2401 talált cikk az EKR kifejezésre

Kérdés: Cégünk az internetről letöltötte az ingyenesen használható irodai szoftvercsomagot, és telepítette egyik számítógépére. Ezt az ingyenes szoftvert mint térítés nélkül átvett eszközt kell-e könyveinkben szerepeltetni?

Kérdés: Az osztalékfizetés kijelölt napján kötelező-e a kft. minden tagjának az osztalékot ténylegesen kifizetni? Megoldható ez akár több hónapban is? Mi történik, ha az egyik tag visszautasítja a pénz átvételét az adott napon, a többségi tulajdonos viszont mindenképpen fel akarja venni?

Kérdés: Boltunkban készpénzes értékesítés történt 09. 28-án, amelyről készpénzes számlát állítottunk ki, a pénztárgépben az értékesítés összege rögzítésre került, a pénztárjelentés napi bevétele tartalmazza. A vevő 10. 04-én a vásárlásból 2 tételt visszahoz, mivel nem jó típusú nyomtatópatront vásárolt. Mi vissza szeretnénk vásárolni, és készpénzben visszafizetni. Hogyan lehet ezt helyesen számlázni, a pénztárgépben rögzíteni? Átutalásos számla esetén helyesbítő számlát állítanánk ki, de készpénzfizetés esetén nem tudunk helyesbítő számlát kiállítani. Ha a 2 tételt kicseréljük a megfelelő típusú patronra, akkor helyes-e, ha a csere napján olyan készpénzes számla készül, amelyen plusztétel a most eladott patron, és negatív tétel a visszavett, nem jó típusú patron?

Kérdés: Egy helyiség-bérbeadási szerződésben az alábbi meghatározás található, hol kaucióra, hol óvadékra vonatkozóan: "A Bérbeadó jogosult az óvadékot (kauciót) igénybe venni a Bérlő által fizetendő, de nem teljesített bérleti díj, azok járulékai, illetve a jelen Szerződésből eredő egyéb követelések kiegyenlítésére." Korábban a szerződések szövegében kaució szerepelt, és az áfásan lett kiszámlázva. Áfaellenőrzések során az APEH ezt nem kifogásolta meg. Egy másik cégnél a szövegben óvadék szerepel, itt viszont mentesen számlázták az óvadékot. Az APEH-ellenőrzések során szintén nem tett kifogást. Kérdés, hogy a fenti esetben az óvadékot mentesen vagy áfásan kellene számlázni?

Kérdés: Cégünk 2006 augusztusában targonca vásárlására lízingszerződést kötött. A lízingszerződés szerint a lízingelt targonca beszerzési ára 8850 eurónak megfelelő forintösszeg, a futamidő 24 hónap. A törlesztőrészletekről törlesztőtervet kaptunk CHF-ben, amelyben a tőke és a kamat is CHF-ben szerepel. A lízingcég a targoncáról kiállított számla minden tételét forintban tüntette fel. A targonca átvétele után kapott bizonylaton a beszerzés nettó értéke 14 028,12 CHF-nek megfelelő forint. A havi díjról bekérő levelet kapunk, amelyen a lízingcég közli a törlesztést, a kamatot, az árfolyam-különbözetet forintban. A targoncát milyen árfolyamon kell nyilvántartásba venni? A forintban történő törlesztéskor vezetni kell-e a CHF-ben történő tőketörlesztés analitikus nyilvántartását, és milyen árfolyammal számoljak? Keletkezhet-e árfolyam-különbözet? Mivel a vásárláskor kiállított számlán is, a bekérő levélen is minden forintban szerepel, könyvelni is minden tételt forintban könyvelek. Helyes ez így?

Kérdés: A fenti két fogalmat sokan összekeverik. Az alvállalkozói teljesítmény a Ptk. fogalomrendszerébe tartozik, míg a közvetített szolgáltatást az Szt. használja. A törvények tanulmányozása során arra a következtetésre jutottam, hogy az alvállalkozói teljesítmény a közvetített szolgáltatás egy válfaja, szűkebb fogalom annál. Ezért a Tao-tv. módosított 6. §-ának (8) bekezdésében foglalt csökkentő tétel: "az eladott áruk beszerzési értéke és az eladott közvetített szolgáltatások értéke" magában foglalja a klasszikus értelemben vett alvállalkozói teljesítések értékét is. Jól gondolom?

Kérdés: A címhez kapcsolódóan a 2532. számú kérdésre adott válasz olvasása után azt gondolom, hogy a foglalkoztatónak nincs jelentési és bevallási kötelezettsége az APEH, a tb, a munkaügyi központ felé. Viszont egy másik szaklapban azt olvastam, hogy a 708-as bevallásban adatot kell közölni az alkalmi foglalkoztatásról. Hogyan és milyen módon kell ezt megtenni, mert a bevallásból és a kitöltési útmutatóból nekem nem derül ki?

Kérdés: Közösségen belüli termék értékesítésekor a vevőtől előleget kérünk. Az előleg megérkezik, másnap az áru a számlával indul el a megrendelőhöz (ugyanazon hónapon belül). Kérdésem, hogyan történjen a számlázás? A kapott összeget áfa szempontjából nettó vagy bruttó összegben kezelem? Ha egy hónapon belül történik az előleg érkezése és a számla elkészítése is, az áfabevallásban hogyan szerepeltetjük?

Kérdés: A 154. számú Számviteli Levelekben megjelent 3182. kérdésre adott válasz utolsó bekezdésére vonatkozik a kérdésem. E szerint a 14 százalékos eho mértéke nem változik, ha bevalláskor a bérleti díjat összevonás alá eső jövedelmeim között vallom be. Kérem, közöljék pontosan, hogy ezt milyen jogszabály mely paragrafusa mondja ki! Véleményem szerint az összevonás alá eső, járulékalapot nem képező önálló tevékenységből származó jövedelem után 11 százalék ehót kell fizetni, a 14 százalék eho a forrásadós jövedelmekhez kapcsolódik. Ha nem vallok be forrásadós jövedelmet, miért kellene ahhoz kapcsolódó ehót fizetnem?

Kérdés: Kft.-nk élelmiszer-nagykereskedelemmel foglalkozik. A Szerencsejáték tv.-nek megfelelő sorsolásokat szoktunk tartani. A sorsolás szabályait, az átvett nyeremények adózását (25 százalék, 33 százalék) ismerjük. Az át nem vett nyeremények forgalmi értéke után bevalljuk és megfizetjük a játékadót. Amikor a játékadóval leadózott nyereményeket (pl. MP3-lejátszók, mobiltelefonok, utazások) másik promócióhoz nem tudjuk már felhasználni, milyen adózási feltételekkel adhatók azok oda saját dolgozóknak, vagy nem saját dolgozó magánszemélynek? Véleményünk szerint természetbeni juttatásként. Ekkor azonban kettős adóztatás merül fel (játékadó + 54 százalék szja stb.)?