2397 talált cikk az EKR kifejezésre

Kérdés: Amennyiben december hónapban jön létre egy családi gazdaság, akkor az egy főre eső jövedelmet a december 31-én meglévő létszámmal kell kiszámolni? Vagyis az adóbevallásban az év elejétől származott összes bevételt és összes ráfordítást annyifelé osztjuk, ahányan december 31-én vannak a családi gazdaságban? Amennyiben már korábban voltak olyan tagok, akik őstermelőnek számítottak, hogyan kell az adóelőleget és ehoelőleget számolni? Év közben külön-külön, év végén pedig az összesített adatokból újra kell számolni? Viszont így eltérő adatokat kapunk.

Kérdés: "Z" társaság alapító okirata alapján az ügyvezető tevékenységét megbízási jogviszony alapján látja el. Ügyvezetőként XY magánszemélyt jelölték ki. "Z" cég szolgáltatási szerződést kötött "K" céggel az ügyvezetői feladatok ellátására, a feladat ellátásával kapcsolatos jogokra és kötelezettségekre, felelősségre, valamint annak díjazására és egyéb juttatásaira. Szerződésben rögzítették, hogy a feladatot XY magánszemély láthatja el. Ezek alapján XY magánszemélynek "Z" cégben nincs biztosítási jogviszonya, "K" cég számlázza a szolgáltatását "Z" társaságnak. A fenti gyakorlat sérti-e a Gt. vagy más jogszabály előírásait?

Kérdés: Mi az Erzsébet-utalvány és SZÉP kártya helyes elszámolása egyéni vállalkozó esetében?

Kérdés: A 2011. évi CLXXV. tv. (Civil-tv.) 75. §-ának (5) bekezdése szerint az e törvény hatálybalépése előtt nyilvántartásba vett közhasznú, illetve ki­emelkedően közhasznú jogállás esetében a számviteli beszámolót letétbe helyezett szervezet 2014. május 31. napjáig továbbra is igénybe veheti az e törvény hatálybalépése előtt megszerzett, valamint a jogszabályok által számára biztosított kedvezményeket, jogállása közhasznú. A fenti rendelkezés egyben azt is jelenti, hogy a jelenleg hatályban lévő Tao-tv. 7. §-a (1) bekezdésének z) pontja szerinti adóalap-csökkentő kedvezménynél 2011. évben igénybe vett mértékeket (50% és 20%) a támogatást (színház, kiemelkedően közhasznú) nyújtó 2012. évben is igénybe veheti?

Kérdés: A bt. 2013. évre bejelentkezett a kata hatálya alá. A bt.-ben a beltag 25%, egyik kültag 50%, másik kültag 25% tulajdoni hányaddal rendelkezik. A bt.-ben a beltag nem főállású kisadózó, az 50%-ban tulajdonos kültag heti 8 órás munkaviszonyban fog közreműködni, a 25%-ban tulajdonos nem fog közreműködni. Hogyan lehet 2013-ban a kata hatálya alatt az osztalékot elszámolni?

Kérdés: A kft. vásárolt készletéből ruhaneműt szeretne adományozni egy közhasznú szervezetnek. Hogyan kell ezt könyvelni?

Kérdés: Két egyszemélyes ügyvédi iroda tagja egyéni ügyvédként folytatná a tevékenységét. Az ügyvédi kamara tájékoztatása szerint ez náluk egy kamarai határozattal "megszűnés nélkül, jogutódlással" megoldható. Az adó és a számvitel területén ezt hogyan kell kezelni? Mindkét iroda kettős könyvvitelt vezet, az egyik az Eva-tv., a másik a Tao-tv. hatálya alá tartozik.

Kérdés: Az egyesület kettős könyvvitelt vezet, vállalkozási tevékenységet nem végez, nem tartozik az áfakörbe, de még nem kapta meg a közhasznú jogállást. Az egyesület bevételei magánszemélyek és önkormányzatok által nyújtott támogatások, amelyekből ingyenétkezést valósít meg. A bevételekről kell-e igazolást vagy számviteli bizonylatot kiállítani? Az egyesület bevételeinek másik része az egyesület által üzemeltetett adományházba került használt ruházat, bútor és műszaki berendezésből származik, ezek az adományok a kerületi rászoruló családok között kerülnek kiosztásra. Az adakozók nagy része ismeretlen. Hogyan kell értékelni az így beérkező adományokat? És hogyan kell bizonylatolni a rászorultaknak kiadott használt ruhákat, egyéb eszközöket, illetve az ingyenétkeztetést?

Kérdés: Vállalkozó bérleti szerződésben rögzített feltételekkel – vállalkozási tevékenysége során az üzletházban kialakított üzleteket bérbe adhatja úgy, hogy a tulajdonos jogos érdekeit nem sérti – egy összegben meghatározott bérleti díj ellenében egy üzletházat vesz bérbe üzemeltetés céljából. A tulajdonos a vállalkozó részére minden hónapban kiszámlázza a szerződés szerinti, az egész épület után meghatározott bérleti díjat. Ezt a havonta, rendszeresen fizetett bérleti díjat a vállalkozó az iparűzésiadó-alap meghatározása során, mint költséget, közvetített szolgáltatások értékeként számolja el. A vállalkozónak vállalkozási tevékenysége során az üzletházban lévő üzleteknek csak egy részét sikerül bérbe adnia. A kiadott üzletek bérleti díja a bérlőkkel kötött szerződésben négyzetméter után kerül megállapításra. A bérlők által fizetett bérleti díj a vállalkozó árbevételét képezi. A vállalkozónál a tulajdonos által kiszámlázott bérleti díj ilyen szerződési konstrukciónál lehet-e közvetített szolgáltatás?

Kérdés: A jóváhagyott osztalék még nem került kifizetésre, közben azonban a részvényt a zrt. visszavásárolta. Így a saját részvény után járó, jóváhagyott, előírt osztalékot a társaság hogyan számolja el?