Óvadék áfája

Kérdés: A bérbeadó az óvadékról áfás számlát állított ki, a végszámlánál figyelembe vette az óvadék kiegyenlítését. Szükséges-e jóváíró számlát kiállítani a korábban kibocsátott óvadékszámláról?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...kötelezettséggel nem jár.Következésképpen helytelenül járt el az óvadékot átvevő adóalany, amikor a szerződés alapján óvadékként kifizetett pénzösszegről áfás bizonylatot állított ki, tekintve, hogy a fenti iránymutatás értelmében az óvadék átadása...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2003. május 15.
Kapcsolódó címkék:  

Értékcsökkenési leírás időszaka

Kérdés: Az Szja-tv.-ben és a Tao-tv.-ben. meghatározott értékcsökkenési leírások kötelezően alkalmazandó előírások-e, vagy a vállalkozás igazodva az Szt.-hez, például egy gépjármű értékcsökkenését 20 százalék helyett 10 százalékkal is elszámolhatja-e, 5 évről 10 évre emelve ezzel a költségelszámolás időszakát?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...adóalap-megállapítás során az értékcsökkenési leírást az egyéni vállalkozó csak az Szja-tv.-ben előírt mértékkel számolhatja el. (Az egyéni vállalkozó nem alanya az Szt.-nek, így esetében az ahhoz történő alkalmazkodás nem értelmezhető.) A társasági adó...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2003. május 15.
Kapcsolódó címke:

Oktatás áfája

Kérdés: Az államilag el nem ismert oktatásra vonatkozó 25 százalékos adómértéket – a 2003. július 1-jei hatálybalépésre tekintettel – hogyan alkalmazzuk az ez évben beszedett tandíjra?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...Áfa-tv. 2. számú melléklete 16. pontja értelmében 2003. június 30-át követően az oktatás (SZJ 80) az alábbi feltételekkel marad tárgyi adómentes: köz- és felsőoktatás, felnőttképzésből az Országos Képzési Jegyzékben meghatározott szakképesítést adó...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2003. április 30.
Kapcsolódó címkék:  

Személygépkocsi költségének elszámolása

Kérdés: A társaság személygépkocsit vásárolt hitelre 2002 májusában. Az értékcsökkenési leírás (10 százalék éves szinten) arányos része elszámolható-e? A társaság fizeti a cégautóadót és az eho-t. Igaz-e, hogy 2003-ban a szerviz-, illetve a javítási költségek nem számolhatók el költségként?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...a közterhek is elszámolandók az eredmény terhére. Az értékcsökkenés az eszköznek a hasznos élettartam végén várható maradványértékkel csökkentett bekerülési (beszerzési, illetve előállítási) értéke, amit azokra az évekre kell felosztani, amelyekben ezt az...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2003. április 30.

Kötelezettségek között kimutatott osztalék kifizetése

Kérdés: A kft. 1998-tól halmozza a kötelezettségek között nyilvántartott osztalékot. 2003-ban szeretnénk azt kifizetni. Az egyes éveket milyen adó- és járulékfizetési kötelezettség terheli? Milyen sorrendben kell az egyes évek osztalékát kifizetni? Van-e arra mód, hogy csak a kedvező adósávba kerülő részek kerüljenek kifizetésre? Bonyolítja problémánkat az, hogy az 1998. évi osztalék terhére (20 százalék szja mellett) tagjaink törzstőkeemelést hajtottak végre. Befolyással van-e ez a kedvező adósávra?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...az adózott eredmény felhasználásáról, azt a könyvviteli nyilvántartásokban a tagokkal szembeni kötelezettségként mutatták ki, osztalékkifizetés – az 1998. évi törzstőkeemelés kivételével – azonban nem történt.A 2003. évtől változtak az...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2003. április 30.
Kapcsolódó címke:

Tőzsdei ügylet bevétele az evánál

Kérdés: Az eva hatálya alá bejelentkezett egyéni vállalkozó vállalkozási tevékenysége biztosítási üzletkötés, oktatás (ez szerepel a vállalkozói igazolványban is). Magánszemélyként tőzsdézik. A tőzsdei ügyleteken elért árfolyamnyereség után evát vagy személyi jövedelemadót kell-e fizetnie?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...származó bevételét terheli. Ez egyéni vállalkozók esetében nem feltétlenül azonos a vállalkozói igazolványban szereplő tevékenységekkel, esetükben is az vizsgálandó, hogy az adott tevékenységet vállalkozási jelleggel végzi-e az adózó. Ha az eva hatálya...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2003. április 30.
Kapcsolódó címkék:  

Társas vállalkozás magánszemély tagjának jövedelme (eva)

