597 talált cikk az eho kifejezésre

Kérdés: Mi a különbség a reprezentáció és a természetbeni juttatás között? Mikor esik egy esemény a több adót, járulékot fizetendő kategóriába? Mi egy kis cég vagyunk, nálunk kávé-, cukor-, innivalóvásárlás történik alkalmanként, melyet 44+11 százalékkal növelten számoltunk el személyi jellegű költségként. A törvény módosulása után az árbevétel fél százalékát el nem érő mértékben nem számoltunk a 44+11 százalékkal.

Kérdés: Egyéni vállalkozó 1997. évi adózás utáni eredményét 27 százalékos osztalékadóval leadózta, de akkor nem vette fel az osztalékot. 2001. évben ki szeretné venni. Van-e rá lehetőség, és milyen járulékfizetési kötelezettség terheli?

Kérdés: Vállalkozásunk tevékenységének egy része egyedi gépek kifejlesztése és gyártása. Az esetek döntő részében a megrendelőnek e gépekből csak egy-egy darab készül. Tekinthető-e a leírt fejlesztés és egyedi gépgyártás K+F tevékenységnek, a fejlesztéssel, a tervezéssel, a gyártással foglalkozók bére, járulékai, a felhasznált anyagok bekerülési értéke, a gépek amortizációja stb. a K+F tevékenység közvetlen költségének?

Kérdés: A személyi jövedelemadó-előlegen kívül milyen levonási vagy befizetési (járulék, egészségügyi hozzájárulás) kötelezettsége van a kifizetőnek, ha a kifizetés készpénzes számlára történik, de a számla kibocsátója nem vállalkozó magánszemély? (A tevékenység: szakfordítás, a díjazása karakterszám alapján történik.)

Kérdés: A 2001. 08. 17-től érvényes szabályok szerint egy előtársaság milyen határidőre köteles eleget tenni a bejegyzésig terjedő időszakban felmerült adóköteles reprezentáció miatti bevallási kötelezettségének? Melyik időszakot érinti a felmerült adó, szükséges-e annak még az előtársasági időszakra vonatkozó passzív időbeli elhatárolása?

Kérdés: Társaságunk 2000 májusában egy Csehországban bejegyzett és ott működő kft.-ben vásárlással 100 százalékos részesedést szerzett, amelyet befektetett eszközként mutatunk ki. A vételár 45 százalékát NLG-ben, 55 százalékát euróban fizettük ki. Milyen devizára szóló pénzügyi befektetésünk keletkezett, és év végén hogyan kell ennek a forintértékét megállapítani?

Kérdés: A 2001-től hatályos Szt. 36. és 38. §-a, különös tekintettel a szövetkezeti üzletrészekre, csak 2001-től alkalmazandó, vagy érintheti a 2001 előtti időszakot is? Ha igen, mennyiben, mivel az átmeneti rendelkezések csak a fel nem osztható szövetkezeti vagyonról rendelkeznek.

Kérdés: Milyen beszámolót kell készítenie az egyéni vállalkozó, illetve az alapítvány által alapított és fenntartott oktatási intézménynek és a fenntartónak? Milyen jogszabályok vonatkoznak ezen intézményekre? Hogyan kell elszámolni a belépőjegyekből származó bevételt?

Kérdés: Reklámcélból rendezett nyílt napokon a vevőknek szendvicset, édességet, üdítőt szolgálunk fel, tombolán tortát sorsolunk ki. Ezen étel-, italféleségeket reprezentációs költségként számoljuk el. Az ilyen jellegű reprezentációs költségeket hol számoljuk el?

Kérdés: Az rt. vállalta franchise-szerződés keretében, hogy az egyéni vállalkozók, a más cégek által üzemeltetett kiskereskedelmi boltok számára lebonyolítja az árubeszerzést. A szállító cégeknek a megrendelést az rt. adja fel, de a szállítók az árut közvetlenül a boltoknak adják át. A szállítók a számlákon vevőként mind az rt.-t, mind a boltokat feltüntetik. Az áruk bevételezését a boltok végzik. Az áruk ellenértékét a boltok az rt.-nek fizetik ki, az rt. pedig – ettől függetlenül – utalja az esedékes összeget a szállítóknak (a különbözetet a boltokkal szembeni követelésként mutatják ki). Helyes-e ez a gyakorlat? Ha nem, mi lenne a helyes megoldás?