600 talált cikk az eho kifejezésre

Kérdés: Két magánszemély tulajdonában áll egy telek, valamint azon álló ingatlan. Ugyanezen két magánszemély tulajdonol egy betéti társaságot. A bt. beruházást végzett a magánszemélyek tulajdonában álló ingatlanon. A beruházás építésihatóságiengedély-köteles volt. A jogerős használatbavételi engedélyt a bt. kérte és kapta meg. Az idegen ingatlanon végzett beruházás a bt. adóköteles tevékenységéhez kapcsolódott. A bt. magánszemély tulajdonosai arról döntöttek, hogy az ingatlant egy másik társaságnak értékesítik. A vevő társaság folytatná a bt. által az ingatlanhoz kapcsolódó tevékenységet. Van-e lehetőség a megosztott értékesítésre oly módon, hogy a magánszemélyek az ingatlant értékesítik a megfelelő piaci értéken, míg a bt. az idegen ingatlanon végzett beruházást piaci értéken? Ha van lehetőség a megosztott értékesítésre, befolyásolja-e azt, ha a vevő mégsem a betéti társaság által végzett adóköteles tevékenységet kívánja folytatni? Helyes-e az az értelmezésem, hogy az idegen ingatlanon végzett beruházás értékesítése az Áfa-tv. szempontjából nem tekinthető ingatlanértékesítésnek?

Kérdés: A 142/2012. (XII. 27.) VM rendelet alapján szőlőültetvények telepítéséhez kapott támogatást a társaság. A szerződés szerint a támogatás a szerkezetátalakítás költségeihez való hozzájárulásból (szőlőültetvények vétele, ültetési munka, támrendszer kialakítása) és a bevételkiesés kompenzációjából tevődik össze. Az ültetvény teljes egészében beruházásként került elszámolásra, bevételkiesés nincs. A kapott támogatás halasztott bevételként, időbeli elhatárolással, majd a tárgyi eszköz (új szőlőültetvény) értékcsökkenésével arányosan egyéb bevételként elszámolható?

Kérdés: Egyik partnerem könyvelési gyakorlatával kapcsolatosan aggályaim merültek fel. A kft. 2010 óta – többek között – szabadidős tevékenység keretében bérhorgásztatással is foglalkozik. A halakat vásárolják a bányatóba, év végén nincs lehalászás, és a haltelepítéseket készletre veszik. Haltenyésztéssel nem foglalkoznak. Év végén a kifogott és megvásárolt, valamint az elhullott mennyiséggel korrigálják a készletet, és anyagköltségként elszámolják azt. A 2013. évi CII. tv. kimondja, hogy az élőhal-állomány az állam tulajdonát képezi. Így felmerül a kérdés, hogy a vízben lévő és oda telepített halállomány vásárlásakor azonnal költségként kell-e elszámolni? Ha igen, akkor az előző évek beszámolóit önellenőrizni kell? Megjegyzem, több 10 milliós nagyságrendű jelenleg a készlet értéke. (A kérdező idézi a 2013. évi CII. tv. 6. és 21. §-át!)

Kérdés: A szoftverfejlesztéssel foglalkozó társaság 2013-ban létrehozott egy szoftvert, amelyet a filmgyártásnál lehet használni. A szoftver használatát díjfizetés ellenében megosztotta a szoftvert használni szándékozókkal. A megosztást egyfajta bérletként értelmezhetjük, a bérbevevő a használat jogán túlmenően más jogot nem kap. A szoftver nem hozta azt az árbevételt, amelyet elvártak tőle. 2016-ban elkezdtek vevőt keresni. A vevőjelölt a vételi szándékát erős szoftverfejlesztési feltételekhez kötötte. A szoftverfejlesztés valamennyi felmerült költségét a vevőjelölt óradíjalapon megtérítette. A társaság a szoftverfejlesztés ideje alatt is bérbe adta a szoftvert. A társaság a szoftverfejlesztés során olyan módosításokat, kiegészítő fejlesztéseket végzett, amelynek elsődleges célja a vevő igényeihez történő alakítása volt. A szoftvert 2017-ben a vevőjelölt felé értékesítik. A szoftver eszközének értékesítését a befektetett eszköz értékesítéseként, vagy mint készletként történő értékesítést kell elszámolni? Hogyan kell a társaság befektetett eszközeként nyilvántartásba vett szoftverén a vevő igényeinek megfelelő fejlesztést számvitelileg kezelni? Milyen tényezőket, ismérveket kell figyelembe venni a társaság eszközének értékesítése és annak befektetett eszköz és forgóeszköz közötti átsorolása meghatározásával kapcsolatban? (Az Szt.-ben nincs részletes felsorolás.) A tárgyieszköz-értékesítés nem jelent automatikus átsorolást? Milyen ismérvekkel lehet a társaság esetében eldönteni az Szt. 23. §-a (4)–(5) bekezdésében rögzítettek elvégzésének szükségességét vagy szükségtelenségét?

