2397 talált cikk az EKR kifejezésre

Kérdés: A magyar vállalkozás ipari lágyforrasztó gépek, berendezések forgalmazásával, telepítésével, javításával, karbantartásával foglalkozik belföldön és külföldön egyaránt. A romániai feladatokra román állampolgárságú munkavállalókat vesz kölcsön. A kölcsönvett munkavállalók utazással, szállással kapcsolatos és egyéb költségeik fedezetére utólagos elszámolási kötelezettséggel pénzt kapnak oly módon, hogy céges Visa kártyát biztosít számukra a cég, amellyel fizetni tudnak, illetve készpénzt tudnak felvenni, ha arra van szükségük. Az elszámolás e-mailen történik, a számlákat postai úton küldik meg. Milyen szabályt kell alkalmazni az elszámolási időszak időtartamára, hogy ne keletkezzen kamatkedvezményből származó jövedelem? A társaság osztrák anyavállalatánál a dolgozók saját Visa-számlájukra kapnak egy meghatározott összeget. A munkavállalók havonta, a tárgyhónapot követően megküldik költségelszámolásukat és az azt alátámasztó bizonylatokat. Az osztrák cég ezt követően feltölti a magán-Visa-számlákat. Alkalmazható ez a rendszer belföldön is?

Kérdés: Az egyszemélyes könyvelő kft. ügyvezetője (tulajdonosa) elhunyt. Az örökös nem képes folytatni a tevékenységet, de a család más tagja megvásárolná a kft.-t. A 3 fő alkalmazott ellátja ugyan a feladatokat, de egyik sem regisztrált könyvelő. Hogyan folytatható a tevékenység a hagyatéki eljárás befejezéséig?

Kérdés: A pénzügyi szervezet pénzügyi tevékenységre vonatkozó engedélyét visszavonták, végelszámolásra került, ezért a mérlegét át kellett fordítani a gazdálkodó szervezetekre vonatkozó mérlegre, a sajátos könyvelési tételek átkonvertálására. Korábban lehetősége volt arra, hogy az egy hónapnál régebben lejárt kamatokat csak a 0. számlaosztályban mutassa ki, mint függő kamatot. Úgy gondoljuk, hogy a korrigált végelszámolási nyitómérlegben ezen függő kamatokat a rendes követelések közé kell visszavezetni. Ez a bevételt növeli, adóvonzata van. Ha értékvesztést számolunk el, az is növeli az adóalapot. A korábbi elhatárolt veszteség viszont csak 50 százalékig csökkenti a 2012. évi adóalapot. Kötelező-e a fentiek szerinti nyitómérleg-korrekciókat elvégezni?

Kérdés: Társaságunk a város közüzemi ivóvízellátó, szennyvízelvezető és -tisztító rendszerének üzemeltetését látja el üzemeltetői szerződés alapján. Kérjük a víziközmű, a rendszerfüggetlen víziközműelem, a működtetővagyon-elem értelmezését, ha lehetséges, taxatív felsorolását. A rendszerfüggetlen víziközműelemeket kötelező-e tulajdonba adni a víziközmű szerves részeként az ellátásért felelős részére? Ezen elemek is a víziközművagyon részét képezik? Térítésmentesen átadhatók az ellátásért felelős városi önkormányzatnak?

Kérdés: A társaság vállalkozói szerződésének díjazása két részből tevődik össze. Az egyik rész a vállalkozói díj havi összege, a másik a havi költségtérítés. A költségekről nem kell külön elszámolni. A társaság ennek megfelelően állítja ki a számlát. Elszámolható-e a költségtérítés egyéb bevételként, vagy árbevételként kell elszámolni?

Kérdés: A társaság által befogadott, a mai napig vissza nem küldött, de ki nem egyenlített számlát a társaság nem is fogja kifizetni. A szállítóval nem tudnak megegyezni a vitatott kérdésben. A társaság jogi képviselője arról adott tájékoztatást, hogy az egy év után fennálló kötelezettséget mindeddig nem peresítették. Mi a teendő a 2011-ben költségként elszámolt, ki nem fizetett szállítóval?

Kérdés: 2006. évben építettünk egy üzemcsarnokot. Az épületkomplexumot feldolgozó üzemcsarnokként aktiváltuk. A termelés optimalizálása érdekében átalakításokat szeretnénk végrehajtani. Az üzemcsarnokon belül csomagolóanyag-raktár és kazánház kialakítását tervezzük. A raktárnak kialakítandó helyiségben egy szállítószalag üzemel, amelyet az üzemcsarnok másik részébe telepítünk át. A csomagolóanyag-raktárba eddig két másik területen használt állványrendszert telepítünk át, de nem az egészet, egy része visszamarad későbbi hasznosításra. A kazánház kialakításához a levegőrendszer (vákuumrendszer) áttelepítése szükséges, továbbá 42 méter PVC csővezeték beépítése. Ráaktiválhatjuk-e ezeket az üzemcsarnokra? Ha igen, a kialakított helyiségeket alegységként nyilvántartásba vehetjük-e az eszközeink között? Mi legyen a visszamaradó állványrendszerrészekkel? Az átalakítás eredményeként lesznek olyan épületek, gépek és berendezések, amelyeket ezentúl nem használunk. Mikor állíthatjuk le az értékcsökkenés elszámolását?

Kérdés: Saját előállítású termékeinket vásárlóinkhoz szállítva értékesítjük. A termékek árai az átlag szállítási költségeket is magukban foglalják. Alvállalkozói fuvarozóinkkal éves szerződésünk van, fixáljuk az egyes telephelyekre vonatkozó fuvarköltséget. Ezt hárítjuk át a termék árában, átlagosítás után. A számláinkon külön tételben nem tüntetjük fel a fuvarköltséget, de bizonyítani tudjuk, hogy a szóban forgó árak nem azonosak a telephelyünkön (a viszonteladóknak) megadott árral. Az alvállalkozók által számlázott fuvarköltség a helyi iparűzési adó alapjából levonható? Milyen megoldást javasolnak?

Kérdés: Belföldi magánszemélyek magyarországi székhellyel és osztrák telephellyel kívánnak létrehozni egy kft.-t. A kft. egészségügyi szolgáltatást végezne Ausztriában, ahol rendelőt bérelnének, és ott kezelnék a betegeket. Ehhez kapcsolódóan a kérdező által feltett kérdésekre a válaszban térünk ki.

Kérdés: A magyar társaság egy nemzetközi vállalatcsoport tagja, a funkcionális pénzneme amerikai dollár. A magyar társaság egyedüli tulajdonosa egy unióbeli leányvállalatnak, amelynél a jegyzett tőke euróban meghatározott, beszámolója is euróban készül. A magyar társaságnál a pénzügyi befektetések értékét mindig dollárban határozták meg, mind az alapításkor, mind a többszöri tőkeemelés során. A könyvvizsgálat az értékvesztés-elszámolási kötelezettség keretében azt vizsgálta, hogy a leányvállalat dollárban meghatározott bekerülési értéke, illetve az euróban fennálló saját tőkéjének a fordulónapi árfolyamon átszámított értéke között van-e jelentős veszteség jellegű különbözet. Ha nem volt jelentős, a részesedést változatlan dollár bekerülési értéken engedte szerepeltetni, árfolyam-különbözetet nem számolt el. Helyes volt az eddigi elszámolási és értékelési gyakorlat?