8 talált cikk az EKB-árfolyam kifejezésre

Kérdés: Cégünk az áfa tekintetében az EKB-árfolyam alkalmazását jelentette be az adóhatósághoz 2026. 01. 01-től. 2025. 12. 31-ig az MNB-árfolyamot használjuk. A 2025. 12. 31. utáni teljesítésű kimenő számláknál fel kell-e tüntetni, hogy az EKB-árfolyammal történt az áfa forintosítása? Kell-e ezt valahogy külön jelölni a számlán? Vagy elengedő az árfolyam értékét és a forintos összeget feltüntetni?

Kérdés: Szeretném kérni a véleményüket abban, hogy deviza-önszámlázás esetén az áfa összegét a saját vagy a partner választott árfolyamon kell számítani?

Kérdés: Euróban könyvelünk EKB-árfolyammal. Euróban utaljuk az eurós számlánkról a német magánszemély tulajdonos osztalékát. A levont 15% szja-t milyen árfolyammal kell bevallani/megfizetni?

Kérdés: A cég a különböző valutáit forintra váltja vissza. A valutaváltó bizonylaton szerepelnek az árfolyamok és külön sorban a kezelési költség. A valuta a könyvekből átlagárfolyam alapján kerül ki. Ha nincs kezelési költség, akkor az átlagárfolyam és a kapott forintérték között keletkezik a váltásból származó árfolyam-különbözet. Ezt az árfolyam-különbözetet torzíthatja az esetleges kezelési költség. A valutaváltó által feltüntetett kezelési költség lehet-e valós tartalma alapján a váltásból származó árfolyam-különbözet része? Vagy a kezelési költséget le kell könyvelni, és ilyen módon ezzel az összeggel módosul a váltás árfolyam-különbözete?

Kérdés: Devizában kiállított bejövő számla esetében a magyar partnercég feltünteti forintban is az adó alapját, illetve az áfa összegét. Társaságunk az MNB középárfolyamot használja a könyvelés során. A korábbi években árfolyam-különbözetre könyveltük a partner által feltüntetett áfaösszeg és az általunk használt árfolyammal számított áfa közötti különbözetet. Idén is e szerint kell eljárnunk, vagy alkalmazhatjuk a partner által használt árfolyamot a könyveinkben?

Kérdés: Diszkontáron (94%) vásárolt étkezési utalványnál hogyan kell kezelni a bekerülési és a névérték közötti különbözetet? Szerintünk a bekerülési, nyilvántartási érték a 94%-os érték, felhasználáskor is ezt vezetem ki a könyvekből árfolyam-különbözet nélkül. Az adózás alapja viszont a névérték.

Kérdés: A 4545. kérdés a választott árfolyamra vonatkozik. De ez lehet szokásos piaci ár is? Mivel anya- és leányvállalat közötti eurós pénzátadásról van szó, és nagy összegről, nem mindegy, hogy a kamatot milyen százalékban határozzuk meg. A transzferár-nyilvántartásban az EKB árfolyam + 0,5% kamatot határoztunk meg.

Kérdés: Társaságunk tulajdonosa külföldi cég. Könyvviteli nyilvántartásainkat forintban vezetjük, a beszámolót is forintban készítjük el. 2006-ban az eredménytartalék és az adózott eredmény terhére a jóváhagyott osztalékot a beszámolóban is forintban mutattuk ki. A taggyűlésen az osztalék jóváhagyása a 2006. 12. 31-i MNB-árfolyam alapján euróban történt. A jóváhagyott osztaléknak csak a töredéke került kifizetésre. Kellett-e a társaságnak 2007., 2008. években árfolyam-különbözetet elszámolnia?