Kérdés: Társaságunk ingatlan-bérbeadással foglalkozik. Karácsonyra a bérlők vezető tisztségviselőit vendégül látjuk egy állófogadás keretében, valamint karácsonyi ajándékot is kapnak (jelképes tárgy, szaloncukor). A karácsonyi fogadásra kiküldött meghívók, karácsonyi ajándék üzleti ajándéknak minősülnek-e? (Az étel, ital egyértelműen reprezentáció, és adóvonzatuk van.) Amennyiben igen, akkor minden kapcsolódó tétel ennek függvényében kezelendő? Számvitel: személyi jellegű egyéb ráfordításként kell elszámolni? Áfa: nincs adólevonási jog? Szja, eho: bruttó összeg 1,18-szorosa után 15%, illetve 22% az adóteher? Tao: ezeket a tételeket elismeri?

Kérdés: A kft. alapítója eladja üzletrészét (névérték 3 millió forint) 20 millió forintért és egy – nyilvántartás szerint – 10 millió forint (nettó) értékű ingatlanért a kft.-nek. Hogyan kell könyvelni a gazdasági eseményt? Milyen adózási vonzata van a magánszemélynél és a kft.-nél?

Kérdés: Egy belföldi cégcsoport 8 tagja a Tao-tv. szerint kapcsolt vállalkozásnak minősül a közös ügyvezetés révén, illetve a férj-feleség 50-50% tulajdonlása miatt. A kapcsolt vállalkozási viszonyt a NAV-nak bejelentették. A cégek egymásban részesedéssel nem bírnak. A Kkv-tv. szerint egyenként nem minősülnek középvállalkozásnak.
1. A kapcsolódó vállalkozás és partnervállalkozás (tehát a Kkv-tv. definíciója szerinti, és nem a Tao tv. szerinti kapcsolt vállalkozásról van szó) értelmezésénél mely vállalkozások adatait kell összeadni? Avagy hogyan kell értelmezni a következőt, azaz pontosan hogyan kell megállapítani az összevonandó cégeket? Ez a kérdés többek között azért merült fel, mert egy szakcikkben a következőt lehetett olvasni: "Ha rendelkezésre áll konszolidált beszámoló, akkor a vállalati méretmutatót az abban foglaltak alapján kell meghatározni. Ha nem készül konszolidált beszámoló, akkor a kkv-törvény szerinti kapcsolt vállalkozások adatait össze kell számítani, illetve arányosan figyelembe kell venni az úgynevezett partnervállalkozásokat is. Itt fontos megemlíteni, hogy az összeszámítás során a kkv-törvény szerinti kapcsolt (ottani megfogalmazásban »kapcsolódó«) vállalkozás definíciót kell figyelembe venni, ami nem egyezik meg a Tao-törvény szerintivel".
2. Az összevonandó cégcsoport helyes megállapítása után, az összesített létszám eléri az 50 főt két egymást követő év során, akkor a mérlegfőösszeg és az árbevétel értékeitől függetlenül beáll a középvállalkozói státusz a harmadik évtől?
3. Amennyiben középvállalkozásoknak minősülnének, akkor már transzferárszabályzattal és -nyilvántartással kell rendelkezniük, vagy csak a mentesítési feltételek meg nem felelése esetében?

