3474 talált állásfoglalás az EKK kifejezésre

Kérdés: 1. A 2021. 01. 01-től érvénybe lépő – a NAV Online adatszolgáltatás felületéül szolgáló – 3.0-s verzió milyen lényegi, új elemeket fog tartalmazni a most beküldendő számlaadatokhoz képest? Szeretném, ha kitérnének a környezetvédelmi termékdíjra vonatkozó változásokra.
2. 2021. 01. 01-től az uniós és exportkiszállítások számlái is az Online adatszolgáltatás alá fognak tartozni. Ezzel kapcsolatban az lenne a kérdésem, hogy amennyiben a számláinkon a vevőadatokon kívül – külön "cellában" – a szállításicím-adatok is szerepelnek, a CMR-rel összhangban, akkor erre a szállítási címre vonatkozóan milyen ellenőrzés fog történni? A szállítási cím és a vevő kapcsolata többféle lehet:
– a szállítási cím a vevőm saját raktára – a vevő székhelyével azonos országban;
– a szállítási cím a vevőm által bérelt raktár – szintén azonos országban;
– a szállítási cím egy logisztikai cég raktára – akár eltérő országban;
– a szállítási cím a vevőm vevője – egy harmadik EU-s országban (háromszögügylet).
A szállítási címeknél milyen adószámot kell feltüntetnem a különféle esetekben? A háromszögügyletnél biztosan a vevőm vevőjének az adószámára van szükség. A logisztikai cégnél n0em minden esetben áll rendelkezésemre az adószám. Ekkor lehet adószám nélkül a szállítási cím? Vagy lehet a vevő adószáma? A vevő saját raktáránál – és bérelt raktár esetében – a vevő adószáma kell, hogy szerepeljen a szállítási címnél is? Vagy lehet ez adószám nélkül is?

Kérdés: Franchise-rendszerben működő nagykereskedés üzleti ajándékot kíván adni 20 éves partnereinek (kb. 150 E Ft wellnessutalvány formájában). A partnerek gazdálkodási formája: bt., kft., egyéni vállalkozó. Hogyan kell adózni és járulékot fizetni a juttatott utalvány után? Mennyiben változik az adózási és járulékfizetési kötelezettség, ha az utalványt a cég vezetője kapja?

Kérdés: Társaságunk egyik beszállítójával időszakonkénti elszámolásban állapodtunk meg. Az elszámolás 21 naponta történik. Több esetben előfordul visszáru a szállító felé. A szállítónk ebben az esetben a számla kiállításánál teljesítési időpontként a tényleges visszavétel napját írja a számlára. Akonkrét eset:
– eredeti számla kelte: 10. 14., teljesítés időpontja: 11. 04., fizetési határidő: 11. 04.
– módosító számla kelte: 10. 16., teljesítés időpontja: 10. 16., fizetési határidő: 11. 06.
Az áfabevallásban az eredeti számla a 11. havi bevallásba kerül, a korrekciós számla teljesítési határideje 10. hó. A korrekciós számla teljesítési határideje megelőzi az eredeti számla teljesítési idejét. Helyesen járok el, ha mindkét számlát a 11. havi áfabevallásban szerepeltetem?

Kérdés: Két cég szerződéssel megegyezik egy gép bérlésében úgy, hogy 2018-ban és 2019-ben milyen díjat kell fizetnie a bérbevevőnek, és utána 2020-ban, ha vételi szándék van, megveheti a gépet a kifizetett bérleti díjak beszámításával (az összes bérleti díj azonos a teljes vételárral). A bérbeadó 2020-ban kiállított egy számlát a gép teljes értékéről, valamint mínusszal ugyanilyen összegűt a bérleti díjakról, így a számla végösszege nulla. Helyes így a számlakiállítás? Ilyen esetben hogyan kell azt a számlát könyvelni a bérbevevőnél? Ezen számla alapján aktiválhatja a gépet a teljes értékkel, és értékcsökkenést számolhat el, vagy csak a számla végösszegével, azaz nulla értéken lehet aktiválni, és természetesen akkor nincs értékcsökkenés? Helyesen állította ki a számlát a bérbeadó?

Kérdés: Adott egy "A" Kft., amiben két tulajdonos volt, "Anya 1" Kft. 60%-kal és "Kisebbségi 1" Kft. 40%-kal. Az "A" Kft.-ből kivált és létrejött egy teljesen új cég, "Leány 1" Kft., amelynek teljes egészében "Kisebbségi 1" Kft. lett a tulajdonosa (100%-ban), ésezáltal a "Kisebbségi 1" Kft. "A" Kft.-ben lévő részesedése megszűnt. A "Kisebbségi 1" Kft. a kiválás során a részesedését arányosan szerezte meg az "A" Kft.-ből (40%-át), tehát arányosan vált ki a "Leány 1" Kft. az "A" Kft.-ből. Az átalakulás kedvezményezett átalakulás volt. "Kisebbségi 1" Kft. könyveiben az "A" Kft.-ben lévő részesedése 4.000.000 forint értékben szerepelt (alapításkori érték), saját tőkéje jelentős volt az "A" Kft.-nek. Akiválással létrejövő "Leány 1" Kft. jegyzett tőkéje 100.000.000 forint lett, az eredménytartaléka 200.000.000 forint, saját tőkéje így összesen 300.000.000 forint. Milyen könyvelési tételek merülnek fel "Kisebbségi 1" Kft.-nél, és milyen összegben? (Tekintve, hogy a korábbi "A" Kft.-ben lévő részesedése megszűnt, és helyette "Leány 1" Kft.-ben lett részesedése.) Van-e bármilyen adóvonzata a "Kisebbségi 1" Kft.-nél, hogy a korábbi részesedésének értéke jelentősen növekedett? (Társasági adó.)

