – a földtulajdonjog elválaszthatatlan részeként a földtulajdonost illeti meg. Az Szja-tv. 1. számú mellékletének 9.4.1. pontja értelmében, amennyiben a földtulajdonos a földjét bérbeadás útján hasznosítja, és a bérleti szerződés időtartama az 5 évet eléri, a termőföld bérbeadásából származó bevétel adómentes. Ha a termőföld bérbeadása során a föld bérlője és a vadászati jog bérlője nem ugyanazon természetes vagy jogi személy, akkor is adómentes a vadászati jog bérbeadás útján történő hasznosításából származó bevétel, az 5 évet elérő szerződés esetén?
Részlet a válaszából: […] ...feltétlenül azonos személy!)A vadászati jog haszonbérlője lehet [16. § (1) bekezdése]:– vadászjeggyel rendelkező tagokból álló egyesület (vadásztársaság),– a vadásztársaságok érdekképviselete,– a mezőgazdasági, erdőgazdálkodási ágazatba besorolt társaság...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. január 12.

Egyesület és az alapított iskola közötti elszámolás

Kérdés: Kizárólag közhasznú tevékenységet végző egyesület iskolát alapít. Az egyesület – mint fenntartó – biztosítja az iskola számára a működéshez szükséges vagyont, illetve vagyoni fedezetet. Az iskolának és az egyesületnek külön költségvetése van: az iskola működésének költségeiből az épülettel kapcsolatos szolgáltatásokat és eszközöket az egyesület rendeli meg az iskola számára, a többi részét az iskola. Az egyesület még az alapítás előtt hosszú távú bérleti szerződést köt az iskola számára kiszemelt épület tulajdonosával, emiatt az épület bérleti díja és rezsiköltsége az egyesület nevére kerül számlázásra. Az egyesület az épületen beruházást (átalakítást) is végrehajt. Az iskola veszi használatba az épületet. Az egyesület által finanszírozott, de az iskola által használt épületbérlési és rezsiköltségek, valamint a beruházási kiadások elszámolására két verzió szerint köthető megállapodás.
1. verzió: az egyesület ingyenes használatra átadja az iskolának az épületet és a beruházást, áfát nem vall be egyik szervezet sem, az egyesület eredményében jelenik meg az épületbérlés és -átalakítás költsége.
2. verzió: az egyesület az iskolával kötött megállapodás alapján bekerülési értéken továbbszámlázza az iskolának a mindenkori bérleti díjat és a beruházást, amely szolgáltatás/termék ellenértékének megtérítésére biztosítja a vagyoni fedezetet, hasonlóan mint minden egyéb, az iskola által közvetlenül megrendelt szolgáltatás/termék esetében is. Áfát nem vall be egyik szervezet sem, az iskola eredményében jelenik meg az épületbérlés és -átalakítás költsége. Az a tény, hogy az iskola egyes költségei az egyesület költségvetésében szerepelnek, meghatározza-e ezen költségek végleges elszámolásának helyét, illetve módját?
Részlet a válaszából: […] ...képességéről, vagyonáról, vagyonának alakulásáról, pénzügyi helyzetéről. Ez követelmény – az adott esetben – az egyesülettel, az iskolával szemben is, amiből az következik, hogy az egyesület költségei, ráfordításai, illetve bevételei között...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. szeptember 22.

Iskola részére az egyesület által gyűjtött adomány

Kérdés: Az egyesület által kizárólag az iskola számára gyűjtött különféle adományjellegű pénzügyi források és azok iskolának való átadása közti időbeni eltolódás miatt fennálló különbözet az egyesület eredményében kell, hogy megjelenjen, vagy inkább elkülönített tartalékként, vagy passzív időbeli elhatárolásként, esetleg az iskolával szembeni kötelezettségként?
Részlet a válaszából: […] A 224/2000. (XII. 19.) Korm. rendelet 16. §-ának (6)–(7) bekezdése alapján a válasz a következő:A továbbutalási céllal kapott támogatást (ilyennek tekintendők az iskola számára gyűjtött különféle adományok is) egyéb bevételként kell elszámolni (célszerű, ha az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. szeptember 22.

Cél szerinti tevékenység az egyesületnél

Kérdés: Az egyesület cél szerinti tevékenysége a magyar irodalom képviselete, valamint "síkraszáll az akadálytalan gondolatközlésért minden országban". Az egyesület a migráció kérdésével kapcsolatos "vitanapot" szervez, amelyre külföldi előadókat hív meg. A meghívottak szállásköltségét és utazási költségét az egyesület fizeti, az egyesület nevére szóló számla alapján. Étkezést is biztosítunk a konferencián. Elgondolásunk szerint a felmerült költségek a cél szerinti tevékenységgel kapcsolatosak, adómentesen elszámolhatók, az étkezést reprezentációnak tekintjük. Helyesen gondoljuk?
Részlet a válaszából: […] ...Ezek alapján nem minősül gazdasági tevékenységnek a létesítő okiratban meghatározott cél szerinti tevékenység.A kérdező egyesület által a kérdésben megnevezett cél szerinti tevékenység első felében leírtaknak (a magyar irodalom képviselete) biztosan...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. augusztus 18.
1
4
5
6
13