Kérdés: Ügyfelem GINOP-támogatást nyert ("Vállalatok K+F+I tevékenységének támogatása"), amelynek részei: De minimis támogatás, Regionális beruházási támogatás, Kis- és középvállalkozások vásáron való részvételéhez nyújtott támogatás, Kutatás-fejlesztési projekthez nyújtott támogatás. A projekt eredménye egy saját fejlesztésű egyedi gép prototípusának létrehozása, amely sorozatgyártásra lesz alkalmas (máshol). Létrejön saját forrásból és az igényelt támogatásból. A projekt során (eleje 2016, elszámolása várhatóan 2018) keletkezett eszközbeszerzések (amiből összerakják a gépet), a beléjük beépített szoftverek, közbeszerzési költségek, a szakmai megvalósításhoz kapcsolódó személyi jellegű ráfordítások, anyagköltségek hogyan könyvelendők az évek során? Úgy gondoljuk, hogy az 5. Számlaosztályban elsődlegesen, majd év végén átvezetve azt a kísérleti fejlesztés aktivált értékeként, lekötött tartalékképzéssel, minden évben. Majd a prototípus elkészülte után átvezetjük a szellemi termékek közé. 2016-ban támogatási előleget is kaptunk. Azt hogyan könyveljük?

Kérdés: Ügyfelem egy külföldi tulajdonosi hátterű társaság, melynek magyar leányvállalata más magyarországi vállalkozásokkal (partnervállalatokkal) köt az anyavállalat nevében szerződést arra, hogy a partnervállalkozásokról információkat – valamint azok logóját, reklámszlogenjét – az ügyfelem magyar nyelvű honlapján jelenítse meg. A partnervállalkozás hirdetése az anyavállalat honlapján saját felhasználói fiók létrehozatalával történik. Az anyavállalat számára – a magyar leányvállalattal való elszámolás alapján – a partnervállalkozás online boltjában való vásárlás után forgalmi jutalék jár, amellett, hogy a partnervállalkozásnak egyszeri csatlakozási díjat is kell fizetnie. Ebben a konstrukcióban megvalósul-e a reklámadótörvény szerinti adókötelezettség, és ha igen, akkor ki minősül az adó alanyának (ügyfelem, annak leányvállalata vagy a partnervállalkozások), továbbá mely ellenérték után kell fizetni az adót?

Kérdés: Ügyfelünk külföldről importált termékek nagykereskedelmével, valamint a korábban eladott termékek karbantartásával, szervizszolgáltatással foglalkozik. Szakmai napot szervezett, melyre meghívta a vállalat fontosabb megrendelőit, partnereit. A szakmai nap során több előadást tartottak ügyfelünk ügyvezetői, az általuk felkért szakemberek, valamint a legfontosabb beszállítók külföldi képviselői. Emellett azonban megvendégelik a partnereket (welcome fogadás, vacsora), zenekart bérelnek, búcsúajándékokat vásárolnak, valamint szórakoztató előadókat is felkérnek. A teljes rendezvényt egy ügynökség szervezte meg, amely egyetlen részletes számlát állított ki ügyfelünk számára, amelyen szerepelnek az egyes költségtételek. Bizonyos költségelemek esetében egyértelmű, hogy reprezentációs költségről (pl. welcome fogadás, vacsoramenü stb.) vagy igénybe vett szolgáltatásról (pl. tolmács, ruhatár) van szó. Viszont a rendezvénnyel kapcsolatban rengeteg általános költség merült fel, például a következők: parkolóhelyek bérlése a vendégeknek, takarítás, színpadtechnika (világítás és hangosítás), dekoráció beszerzése, kialakítása és bérlése, konferenciaterem bérlése, hangosítás, személyzet költsége, műsorvezető díja, valamint a szervező ügynökség jutaléka. Ezek igénybe vett szolgáltatásnak minősülnek, vagy személyi jellegű ráfordításként kezelendők, amelyek után meg kell fizetni a 15%-os szja-t és a 22%-os ehót? Esetleg meg kell osztani őket valamilyen ismérv alapján? Ha igen, mi alapján oszthatók meg a költségek az igénybe vett szolgáltatások és a személyi jellegű ráfordítások között?