Kérdés: Kiszámláztuk vevőnk részére a szerződésünk szerinti szolgáltatási díjat. A vevő visszaküldte a számláját vis maiorra hivatkozva, de kifizette azt az összeget, amit jogosnak gondolt. Cégünk fizetési felszólítást küldött, melyben értesítettük, hogy nem fogadjuk el a kifogást. A könyveinkben árbevételként és követelésként szerepeltethetjük-e az általunk kiállított számlát?

Kérdés: A Számviteli Levelek 434. számának átnézése kapcsán a 8360. kérdésre adott válaszban megdöbbenéssel olvastam, hogy a választ adó szerint: "Fentiek alapján nem egyértelmű, hogy 2014-ben milyen okból kerülhetett sor a számla megbontására, hiszen az ingatlan és a hozzá tartozó földrészlet (telek) együtt kezelendő." Ez a szövegrész ellentmond a számviteli követelményeknek, amelyből az következik, hogy a telek (földrészlet) és a felépítmény (épület) együttes vásárlásakor a számlán külön kell feltüntetni a telek értékét, és külön a felépítmény értékét, sőt, ha csak egy értéket tüntet fel az eladó, akkor azt a vevőnél (a beszerzőnél) a könyvelés során meg kell bontani a telek és a felépítmény értékére. Ezek előrebocsátása után kérdezem, melyik álláspont a helyes?

Kérdés: "A" vállalat részesedést vásárol "B" vállalkozásban 51%-ban. "A" vállalat konszolidált beszámoló készítésére kötelezett a magyar szabályok szerint (IFRS-alkalmazásra nem kötelezett). 20×1 évben teljeskörűen bevonásra kerül. 20×2 év folyamán részesedése 40%-ra csökken, "B" társaságot társult vállalkozássá minősítik át. Az év végi konszolidáció során "A" vállalat a konszolidált beszámolójában a társult vállalkozásra független piaci értékbecslés alapján "B" vállalat részesedésének felértékelése mellett dönt. Az Szt. 130. § (1) értelmében a társult vállalkozás nem teljes körű bevonása az anyavállalat vagy a konszolidálásba bevont leányvállalat mérlegében kimutatott könyv szerinti értékkel, vagy a törvényben meghatározott időpontban érvényes saját tőkéből a konszolidálásba bevont vállalkozás tulajdoni hányadára jutó értékkel lehetséges. De van egy olyan kitétel, hogy ez az összeg nem lehet magasabb, mint a konszolidálásba bevont vállalkozás könyveiben szereplő részesedés beszerzési értéke. A fenti (vagy más) paragrafus tiltja-e az equity módszerrel konszolidált társaságokra értékhelyesbítés kimutatását, felértékelését? Helyesen járt-e el "A" vállalat azzal, hogy a konszolidált beszámolójában a "B" vállalatban lévő 40%-os részesedés könyv szerinti értéke és értékbecslésben megállapított piaci értéke közti pozitív különbözetet a befektetett pénzügyi eszközök értékhelyesbítése (illetve értékelési tartalék) soron mutatta ki?

Kérdés: Az általam könyvelt társaság termőföldet bérel egy településen, azonban a mezőgazdasági munkaműveleteket (valamennyi munkát: így a talaj-előkészítést, vetést, növényvédelmet stb.) nem a társaság vagy annak munkavállalója, hanem szerződéssel más vállalkozás végzi. A társaságnak ilyenkor keletkezik-e telephelye a bérelt termőföld helye szerinti településen, és ha igen, akkor milyen módon kell az adóalap-megosztás során eljárni?

Kérdés: Egy gazdasági társaság magánszemély tulajdonosa – a korábbi években jóváhagyott, nyilvántartott – osztalékkövetelését engedményezi egy (másik) gazdasági társaságra. Mikor áll be az osztalék kapcsán a kifizető szja-, szocholevonási, -bevallási kötelezettsége? Az engedményes követelés érvényesítésekor? Tehát a konkrét pénzügyi teljesítéskor? Ha erre évek múltán kerül sor, akkor mi alapján vonjuk le az szja-t, szochót? Hogyan kell ezt a gazdasági eseményt lekönyvelni? További információk: Az osztalék jóváhagyása a 2015. évi beszámoló elfogadásával, 2016-ban történt, azonban a társaság likviditási helyzete miatt kifizetésre nem került sor. A magánszemély (tag) 2019-ben engedményezte az osztalék kifizetését egy gazdasági társaságra. Az engedményes a követelést a mai napig nem érvényesítette. A fenti gazdasági eseménnyel kapcsolatban mikor és hogyan kell könyvelnünk? Mi a teendő, ha az engedményes gazdasági társaság a követelést érvényesíteni szeretné? Meg kell keresnünk az eredeti jogosult magánszemélyt annak érdekében, hogy nyilatkozzon az szja- és szocholevonás helyes megállapítása érdekében? Mi történik abban az esetben, ha időközben a magánszemély értékesítette az üzletrészét? (És ha a helyes számfejtés érdekében a nyilatkozatot nem tudjuk beszerezni?) Kérem, hogy a gazdasági események helyes könyvelését is mutassák be a válaszadás során!