Kérdés: Az Szja-tv. 24. §-ának (1) bekezdése szerint nem önálló tevékenység többek között a társas vállalkozás magánszemély tagjának személyes közreműködése akkor, ha az annak ellenében kapott juttatást a társas vállalkozás költségei között számolják el. Az eva alatt nincs költségelszámolás, ennek ellenére ilyen jövedelemnek minősül-e a tagnak fizetett összeg a személyes közreműködés alapján?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...költségei között számolják el – önmagában arra a körülményre utal, hogy az adott tevékenységgel összefüggő juttatás nem osztalékként került kifizetésre. (Az önálló tevékenységre tekintettel adott juttatást is a vállalkozás költségei között számolják el,...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2003. április 30.

Munkaruházat személyi jövedelemadója

Kérdés: Az Szja-tv. 1. sz. mell. 9.2 d) pontja szerint: adómentes munkaruházati termék a szolgáltatási tevékenységet végzők megkülönböztető jellegű ruházata és tartozékai, amely(ek) az adott munkaköri feladat ellátásán kívüli viseletre alkalmatlan(ok). Ebbe a körbe beletartozik-e a biztonsági őrök ruházata, mely megkülönböztetésként a ruházaton elhelyezett (ráhímzett, rányomtatott), az őrzésre, védelemre utaló feliratot tartalmazza? Bizonyos munkahelyeken a megrendelő megkívánja a biztonsági őröktől az öltöny viseletét, ahol pl. a nadrágon nem szerepel megkülönböztető jelzés. Ebben az esetben lehet-e adómentesnek minősíteni?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...eltávolíthatatlanul nem kerül feltüntetésre bármely cégjelzés (logó stb.), nem valósul meg az adómentesség törvényi feltétele. Ekkor ugyanis az említett ruházat az adott munkaköri feladat ellátásán kívüli (pl. a munkakör jellegéből adódóan utcai) viselésre...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2003. április 17.
Kapcsolódó címke:

Osztalékfizetés haszonélvezeti jog mellett

Kérdés: A kft. két tulajdonosa ajándékozási szerződéssel üzletrésze 90 százalékát átruházta gyermekeire, holtig tartó haszonélvezet mellett. Így a régi tulajdonosok 10 százalékos, a gyerekek 90 százalékos tulajdoni aránnyal rendelkeznek. Hogyan kell összehívni a taggyűlést? A haszonélvező és a tulajdonos milyen erősségű szavazattal rendelkezik? Kit terhel az osztalékfizetés után az osztalékadó? Ki kapja az osztalékot? A tulajdonos megszavazza, és a haszonélvező kapja?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...kell alkalmazni. Tehát az új szabályok alkalmazására először 2004-ben történő osztalékfizetés esetében kerül sor (akkor is, ha ekkor nem 2003-ra, hanem korábbi évre jóváhagyott osztalék kifizetése történik). Ekkortól alkalmazandó az is, hogy az adó...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2003. április 17.
Kapcsolódó címkék:  

A munkavállaló részére kötött életbiztosítás

Kérdés: Elérésre szóló életbiztosítást (nyereségrészesedéssel) kötöttünk dolgozóinkra. A szerződő és a kedvezményezett a cég (a munkáltató), a biztosított a megnevezett dolgozó. A biztosítás időtartama 10 év. A cég negyedévente számla alapján fizeti meg a biztosítási díjakat a biztosítónak. A biztosítási díj személyi jellegű egyéb kifizetés, vagy igénybe vett szolgáltatás költsége? A vállalkozás érdekében felmerült költségként kezelendő? Ha a futamidő alatt (pl. öt év után) a dolgozó átvállalja a biztosítási díj fizetését, a dolgozó lesz a kedvezményezett és a szerződő is, akkor az eddig befizetett összeget miként kell a dolgozó jövedelmeként figyelembe venni? Milyen pótlékfizetési kötelezettség terheli a társaságot? Mi a helyzet akkor, ha a társaság visszavásárolja a biztosítást? A visszafizetett díjat a nyereségrészesedéssel együtt egyéb bevételként kell elszámolni? Módosítja az adóalapot is? Ha a biztosított nem járul hozzá a biztosítás felmondásához, saját jogán folytatja, az milyen adó- és járulékfizetési kötelezettséggel jár?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...gyakorlatot tükröz. A választ a számviteli előírásokkal való összevetéssel kezdjük, kiegészítve a társaságiadó-alapot érintő tételekkel is.Az Szt. előírásaiból (elsősorban az Szt. 72., 77. §-aiból) az következik, hogy számlázni (árbevételként elszámolni) csak...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2003. április 17.
Kapcsolódó címkék:  
1
…
307
308
309
…
348